Hidrológiai Közlöny 1959 (39. évfolyam)

3. szám - Bulkai Lajos: A Győri Víz- és Csatornaművek 75 esztendeje

186 Hidrológiai Közlöny 1959. 3. sz. Bulkai L.: Győri Víz- és Csat. Művek 75 esztendeje 3. kép : A Mártírok úti iparivíz-torony. Épült 1884-ben <t>omo 3. npoMbtuiAeHHan eodonanopHaa öaumn Ha yA. MapmupoK. nocmpoem e 1884-OM eody Bűd 3. Industriewasserturm am Mártírok útja. Baujahr 1884. Mártírok úti ivóvíztornyot 1950-ben rákapcsoltuk az iparivíz hálózatra. Ennek térfogata 500 m

3 (2,. kép). Közben megindult az új ipari vízmű tervezése is, mely 30 000 m

3/nap kapacitású lesz, s a kisnyomású szivattyútelep által szállított Dunavizet homokfogón és ülepítőn át tisztítva továbbítja majd a nagynyomású telep a fogyasztók felé. A főnyomócső mérete 0 600—500. A terveket a Mélyépterv készítette, míg a kivitelezést a Hídépítő Vállalat kezdte el 1952-ben, de sajnos a következő évben a munka hitel hiánya, ill. a főhatóság megváltozása miatt már le is állt. Azóta fogyasztóink száma és igénye tovább nőtt. Főként a víz jobb minősége lenne a legfontosabb, mivel a víz iszaptartalma a gyáraknak egyáltalán nem kellemes, s lehetetlenné teszi annak mérését is. Az iszap a hűtőcsövekben lerakodik, lesül és igen kellemetlen üzemzavarokra vezet, a textilgyárak pedig — nem győzve kivárni a víz ülepítésének megoldását — kénytelenek voltak saját telepeiken gyors-szűrőket beépíteni. Jelenlegi üzemeltetésünkben sok gondot okoz számunkra az őszi idő, amikor a rendszerint alacsonyabb vízállás párosul a lehullott levelek vízbe kerülésével és a hinárpusztulással, melyek rárakodnak a szívókosarainkra s igen erősen akadályozzák a vízszolgáltatást. Mivel most már — reméljük véglegesen — az OVF. látja el a főhatósági teendőket, végre biztosították az építési munka folytatását, mely ez év tavaszán meg is indult. Végezetül néhány fontosabb adatot szeretnék közölni az elmúlt legutóbbi 10 esztendő rohamos fejlődésének szemléltetéséül : 1947 1952 1957 Évi víztermelés 1000 m

3-ben 64 1424 3049 Hálózat hossza km-ben 9,4 9,8 12,4 1952-ben tehát 5 év alatt több, mint húszszorosára, 1957-ben pedig ismét a legutolsó 5 évben, több, mint kétszeresére nőtt a termelés. Ha összevonjuk az ipari víz és az ipar számára általunk szolgáltatott ivóvíz éves adatait s ugyanezt összehasonlítjuk a lakosság és közületek számára szolgáltatott ivóvízzel, látható az ipar igényének igen erőteljes növekedése : 1947 1952 1957 Ipar 1000 m

3-ben 384 1519 4599 Lakosság 1000 m

3-ben 1335 1375 2450 Ezek az adatok az üzemek saját víztermelését nem tartalmazzák. Amíg tehát a lakosság vízfogyasztása a 10 év alatt alig kétszereződött, addig az ipar közüzemi vízfogyasztása tizenkétszeresére nőtt. Az ipari vizet 30 fill./m

3-ért adjuk, míg a jelenlegi önköltségi ár 19 fill./m

3. A fajlagos villamosenergia fogyasztás 0,2 kwó/m

3 Csatorna Miután megkezdték a múlt század végén a kiskúti vízmű építését, még 20 évig kellett várni a központi csatornázás építésének indulásával. Addig is voltak a városnak csatornái, melyek a folyók felé, árkok felé lejtettek, de egységes rendszerről és magas vízállás esetén átemelésről nem lehetett beszélni. A város akkori vezetősége 10 évi előmunkálat után az Országos Vízépítési Igazgatóság Közegészségügyi Mérnöki Osztályának tervei szerint kötött szerződést a csatornarendszer megépítésére. A munkák 1903-ban kezdődtek meg s nagyon erős ütemben folytak. Jóformán 2 esztendő alatt elkészült a Belváros, Újváros elejének és Nádorváros elejének csatornázása a főgyűjtővel és a nagyméretű mellékgyűjtőkkel együtt. Érdemes felemlíteni a tervből néhány érdekesebb adatot. A csatornázás egységes rendszerű volt, tehát a csapadék és szennyvizek közös vezetéken távoztak. A méretezésnél 25 mm/órás esőből indultak ki, mely megfelelt 70 hter/mp/ha-nak. Víztelenítendő területként előirányoztak Belvárosból 110, Újvárosból 110, Nádorvárosból 237, vagyis összesen 457 ha-t, melyről a lefolyási tényezők tekintetbevételével 4753 1/mp vizet számítottak elvezetni. Ennek megfelelően számították a főgyűjtő keresztmetszetét, mely így 0 240 cm-es párisi szelvény lett. A sík területen elhelyezkedő város nagyon kis esést engedett meg a csatornákban, s így a főgyűjtők esése 1 : 1000 és 1 : 3000 között van, míg a mellékgyűjtőké 1 : 1500 között. Első kiépítésbjen csak 247 ha terület csatornázása készült el. A központi átemelőtelep az ugyanezen időben létesült városi villany teleppel együtt épült s szerelését a Ganz gyár végezte. Az első tervek szerint csak a záporok tisztább vizét akarták a Dunába engedni, míg a száraz-időből származó szennyvize-