Hidrológiai Közlöny 1959 (39. évfolyam)

3. szám - Ubell Károly: A Kisalföld déli, Magyarország területére eső részének talajvízviszonyai

Ubell K.: A Kisalföld déli részének talajvízviszonyai Hidrológiai Közlöny 1959. 3. sz. 173 sem kerülnek különleges akadályok, hiszen a dunai hordalékkúp egységesnek tekinthető kavicsrétegén kell a víznek keresztül jutnia. Ezen az úton a Győri-medence egész északi része, s főleg a Hanság állandó talajvízpótlást kap. A teljes kép kialakításához sürgősen szűkség lenne arra, hogy a szomszédos osztrák területek jelenleg még tisztázatlan talajvízviszonyait megismerhessük, s ezek segítségével a vizsgált terület vízháztartására egészen pontos leírást tudjunk adni. A megjelölt szakaszról a vizsgálati adatokra alapított becslésünk szerint mintegy 70 000 m

3/nap, azaz 25 600 000 m

3/év víz szivárog a Kisalföld mélyebb területei felé. Útközben folyamatos vízfelhasználódás jelentkezik és a továbbszivárgó víz mennyisége csökken. A Rajkai zsilip alatt kiszivárgó víz a Szigetköz talajvizét táplálja. A Kisalföldet környező dombokról származó víz igen kis mennyiségű lehet. Régebbi vélemény [7] szerint a Hanság és a Kisalföld többi mélyebb területei is nagymértékű talajvízutánpótlást kapnak a Parndorfi-platóról. Az észlelési adatok ezt a véleményt nem igazolják. A Parndorfi plató lábainál jelentkező meredek talaj vízszínesés nem nagymennyiségű szivárgásra, hanem arra mutat, hogy minden valószínűség szerint a két talaj víztároló réteg nincsen összeköttetésben. Ezen felüi a tisztán helyi csapadékból táplálkozó platóról a nagyobb mennyiségű vízutánpótlás sem biztosított. 3. A Duna hatása a talajvízháztartásra A Duna vízszínének emelkedésekor a Dunából elszivárgó víz mennyisége megnövekszik, a partmenti sávokon jelentős talaj víztározódás keletkezik és a nyomásnövekedés hatásaként a talajvíz emelkedése majdnem egyidejűleg a távolabbi területeken is megindul. A következőkben ennek a gyors vízkészletváltozásnak a megvilágítására ismertetjük a jellemző mennyiségi értékeket. A Duna mellett elhelyezett 8 kútsor segítségével megállapítható, hogy egyes árhullámok idején, illetőleg apadási időszakokban a Duna vízállásváltozásának hatására milyen talajvízállásváltozások állottak elő. Ezeknek az értékeknek a felhasználásával és n

0 = 0,20 értékű szabad hézagtérfogat alkalmazásával több árhullám és apadási időszak esetére kiszámítottuk a Duna közvetlen hatása alatt álló mintegy 500 km

2-es terület (3. ábra) talaj vízkészletében beállott változásokat. Árhullámok idején összesen mintegy 50—80 millió m

3 talaj víztározódást állapítottunk meg. Egyenletes megoszlásban ez a mennyiség 100— 160 mm vízoszlopmagasságnak felelne meg. Árhullám idején a talaj víztározódás napi átlagértéke 3,5 millió m

3/nap, azaz 39 000 l/s. Apadás mellett a talaj vízkészlet csökkenésének intenzitása jóval kisebb. Átlagértékben 740 000 m

3/nap, azaz 8500 l/s értéket állapítottunk meg. A Duna vízállásváltozásának hatásaként lejátszódó gyors talaj vízkészletváltozás számítással meghatározott értékeit a III. táblázatban foglaltuk össze. A tározódó, illetve csökkenő vízkészlet nem egyenletesen oszlik meg. A vízmennyiség egyrészt csökken a Dunától távolodva a talajvízingadozás kisebbedésével arányosan (7. ábra), másrészt változik a vízvezető réteg összetételétől, a beszivárgási lehetőségektől és egyéb helyi körülményektől függően is. A 8. ábrán a Duna hossz-szelvényét tüntettük fel az országhatártól Gönyüig. Az ábra alsó részén a Duna áradásának és apadásának hatásaként előálló átlagos talajvízforgalom hossz-szelvény szerinti megoszlását tüntettük fel. Éles határvonal jelentkezik Dunaremete környékén. Ettől északnyugatra a talajvízkészletváltozás jóval jelentősebb. Ennek oka az lehet, hogy a fedőréteg vastagsága a felső részen vékonyabb, durvább összetételű, a kavics és a talaj vízszín esése is nagyobb. Ha figyelembe vesszük a vízállásváltozás intenzitását is, áradásnál 1 cm-es vízállásemelkedésre mintegy 31—78 l/s/km talajvíztározódás, apadásnál 1 cm-es vízállássüllyedésre mintegy 15—250 l/s/km talaj vízkészletcsökkenés áll elő. Ezek a Kisalföld jelenlegi természetes talajvízháztartásának fő jellemzői, melyek a vízgazdálkodásnak jóformán minden ágazatát érintik. Ezen túlmenően a népgazdaság egyes ágaiban (mezőgazdaság, erdőgazdaság, mélyépítés, regionális tervezés, közegészségügyi feladatok megoldása stb.) is igen fontos a talajvízviszonyok ismerete. A Kisalföldön' a természetes talajvízviszonyok kutatásával párhuzamosan és egyidejűleg 111. táblázat Gyorsan lejátszódó vízkészletváltozás a Duna közvetlen hatása alatt álló területen Tabelle III. Sich rasch abspielende Wasservorratsanderung auf dem unmittelbar unter der Wirkung der Donau stehenden Gebiete Időszak Vízállásváltozás Dunaremeténél A kútsorok mellett 1 km szélességben, m

s/nap/km A vízkészletváltozás összértéke cm | cm/nap I. 1 II. III. IV. V. VI. 1 VII. | VIII. m' i m

3/nap Talaj víztározódás árhullám idején 1954. I. 8.—I. 23 1956. II. 11—III. 5. ... 1957. VII. 11—26 + 262 + 315 + 149 + 17,7 + 13,8 + 10,1 26 650 53 100 61 200 42 100 53 700 24 600 38 100 53 200 56 400 57 300 84 500 98 600 115 100 79 400 76 600 53 600 80 200 130 800 103 500 109 200 49 147 620 78 828 636 55 132 320 3 276 508 3 427 332 3 675 488 Átlag 47 000 47 900 31 350 55 700 91 550 97 250 70 130 114 300 ' 3 460 000 1953. XI. 2—54. I. 8. 1955. VII. 14—IX. 11. 1955. IX." 11—XII. 2 . . 1955. III, 5—IV. 29. ... — 74 —167 —128 —218 — 1,1 — 2,9 — 1,6 — 4,0 Ti 3 740 5 090 7 460 9 100 lajvizkészlet csök 6 360 | 5 540 9 520 1 11 600 9 960 ; 6 000 13 800 1 9 870 renés ap 11 500 10 330 3 0 940 12 470 adás ide 13 280 19 100 16 600 19 200 én 16 1601 25 000 16 440 15 950 15 030 24 700 15 450Í 24 700 35.2E0 29 500 37 000 20 750 34 115 279 41 876 902 60 783 156 46 500 000 658 437 709 778 741 258 845 100 Átlag 6 350 9 900 8 250 11 300 17 050 15 8Qoj 22 600 30 600 738 043