Hidrológiai Közlöny 1959 (39. évfolyam)

3. szám - Ubell Károly: A Kisalföld déli, Magyarország területére eső részének talajvízviszonyai

166 Hidrológiai Közlöny 1959. 3. sz. Ubell K.: A Kisalföld déli részének talajvízviszonyai 1. ábra. A vizsgált terület — Abb. 1. Das untersuchte Gebiet — Fig. 1. The area examined alakult ki. A talajvízszíningadozás elemzése során kétféle talajvízjárás különböztethető meg. A Dunához közel fekvő területeken a talajvízszíningadozás hűen követi a Duna vízállásváltozásait. A 2. ábrán szaggatott vonallal tüntettük fel három olyan kútnak a talajvízjárását, amelyek a Szigetközben a Dunaremete melletti IV. kútsorban helyezkednek el és a Duna közvetlen hatása alatt álló egész területre jellemzőek. A Dunától távolabb eső területeken a talajvízszíningadozás nem követi a Duna vízállásváltozásait. A 2. ábrán teljes vonallal kihúzott talajvízjárási vonalak mutatják,hogy ezeken a területeken a Duna vízállásától függetlenül a talajvízállás emelkedése főleg a téli félévben áll elő. Ez igen intenzív a hóolvadás után. A nyári félévben azonban a talajvíz csak igen nagy mennyiségű csapadék hatására emelkedik. A Kisalföld talajvízháztartása a talajvízingadozást befolyásoló sok tényező miatt igen összetett. A talajvízháztartást döntően befolyásoló tényezők területrészenként változnak. A talajvízmozgást előidéző fő tényezők három csoportba különíthetők. 1. A csapadék beszivárgása és a párolgás a talaj vízszíningadozást mindenütt befolyásolja. • 2. Figyelembe véve a talaj vízszín esése alapján megmutatkozó áramlási főirányokat, esetleg jelentősebb horizontális áramlásra kell számítanunk mind a Duna, mind pedig a környező magasabb területek felől. 3. A Duna közvetlen hatása alatt álló területen az előzőekben ismertetett* tényezőkön kívül a talaj vízháztartást a Duna vízállásváltozásai is erősen befolyásolják. A 3. ábrán a talajvíztükör ötévi átlagértékének magasságát tüntettük fel izometrikus vonalak segítségével. Ezek alapján meghatároztuk az esésvonalakat és a mutatkozó talajvízáramlás fő irányait. Attól függően, hogy a talajvízjárásra mely tényezők hatnak döntően, három területrész különíthető el. A Duna gyakorlatilag érzékelhető közvetlen hatása az északnyugati területen a Lajtáig, továbbá az egész Szigetközre kiterjedően a Mosoni Dunaágig és a visszaduzzasztás miatt a Mosoni Dunaág alsó részén még egy szűkebb jobb oldali partmenti sávra terjed. A Lajtától és Mosoni Dunaágtól délre átmeneti sáv következik, ahol a talaj vízháztartás törvényszerűségeit nem sikerült megnyugtató módon megállapítanunk.