Hidrológiai Közlöny 1959 (39. évfolyam)

4. szám - Dobos Alajos: A permetező öntözés hidraulikája

Hidrológiai Közlöny 1959, 3. sz. 246 HIDRAULIKA A csővezetékes permetező öntözés hidraulikája* DOBOS ALAJOS A csővezetékes permetező (esőztető) öntözés alkalmazása számos előnye miatt egyre inkább előtérbe kerül. Várható, hogy hazánkban is ezzel a módszerrel rövid időn belül nagyobb kiterjedésű területet rendezünk be öntözésre. Éppen ezért ma már elengedhetetlenül szükséges, hogy a cső­vezetékes permetező öntözés gépészeti és egyéb be­rendezésének hidraulikai méretezésére komolyabb figyelmet fordítsunk és ennek megfelelően a hid­raulikai méretezési eljárásokat kidolgozzuk. A tanulmány a hidraulikai megol­dást részint a permetező berendezésekben lejátszódó hidraulikai jelenségek feltárásával, más­részt a jelenségek összefonódásából kialakuló üzemi viszonyok meghatározásával kívánja elősegíteni. A permetező öntözés berendezése szórófejből, cső­vezetékből, szerelvényekből, szivattyúból és hajtó­motorból áll. (Az egybekapcsolt szivattyút és hajtó­motort a továbbiakban az egyszerűség kedvéért még akkor is gépcsoportnak nevezzük, ha azok nincsenek egybeépítve). A berendezés ezen öt alkotóelemét az építés során szerves egységgé — berendezéssé — alakítják azért, hogy az öntözés zavartalan üzemét biztosítsák. Nyilvánvaló, hogy a berendezésben az üzem folyamán megfigyelhető gépészeti és hidraulikai jellemzők az alkotóelemek kölcsönös egymásrahatásából alakulnak ki. Ebből következik, hogy a helyes hidraulikai megoldáshoz csak akkor juthatunk el, ha az elemek kölcsönös hatását egy pillanatra sem tévesztjük szem elől. Ezt elérhetjük úgy, hogy minden jellemző hatást figyelembe veszünk, ami azonban bonyolultsá­gánál fogva nem mindig valósítható meg. Elér­hetjük úgy is, hogy vizsgálataink során egyik vagy másik kevésbé jelentős alkotóelem hatását önké­nyesen elhanyagoljuk, azaz csak közelítő hidrau­likai megoldást keresünk. A közelítő megoldások­nak azonban csak akkor lehetne létjogosultságuk, ha idő- és munkamegtakarítást jelentenének a tervezőnek és ugyanakkor megengedhető eltérést mutatnának a legpontosabb hidraulikai megoldás­hoz képest. Az eddigi eljárások a csővezeték és a szerelvények hatását figyelembe vevő, de a többi elem hatását elhanyagoló, a valóságos helyzetet fel nem mérő közelítő módszer alapján állottak. A tanul­mányban bemutatott új eljárás viszont valamennyi alkotóelem együttes hatásának figyelembevételére törekszik. A tanulmány első részében röviden fogalkozunk külön-külön a berendezés egyes elemeivel, a szóró­fejjel, a csővezetékkel, a szerelvényekkel, a szi­vattyúval és a hajtómotorral. A tanulmány további részében néhány, a szivattyúval kapcsolt szabad végződésű, majd a szórófejjel felszerelt csővezeték hidraulikai méretezését végezzük el. * A tanulmány az Építőipari és Közlekedési Mű­szaki Egyetem I. sz. Vízépítéstani tanszékén készült. Tanszékvezető : Dr. Németh Endre. I. A permetező berendezés elemei 1. A szórófej feladata és jelleggörbéi A szórófej feladata, hogy meghatározott nyo­más mellett, meghatározott vízhozamot nagy szórási távolságra permetezzen és a hatástávol­ságon belül eső területet egyenletesen nedvesítse át. A szórófej által adagolt vízcseppek mérete és eloszlása minél jobban közelítse meg a növényzet és talaj szempontjából legkedvezőbb természetes csapadékot. A követelmény nem más, mint a szórófejjel kapcsolatos hidraulikai feladatok helyes megoldása. A tanulmány ezek közül a következőket vizsgálja meg : a vízsugár formájában kilövellt vízhozam és a szórófejeknél szükséges nyomás, valamint a szórási távolság és a nyomás kapcsolatát. A permetező öntözés tervezőjét elsősorban ez a két kérdés érdekli, hogy a feladat ellátására megfelelő szivattyút kiválaszthassa, továbbá a csővezetékek és a szórófejek csatlakozási helyét megállapíthassa. A felsorolt többi követelmény elsősorban a szórófej szerkesztésével kapcsolatos, ezért azokat itt nem részletezzük. A szórófej jelleggörbéi a hidraulikai és az üzemi tulajdonságokat fejezik ki. A hidraulikai méretezés szempontjából a Q—H és R—H jelleg­görbék a legfontosabbak, ezért azokkal röviden foglalkozunk. A Q—II jelleggörbe a hidraulikai számítás elengedhetetlen eszköze. Segítségével megállapít­hatjuk, hogy a szórófej egy bizonyos helyen, az 6 8 10 12 % IS 18 20 22 Vízszállítás, ű [l/sec] 1. ábra. A szórófej Q—H jelleggörbéje Oue. 7. XapaKmepnaH Kpueaa conaa Q — H Fig. 1. Q—H rating curve for the nozzle

Next

/
Oldalképek
Tartalom