Hidrológiai Közlöny 1959 (39. évfolyam)

2. szám - Egyesületi és műszaki hírek

Öllős G.: Őntözőcsatornák hatása <a talajvízre Hidrológiai Közlöny 1959. 2. sz. 139 a) npH HCCJieflOBamiH BJIHHHHÍÍ, 0Ka3aHHbix o;;nHOHHMMH opocHTejibHbiMii H HaropubiMH KaHajiaMH Ha n0BepxH0CTb rpyHTOBbix BOA, 0Ka3i>iBaeTCH, ITO yflajisiHCb OT KaHajia VKJIOH noBepxHoe™ ypoBHíi rpyHTOBbix BOA HBJiHeTCíi nocTOjiHHbiM (ypaBHCHne 10.). BO«OCOCOM HaropHbix KaHajiOB 0Ka3biBaeTCH cymecTBeHHoe BJiHíimie Ha HX YKJIOH (4>nr. 2 H 6). 6) HaropHbiM KaHajiOM, pacnojio>KeHHbiM BAOJib opocHTejibHoro KAHAJIA, 3AMETHOE BJIHHHHC HC 0Ka3biBaeToi Ha rpyHTOBbie BOAH. B) B CAytae necKOAbKux opocumeAbHbix KanaAoe, udytyux napaAAíAbHo dpyz c dpyeoM, Hyjicno eeecmu IlOHHmue 30Hbl 8AU.1HUH (puAbmpaiiuu ÓAH omdeAbHblX nanaAoe. OTfleJibHbie 30Hbi or/ieJIHIOTCH «pyr OT apyra KOHTypHOH KpHBOÍÍ (|)IIJIbTpaUHH, Mepe3 KOTOpyiO HeT (j)HJibTpaqnn. HcnbiraHHHMH oöpamajiocb BHHMaHHe na TO, HTO C B03M0>KH0CTbK) CyiIíeCTBOBaHHH 30HbI BJIHHHHH BCERFLA Ha«o CHHTATBCH B rHApaBJiHKe icojio/weB H Booőme npH HCCJieflOBaHIIH BCÍIKHX (})HJIbTpaUHOHHbIX ÍIBJieHHií. e) npH oflHOBpeMeHHOH 3KcnjioaTai;HH HecKOJibKHX opocHTejibHbix KaHajiOB npnBO««TCíi aaHHbie no H3mcHeHHio noBepxHoe™ rpyHTOBbix BOA (<[)nr. 9, 10, 15). d) HccjieflOBajiocb H3MeHeHne niflpaBJiHHecKoro pe>KHMa H B Taicnx rHflporeojiorimecKHx ycjiOBHjix, KorAa Ha MecTe HaropHbix KaHajiOB ycTpaHBaeTCH BOflOHeripoHHuaeMaji CTeHKa ((Jmr. 12, BapnaHT 11.) e) HacieT BCJIHMHH PACXOFLOB OÖIHCHEHHE HanfleTCH B TAÖNHUE Jfs I. Tlie Effect o! Irrigation and Drainage Canals on the Groundwater Leyel By O. Öllős Various phases of infiltration from irrigation channels, the relationship between infiltration and groundwater as well as the influence of the ratio of velocities at which the groundwater table rises and at which the water is raised by capillarity, on the vo.id volume i • e. on storage conditions, are discussed in the first part of the paper. Results of extensive scale model tests, carried out at the Laboratory of the Institute for Hydraulics at the Technical University for Building and Transport Budapest, serve as the basis of conclusions arrived at subsequently. The length of the model was 560.6 cm, with a height of 46.6 cm, and permitted the simultaneous operation of maximum 3 irrigation channels and two drainage canals. Alternatives investigated are shown in Fig. 1. Statements made in the paper relatíve to hydraulic conditions in case of steady regime in the irrigation and drainage canals attempt to provide an answer to the following group of questions : aj As revealed by the investigation of the effect of isolated irrigation and drainage canals on the groundwater table, the latter has a constant slope proceeding away from the channel (Equation 10). The water level in the drainage canal is of decisive influence upon the slope (Figs. 2 and 6). b) A drainage canal running beside an irrigation channel exerts no significant influence upon the groundwater (Fig. 6). c) In case of several irrigation channels running side-by-side, it was found necessary to introduce the concept of the effective infiltration rangé pertaining to individual channels. These ranges are separated by the infiltration profilé curve, through which no water movement occurs. The experiments called attention to the fact, that the possible existence of effective infiltration ranges should always be taken into consideration in well hydraulics and during the investigation of all seepage phenomena in generál. d) For the case of simultaneously operating irrigation channels, data relating to changes in the groundwater table are presented (Figs. 9. 10 and 15). ej Hydraulic regimes are investigated alsó for hydrogeological conditions, where one of the drainage canals is replaced by a water-tight wall (Fig. 12, alternative 11). f) Information on discharge data can be gained from Table 1. (Folytatás a 122. oldalról) A Limnológiai Szakosztály február 20-án tartotta ez évi első ülését. Dr. Sebestyén Olga elnöki megnyitójában ismertette a Szakosztály célkitűzéseit, majd az alelnökök ós a jegyző megválasztására került sor. Az egyhangú szavazás eredményeképpen a Szakosztály alelnöke dr. Hortobágyi Tibor ós dr. Varga Lajos, jegyzője pedig Tamásné, Dvihally Zsuzsa lett. A tisztségek betöltése után Bérezik Árpád titkár először a Társaság munkatervének szakosztályi vonatkozásait, majd a Szakosztály 1959. évi munkatervét ismertette. Ezt a jelenlevők az anyag részletes megvitatása után jóváhagyták. Az ülés második részében dr. Entz Béla „A limnológiai irodalom megismerésének módjairól" címmel tartott előadást. Az előadó széles szakirodalmi tájékozottsággal tárt elő több jellemző számadatot a limnológiai világirodalomnak az elmúlt 30 évben elért fejlődéséről, a szakmunkáknak a főbb kutatási témák közötti megoszlásáról. Igen értékes tájékoztatást adott az egyes referáló folyóiratok által felölelt limnológiai anyagról is. Előadását számos hozzászólás követte. B. A. * A Tudományos Bizottság február 23-án tartotta alakuló ülést. Dr. Mosonyi Emil, bizottsági elnök, javaslatára a Bizottság a következő feladatok ellátását tűzte maga elé célul : 1. A Társaság működésére vonatkozó elvi tudományos irányok megadása az Elnökség részére, javaslat formájában. 2. A szakosztályok és vidéki csoportok munkaprogrammjának és végzett munkájának tudományos értékelése. 3. Kongresszusok, nagyobb rendezvények tudományos anyagának összeállítása. 4. A Hidrológiai Közlöny bírálata. 5. Társasági emlékérmek, emléklapok szabályzatának szükség szerinti módosítása, pályázatok kiírása. 6. A Társaság tudományterületére tartozó könyvkiadásra vonatkozó elvi javaslatok összeállítása. 7. A szakemberképzés tudományos vonatkozásainak figyelemmel kísérése. A feladatok kidolgozására a Bizottság felelősöket választott. V. I. * 1956-ban kezdték meg munkájukat a Vízügyi Igazgatóságok öntözővízminőségvizsgáló laboratóriumai. 1958-ban a laboratóriumokat szenny vízvizsgálatok végzésére is alkalmassá tették. Az elmúlt évben 6 öntöző.- és szennyvízvizsgáló laboratórium (Szegeden, Szolnokon, Debrecenben, Székesfehérvárott, Gyulán és Baján), 1 csak szennyvizet vizsgáló laboratórium (Miskolcon) működött. A dunántúli VIZIG-eknél még két szennyvízi laboratórium felállítását tervezik. 1958-ban a laboratóriumok összesen mintegy 1600 öntöző és szenny vízvizsgálatot végeztek. Sz. L.-né. (Folytatás a 163. oldalon)