Hidrológiai Közlöny 1959 (39. évfolyam)
4. szám - Dobos Alajos: A permetező öntözés hidraulikája
254' Hidrológiai Közlöny 1959. 4. sz. Dobos A.: A csővezetékes permetező öntözés 5. feladat: a H' ma n szállítómagasság és az Í-jelű cső Qi vízszállításának meghatározása, ha adott a három szakaszból álló csővezeték és a 2-jelű cső Q 2 vízszállítása (12b. ábra). A feladat megoldását a 4. feladathoz hasonlóan végezhetjük el. A veszteségek meghatározását a 12c. ábrán láthatjuk. 6. feladat: a H'man szállítómagasság és a 2-jelű cső Q" = Q" vízszállításának meghatározása, ha az előző két feladatból ismert csővezeték 2-jelű szakaszát a vízszállításból kikapcsoljuk (13a. ábra). A feladatot legcélszerűbben grafikus úton oldhatjuk meg. Megszerkesztjük a csővezeték H" jelleggörbéjét, majd ennek segítségével az M" munkapontot (13b. ábra). 7. feladat: a H ma n száilítómagasság és a Q vízhozam meghatározása, valamint a szivattyú és hajtómotor kiválasztása, ha adott az öt szakaszból álló csővezeték és a 2-jelű cső Q 2 vízszállítása (14a. ábra). 14. ábra. Szabad végződésű elágazó csővezeték vízszállítása <t>uz. 14. Paexod pa3eemeAaioufeeoca mpyöonpoeoda co CeOÖOÖHblM KOHljOM Fig. 14. Discharge through freely discharging branch pipe A feladat megoldásánál a 14b. ábra segítségével a Q 2 vízhozamból kiindulva meghatározzuk az egyes csőszakaszok veszteségét és vízszállítását. A Q vízhozam a csőszakaszok vízszállításának összegével egyenlő Q = Qi + Q 2 + Q l + Q 5A Hman szállítómagasságot a következő öszszefüggéssel kell meghatározni : Hman — H stat -)- h s z 4" fl v3 H~ h v2A szállítómagasság és a vízhozam meghatározása után a szivattyút és hajtómotort már kiválaszthatjuk. 2. A gépcsoporttal kapcsolt és szórófejjel felszerelt csővezeték hidraulikai méretezése Ebben a fejezetben tulajdonképpen már az egy szórófejjel működő permetező berendezés hidraulikai méretezésének néhány példáját mutatjuk be. Ennek megfelelően itt már a permetező berendezés valamennyi alkotóelemének együttes működését vizsgáljuk, ezért összetett hidraulikai méretezést végzünk. Ez az összetett hidraulikai méretezés a tanulmány I. fejezetében ismertetett alapelvek, gépészeti és hidraulikai jellemzők, valamint a lépésről-lépésre felépített módszer segítségével már elvégezhető. Ismerjük már az öt alkotó elem üzemi és hidraulikai sajátosságait. Ismerjük e gépcsoportban lejátszódó bonyolult folyamatok törvényszerűségeit, tehát feladatunk megoldása sem lehet más, mint az ismert törvényszerűségek számszerű jellemzése. Az üzem érdekében ezen kívül szükséges lesz még az is, hogy bizonyos esetekbn mi magunk irányítsuk majd a jelenség lejátszódását. A megoldás során mindenekelőtt azt kell megmondanunk, hogy az öntözőtelep legkülönbözőbb helyén elhelyezett, n számú szórófej mindegyikénél mekkora az uralkodó nyomás és annak hatására mekkora vízhozam távozik a rendszerből. A tanulmányban közölt hidraulikai vizsgálatnak végeredményben az a célja, hogy ennek az eddig megoldatlan feladatnak a megoldásához hozzájáruljon. Ha a kipermetezett vízhozamot (Q) pontosan ismerjük, akkor tudjuk azt is, hogy a csővezeték egyes szakaszait mekkora vízhozamra kell méretezni. Ez után pedig számíthatjuk a veszteségeket. A részletkérdések tanulmányozása előtt a Hman szállítómagasság maghatározásával is kell foglalkozni. Abban az esetben, ha a csővezetékhez szórófej is csatlakozik, akkor a csővezeték veszteségein kívül figyelembe kell vennünk azt a H ny nyomást is, amely a Q vízhozam kipermetezéséhez szükséges. A H stat szállítómagasság helyett a permetező berendezés esetén célszerűbb a H a geodéziai szállítómagasság használata, mert nincs nyomóakna, ahol statikus vízszint lenne. Másrészt a mérnöki gyakorlatban eddig alkalmazott képletekben is ezt az elnevezést használjuk. A permetező berendezéseknél tehát a Hman szállítómagasságot a következő képletből fogjuk számítani : Hman = Hg + H„ -f- H n y, (21) ahol H g a geodéziai szállítómagasságot, H r a csővezeték, valamint a szivattyú környezetében elhelyezett szerelvények nyomásveszteségét és H n y a szórófejnél szükséges nyomást jelenti. Mielőtt az általános megoldásra rátérnénk, oldjunk meg három egyszerűbb alapfeladatot, hogy az itt szerzett tapasztalatokat majd a nehezebb feladatoknál hasznosíthassuk : 1. feladat: a H' ma n szállítómagasság meghatározása, továbbá a szivattyú és hajtómotor kiválasztása, ha adott a szórófej és jelleggörbéi,
