Hidrológiai Közlöny 1959 (39. évfolyam)
2. szám - Könyvismertetés
150 Hidrológiai Közlöny 1959. 2. sz. Pathó T.—Sz. Muhits K.: Élesztett iszapos szennyvíztisztító npii peuieHHH npoÖJieMbi OIHCTKH CTOMHMX BOA CTOJIHUM By/janeuiTa Morjui npmvieHíiTbCfl caMbiii jiymninl H ca.wbiii 3K0H0MH1HMH MeTOflbl. B ^aHHofí cTaTbe n3JiaraioTCH pe3yjrbTaTbi, nojiyMeHHbie b nepBOií nacm HcnbiTaTejibHOíí CTaflHH no 3KcnnyaTanHH c Majioií Harpy3K0íi. Ha 0CH0BaHHH n3MepeHHll CÍIOCOÖHOCTb BOCnpiIHflTHÍI KHCJIOpOfla OÖOpyflOBAHHEM SbiJia 27,2 r 0 2/M 3/nac. RHFLPABJIHMECKAN Harpy3Ka SacceiÍHOB SbiJia 4 M 3. 3I<cnji0aTami0HHi>ie nAHHbie, ii3MepeHHbie B npouecee 3KiuiyaTauMH, npHBefleHbi B Taöji. 1., a pe3yjibTaTi>i xiiMimecicoro aHa-nim B Taöji. 2. B 3. TaSjiHue eo,nep>KiiTCH cnocoőHOcrb OMHCTKM (TA-%), NOJIYMEHHASI Ha ocHOBaHim ÖHOJiorimecKiix iiccjieílOBaHHft h BejiHHHHbi n0BT0pHeM0CTH no KHenn—• Myxim. no SKcnjiyaTannoHHbiM onbiTa.w, nojiyieHHbix aB-ropaMH, B AByXHpyCHOM OTCTOHHHKe HeJlb3H ÖblJIO THOHTb jinuiHero njia, noTOMy-iTO oflHa iacTb jmumero HJia He Iip0CK0JIb3Jia B THOHTejIb II TaK 3arpjI3HHJlCJI OTTOK H3 npeABapiiTejibHoro OTCToíimiKa. Ungarns erste oberfliichen-beliiftete Kliiranlage mit lebcndigem Sehlumm Von T. Pató und Frau Sz. dr. K. Muhits Die Kanalisationswerke der Hauptstadt Budapest (Budapest Főváros Csatornázási Művek) liessen in ihrer Kláranlage zu Pestlőrinc eine für 1000 Einwohner bemessene Versuchseinrichtungmit lebendigemSehlamm einbauen. Die Versuchseinrichtung besteht aus 2 oberfláchenbelüftete Kessenerbecken mit lebendigem Sclilamm für je 35 m 3 und aus einem DortmunderNachklárbecken für 41 m 3. Es kann sowolil rohes Abwasser als auch vorgeklártes Abwasser aus dem Abfluss der zweistöckigen Klárbecken eingespeist werden. An der Versuchseinrichtung sollen die vielseitig entwickelten oberfláchenbelöfteten Verfahren mit lebendigem Schlamm erprobt werden, damit bei der Lösung der Abwasserfrage in Budapest das beste und wirtschaftlichste Verfahren angewendet werden könne. Vorliegender Beitrag berichtet über den ersten Versuchsabsclinitt, über die Ergebnisse bei schwacher Belastung. Für die Einrichtung wurde eine SauerstoffAufnahmefáhigkeit von 27,2 g 0 2/m 3//i gemessen. Die hydraulische Belastung der Becken betrágt 4 m 3/m 3. Die gemessenen Betriebskennwerte sind in Tabelle 1, die Ergebnisse der chemischen Analyse in Tabelle 2 enthalten. Tabelle 3 enthált die Reinigungsfáhigkeit (Tk%) auf Grund der biologischen Untersuehungen und des Háufigkeitsbeiwertes von KnöppMuhits. Nach den Betriebserfahrungen der Verfasser konnte überschüssiger Schlamm im zweistöckigen Klárbecken nicht ausgefáult werden, da ein Teil der Überschussmenge nicht in den Fáulraum hinunterrutschte und deshalb den Abfluss des Vorklárbeckens verunreinigte. Dr. Martin Scheele: 50 Jahre Archiv fiir Hydrobiologie. Eine Literatur-Analyse der Limnologie dargestelit an den Bánden 1 bis 50, 1906—1955. Stuttgart, 1958. E. Schweizerbart'sche Verlagsbuchhandlung. 1—175 oldal. Ára: 36 DM. Dr. O. Zacharias professzor Plönben 1906-ban alapította meg Archiv für Hydrobiologie und PlanktonIcunde címmel azt a ma már világszerte ismert és nagyrabecsült folyóiratot, amely 1955-ig bezárólag 50 kötetben vetítette hű tükörként a tudományos világ elé a limnológia terén elért jelentősebb eredményeket. Az alapítótól 1917-ben dr. August Thienemann vette át a folyóirat irányítását, őt és a kiadót egyaránt megilleti a tudományos világ hálája és elismerése, hogy két világháború ellenére is az 50. évben 50 kötettel léphettek a limnológia fórumára. Thienemann az eredeti folyóirat címet „Archiv für Hydrobiologie"-ra rövidítette s az ő igen tevékeny munkásságának tudható be, hogy 1922-ben az IVL (Internationalen Vereinigung für theoratische und angewandte Limnologie) hivatalos orgánumává vált. • Dr. M. Scheele munkájában az 50 év folyamán megjelent 1385 eredeti közleményről ad igen világos, szinte minden szempontot figyelembe részesítő képet. A könyvismertetésekre, referátumokra nem volt tekintettel. Összeállításából világlik ki igazán, milyen nagy tudományos értéket képvisel a folyóirat 50 küuoúc ! Irodalomanalizise a limnologusoknak, botanikusoknak, zoologusoknak, a haltenyésztési kutatóknak és vízhigiénikusoknak nélkülözhetetlen segítséget jelent munkájuk folyamán. Bevezetés után a második fejezet az 50 kötet tartalmi analizisét tárja elénk. 28 táblázatban ad áttekintést a közlemények terjedelméről (leggyakoribbak a 6—50 oldalas cikkek), nyelvéről (95% német), a fényképekkel illusztrált közleményekről (64% kép nélküli), a rajzokról (53%-ban nincs), a táblázatokról, az irodalmat feltüntető munkák számáról. Jellemzi általánosságban a közlemények tartalmát) legtöbb — 20% — az új leírásokat tartalmazó cikk, csoportosít a használt módszer szerint, megtudjuk, hogy a legtöbb értekezés negyedkori és jelenlegi állapotokat rögzít. A coenobiologiai tárgykörű cikkek dominálnak: 83%, ezen belül a coenosisokról szól 53%-nyi írás. Csoportosít a szervezetek organumai szerint, a mechanikai, az energetikai a vegyi tényezők alapján, a tengeri és a belvizi coenosisok szempontjából (legtöbb cikk tavi coenosisokat tárgyal : 33%). Megtudjuk, hogy a publikációk földrajzilag milyen területeket ismertetnek. Az utolsó táblázat szervezetcsoportok szerint osztályoz : legtöbb tanulmány a kovaalgákról szól (217 = 16%), utánuk a Rotatoriák és a Phyllopodák következnek egyaránt 12—-12%-kal. Az utolsó fejez.etben a különböző csoportosítások jegyzékei találhatók. Az első jegyzék a szerzők ABC sorrendjében közli a közlemények címeit, a kötetszámot, a kezdőlapszámot. Minden cikk címe után egy hétszámjegyű, egy két- és egy háromszámjegyű számsort látunk. A hétszámjegyű sor első száma a terjedelemre, a második a nyelvre, a harmadik a kivonatra, a továbbiak a fényképekre, rajzokra, táblázatokra és az irodalmi felsorolásra vonatkoznak. A kétszámjegyű szám a megjelenés évére utal, a háromszámjegyű pedig abban az évben megjelent kötetben a tanulmány sorszámát jelzi. A következő jegyzékek a közlemények történeti és biográfiai vonatkozásairól, a methodikáról, a limnologiai tárgykörökről, a fizikai és kémiai vonatkozásokról, geográfiai egységekről szólnak. Az utóbbi jegyzékben igen sajnálatos a szerző földrajzi tájékozatlansága, mivel Magyarországot a Balkánhoz sorolja (p. 133—134). Az utolsó icoí-lotss csoportosítás ?™rrBMf.nRnnnr. tok szerint történik. Hazai kutatóink szépen kivették részüket a folyóirat hasábjain a limnológiai tárgyú kutatásokban. A munka 17 magyar szerzőről emlékezik meg, akik összesen 31 tanulmányt írtak. Legtöbb cikkel a magyar hidrobiologusok nesztora és vezetője : dr. Maucha Rezső Kossuth-díjas akadémikus szerepel: hat értekezéssel. Dr. Vargha Lajos öt, Pretoriába szakadt honfitársunk : dr. Cholnoky Béla négy, dr. Sebestyén Olga és dr. Stiller Jolán két-két tanulmányát találjuk a könyvben. A többiek egy-egy közleménnyel szerepelnek. A szerző igen alapos és hasznos munkát végzett összeállításával. Munkáját tanítómesterének, a folyóirat mostani irányítójának: dr. dr. h. c. August Thienemann-nak ajánlja 75. születésnapja alkalmából (1957. IX. 7.). Dr. Hortobágyi Tibor