Hidrológiai Közlöny 1959 (39. évfolyam)

3. szám - Zsuffa István: A Sajó és a Hernád folyóra 1958-ban kiadott hosszúidejű előrejelzés és bírálata

178 Hidrológiai Közlöny 1959. 3. sz. Zsuffa I.: A Sajó es Hernádra vonatkozó előrejelzés bírálata I. táblázat Vízfolyás és mérce Középvízhozam, KöQ [m

3/s] A talajvízeredetű hozam középértéke KöQ (t) [m

3/«] Vízfolyás és mérce V—IX V VI VII VIII IX Nyár: V—IX Sajó, Bánréve Előrejelzés átlagos időjárás esetére szélsőséges időjárás esetére . . . Valóságos érték 18—23 10—40 19,8 20 15 11 10 7 (11) 12 (23) 16 (22) 5 7 5 5 10—11 7—15 9,7 Sajó, Felsőzsolca Előrejelzés átlagos időjárás esetére szélsőséges időjárás esetére . . . Valóságos érték 23—28 12—38 33,9 27 25 20 17 7 (11) 12 (23) 16 (22) 7 14 10 8 16—17 8—25 17,1 Hernád, Hidasnémeti Előrejelzés 30—35 26 15 21 10 7 (11) 12 (23) 16 (22) 14 15 14 11 18 20 Hernád, Hidasnémeti szélsőséges időjárás esetére . . . Valóságos érték 20—45 32 26 15 21 10 7 (11) 12 (23) 16 (22) 14 15 14 11 14—24 14,6 A közepes kisvízhozam eddig észlelt szélsőségei 5—30 m

3/s Az egyes hónapok közepes kisvízhozamai

3 átlagos időjárás

4 esetén, m

3/s-ban : Május Június Július Augusztus Szeptember 26 21 16 14 14 (lásd 3. ábra). A valóságban észlelt vízhozamadatokat az I. táblázatban vetjük össze az előrejelzett értékeinkkel. Az említett értékeket a VITUKI vízhozam nyilvántartásából vettük. A talajvízeredetű vízhozam valóságos értékét nem a vízhozamidősor és a napi vízhozamok meglehetősen önkényes szétválasztásával határoztuk meg, hanem a vizsgált időszak völgyelő vízhozamainak átlagával helyettesítettük. Ez az érték a júliusi árhullám alatt nem is értelmezhető, ezért a talaj vízeredetű vízhozam becsült értékét a táblázatban zárójelben közöljük. A hidasnémeti vízhozamnyilvántartó állomás vízállásviszonyait a meder folytonos változásai erősen befolyásolják. A mederváltozások miatt a vízállás és vízhozam kapcsolata is változó. E változások gondos számbavétele céljából a hivatalos vízhozamstatisztikát ezen az állomáson csak folyamatos észlelések és mérések után, mintegy egy, másfél év késéssel készítik el. így Hidasnémetire vonatkozó értékeink közelítő számítás eredményei. Segédletsorozatunk lehetővé teszi a tavasszal kiadott előrejelzésünk kijavítását a hátralévő időszakra, ha az előrejelzett értékek valamilyen hónapban nagyobb mértékben hibásnak bizonyultak. így Felsőzsolcán a júliusi árvíz okozta nagyobb eltérés miatt az augusztusi előrejelzésünket augusztus 1-én javítottuk : 12,0 m

3/s-ot jeleztünk ekkor előre. Hidasnémetire május végén ríj előrejelzést adtunk ki, amely szerint júniusban 9 m

3/s talaj vízeredetű hozam várható. Az eredmények értékelése Az aránylag száraz tél és a szélsőséges nyári időjárás ellenére előrejelzésünk a vártnál jobb eredményeket adott. Az előrejelzés legfontosabb adatát, a talaj vízeredetű vízhozam középértékét, csaknem pontosan sikerült megadni. A közepes vízhozamot Bánrévére és Hidasnémetire pontosan jeleztük előre, Felsőzsolcán pedig a szélsőséges időjárás esetére megadott határértékeink közötti középvízhozamot észleltek. Nagyobbak az eltérések — amint minden esetben várható, — a talaj vízeredetű hozamnak az egyes hónapokra előrejelzett középértéke és a tényleges havi kisvízhozamok, vagyis a lefolyási görbe alsó burkolója közt. A májusi rendkívüli forró, száraz időjárás a május végi — június eleji lefolyást nagy mértékben csökkentette. A június végi kiterjedt és rendkívül nagy esőzés viszont megtöltötte a földalatti tárózótereket és megnövelte a július végi —- augusztus eleji kisvizeket. (Ez volt az az ok, ami miatt június 1-én Hidasnémetire kiadott előrejelzésünket és augusztus 1-én Felsőzsolcára vonatkozó adatainkat módosítottuk.) A nyári időjárásnak ez a két ellentétesen rendkívüli időszaka kiegyenlítette egymást és így az öthónapos időszak talaj vízeredetű vízhozamának középértékére vonatkozó előrejelzés jóságát nem befolyásolta. A havi értékeknél különösen Felsőzsolca adatai emelkedtek meg a nyári árvíz hatására : itt ugyanis a vízgyűjtőnek nagyobb hányada karsztterület, mint feljebb. A karsztvízszín az esőzés hatására megemelkedett és megnövelte az augusztusi kisvizeket is. A mellékelt térkép (4. ábra) alapján feltehető, hogy Felsőzsolca vízgyűjtőjére a felsőb területre hullott átlagnál több csapadék esett. Az említett rendkívüli nyári időjárást az Orsz. Meteorológiai Intézet adatai alapján a következőképpen jellemezhetjük: Az átlagos csapadékú március és április után igen száraz, forró május következett. A hó eleji kisebb záporok után május 8-án afrikai eredetű forró szubtrópusi levegő tört be a Kárpátmedencébe és kisebb megszakításokkal egészen 22-éig hazánk anticiklon uralma alatt állott. A 22-én behatoló földközi-tengeri eredetű ciklon is csak igen szeszélyes eloszlású, kisebb záporokat okozott.