Hidrológiai Közlöny 1959 (39. évfolyam)

3. szám - Zsuffa István: A Sajó és a Hernád folyóra 1958-ban kiadott hosszúidejű előrejelzés és bírálata

Hidrológiai Közlöny 1959. 2. sz. 176 A Sajó és a Hernád folyóra 1958-ban kiadott hosszúidejű előrejelzés és bírálata ZSUFFA ISTVÁN A Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézetben — munkatervünknek megfelelően — foglalkoztunk folyóink nyári kisvizeinek előrejelzési lehetőségével. A munka első — a Sajó és a Hernád folyóra vonatkozó — részének legfőbb célja a tapasztalatszerzés, módszertani kutatás volt : olyan előrejelzési módszer kidolgozása, amely hazánk többi folyójára is alkalmazható. Ennek a munkarésznek a befejezése, vagyis az első segédletsorozat megszerkesztése után az 1958-as évre — egyelőre csak kísérletképpen — el is készítettük az előrejelzést, és május elején közöltük az érdekelt intézményekkel. Kísérletünk eredményes volt ; módszerünk 'tehát valószínűleg többi folyónkon is alkalmazható. Előrejelzési rendszerünk elméleti és gyakorlati kérdgseit az Intézet 1957. évi Beszámolójában ismertettük

1. Itt csak röviden összefoglalva annyit említünk meg, hogy a téli hidrológiai félévben felhalmozódott vízkészletből következtetünk a nyári vízháztartási adatokra, ill. a téli időszak meteorológiai és lefolyási adatai alapján kíséreljük meg a nyári félév kisvizét megbecsülni. A következőkben csak az 1958-as évre kiadott előrejelzéseinket hasonlítjuk össze a valóságban észlelt adatokkal. Előrejelzésünket 1958. május 1-én készítettük el a vízgyűjtő terület határainkon túli részéről, a Szlovák Hidrometeorológiai Intézet által a legnagyobb előzékenységgel rendelkezésünkre bocsátott adatok felhasználásával. A viszonylag száraz tél nem sok reménnyel bíztatott. Az előrejelzést ezért megfelelő óvatossággal megfogalmazott kísérőlevéllel küldtük meg a miskolci Vízügyi Igazgatóságnak, amely éppen e miatt nem is tartotta célszerűnek, hogy az érdekeltekkel közölje. Az 1958. május 5-én postázott előrejelzés szövege a következő volt : Kísérleti előrejelzések a Sajóra és a Hernádra

2 1958 nyarán (V. 1.—IX. 31.) várható vízhozamok. Sajó, Bánréve: A közép vízhozam átlagos időjárás esetén 18—23 m

3/s A középvízhozam szélsőséges időjárás esetén 10—40 m

3/s A középvízhozam eddig észlelt szélsőségei 5—60 m

3/s A közepes kisvízhozam

3 átlagos időjárás esetén 10—11 m

3/s A közepes kisvízhozam szélsőséges időjárás esetén 7—15 m

3/s 1 Zsuffa István : Hosszúidejű előrejelzés a Sajó és a Hernád vízgyűjtőjében. VITUKI Beszámoló, 1957. 2 604/1958. VITUKI ügyiratszám. Kapta : a Miskolci Vízügyi Igazgatóság és a Pozsonyi Hidrometeorológiai Intézet. A közepes kisvízhozam eddig észlelt szélsőségei 4—25 m

3/s Az egyes hónapok közepes kisvízhozamai

3 átlagos időjárás esetén, m

3/s-ban : Május Június Július Augusztus Szept. 20 11 7 5 5 (Lásd 1. ábra). Sajó, Felsőzsolca : A középvízhozam átlagos időjárás esetén 23—28 m

3/s A középvízhozam szélsőséges időjárás esetén 12—38 m

3/s A középvízhozam eddig észlelt szélsőségei 6—80 m

3/s A közepes kisvízhozam

3 átlagos időjárás esetén 16—17 m

3/s A közepes kisvízhozam szélsőséges időjárás esetén 8—25 m

3/s A közepes kisvízhozam eddig észlelt szélsőségei 5—40 m

3/s Az egyes hónapok közepes kisvízhozamai

3 átlagos időjárás

4 esetén, m

3/s-ban : Május Június Július Augusztus Szeptember 27 20 12 7 10 (lásd 2. ábra). Hernád, Hidasnémeti: A középvízhozam átlagos időjárás esetén 30—35 m

3/s A középvízhozam szélsőséges időjárás esetén 20—45 m

3/s A középvízhozam eddig észlelt szélsőségei 10—60 m

3/s A közepes kisvízhozam

3 átlagos időjárás esetén 18—20 m

3/s A közepes kisvízhozam szélsőséges időjárás esetén 14—24 m

3/s 3 Az előrejelzés szövegében említett ,,közepes kisvízhozam" kifejezés nem szabatos, nincs összhangban a vízrajzi gyakorlatban elfogadott meghatározásokkal. Voltaképpen a talajvízeredetű vízhozamnak a nyári félévre, illetve az egyes hónapokra vonatkozó középértékét jelenti, vagy a szokásos jelöléssel : KÖ Q(t), amelynek alsó határa a nyár legkisebb vízhozama KQnyár- A tényleges vízhozam ugyanis mindig a vízgyűjtő talajvízkészletéből eredő vízből QW és a felszínen közvetlenül lefolyó vízből Q(f> tevődik össze : Q = Q('-> + QU). Tartós szárazság esetén előfordulhat, hogy zérussá válik, és ilyenkor a vizsgált időszak (pl. valamely hónap) legkisebb vízhozama tisztán talajvízeredetű, vagyis KQ = KQ(0, de általában KQ > KQU) < KÖQít) Az 1/3. ábrán a vastagon kihúzott görbék tehát a várható lefolyási görbe alsó burkolója körüli vízhozamokat adják meg. 4 Az átlagos időjárást azért kell hangsúlyozni, mert a talajvízeredetű vízhozam nemcsak a nyári félév kezdetén tárolt vízkészletből származik, hanem a későbbi csapadékból is kaphat némi pótlást. Az átlagos nyári csapadékot figyelembe vettük ; csapadékos nyár esetén az előrejelzettnél nagyobb, csapadékszegény időjárás esetén kisebb értékek várhatók.