Hidrológiai Közlöny 1959 (39. évfolyam)

3. szám - Kovács György: A gát alatt átszivárgó vízhozam megoszlása a mentett oldalon

196 Hidrológiai Közlöny 1959. 3. sz. Kovács Gy.: A gát alatt átszivárgó vízhozam, 0.001 1 1 1 t 5 6 7 6 S 10 1 Stíl f SS/00 6. ábra. A sík alaplemez és az egysoros szádjai tetszőleges kombinációjaként adódó alaptest alatt átszivárgó vízhozam mentettoldali megoszlásának számítására javasolt összefüggéssel meghatározott görbék összehasonlítása a mérési adatokkal 0ue. 6. ConocmaeAeHue Kpuebix c pe3yAbmamaMu U3Mepenuü. Kpuebie onpedeAUAUCb 3aeucuMocmbw, peKOMendyeMOü ÖAH pactema pacnpedeAemiH (puAbmpaquoHHoeo pacxoda e hummm óbetpe. ®UAbmpat(un uccAedoeaAacb nod ocHoeaHueM, noAyneuHbiM U3 AWÖOÜ KOMÖunaifuu nA0CK0Z0 (pAwmőema u odHopndnoü tunyHmoeoü cmenu Fig. 6. Curves determined by the relations suggested for computing the distribution of the protected side of the flow seeping under a foundation body consisting of an arbitrary combination of a fiat foundation slab and a single cut-off u-all, compared with observation results szádfal mint egyszerűbb forma a megfelelő jellemző értékek helyettesítésével meghatározható. 3. Az a; érték helyébe £ helyettesítendő. A számítására szolgáló összefüggés alakilag megegyezik a (14) egyenlettel : R + (!• 1 + (1 + a)

2 -r (í)' (15) A (14) és (15) egyenletben alkalmazott betűjelek értelmezése az 1. ábrán bemutatottakkal egyezik. Az összefüggés megbízhatóságának ellenőrzésére a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet laboratóriumában végzett három, szádfalas, elektromos analógiakísérlet mérési adatait használtuk fel. Jellemzőik —= 4,64, 3,89 és 2,40 voltak. Ezek kiegészítésére a Mélyépítési Tervező Vállalat laboratóriumában végrehajtott kísérletek közül is bevontunk három mérési sorozatot vizsgálatunkba—= 1,54, 1,00 és 0,49 jellemzőkkel. £ A 6. ábrán ezeket a mérési pontokat hasonlítjuk össze a számított görbesereggel. A jó egyezés nemcsak azt igazolja, hogy a sebesség-eloszlás számítására ezeket az összefüggéseket felhasználhatjuk, hanem megerősíti a vízhozam számítására adott képletben szereplő összefüggések helyességét is. Ezzel rámutat továbbá arra is, hogy minden olyan feladatunkban, ahol a vízzáró alaptest alatti szivárgást kell vizsgálnunk, a sík alaplemezből és egysoros szádfalból összetett alapozási körvonalrajzot az elmondottak szerint sík alaplemezzé transzformálhat j uk. Az elmondottak alapján a gát vagy töltés alatt átszivárgó vízhozam mentett oldali eloszlásának ós az ezzel egyenértékű kilépési sebességnek a meghatározását megoldottnak tekinthetjük, ha elfogadjuk azokat a feltételeket, amelyeket az összefüggések alapját képező elektromos analógia kísérletekben alkalmaztunk. Ezek a következők : az áramlás permanens, kétdimenziós és potenciálos ; a víz vezető réteg homogén, alul vízzáró réteggel határolt, egyrétegű, fedőréteggel nem borított ; a talajvíz a mentett oldal teljes hosszában színei a tereppel, az áramvonalak a felszínre lépnek, a terep metszete potenciálvonal ; a gát vagy a töltés talpa vízzáró, sík és színei a tereppel. A felsorolt feltételek kétségtelenül a legkritikusabb előfordulható adottságok, tehát a számított jellemzőket a legnagyobb biztonságot nyújtó szélső értékeknek tekinthetjük. Elfogadva az említett közelítéseket, a kilépési sebességnek a helytől, a záróréteg mélységétől és az alapozási körvonalrajz jellemző geometriai méreteitől függő értékét sík alaplemez és egysoros szádfal tetszőleges kombinációja esetében a következő egyenlettel számíthatjuk : Vxfi kH 2 -1 12 I '41 2 •n (16) A szivárgással érintett területsáv szélességét a £o = P + 1 (17) egyenlet adja meg. A (16) és (17) egyenletben szereplő fi és £ változók transzformálással határozhatók meg az alapozási körvonalrajz méreteiből. Számításuk a (2), (14) és (15) összefüggések segítségével történik. Az egyenletekben szereplő betűjelek értelmezését az (1) képlettel kapcsolatosan foglaltuk össze és az 1. ábra szemlélteti azokat. A v

x érték nem azonos még az általunk keresett sebességgel, illetőleg fajlagos vízhozammal. A transzformált rendszerben ugyanis az annak egységnyi területére vonatkozó jellemzőt határozhatjuk meg. Ezt az értéket még szoroznunk kell olyan <p tényezővel, amelyet a transzformálás