Hidrológiai Közlöny 1959 (39. évfolyam)
2. szám - Öllős Géza: Öntöző és befogadó csatornák hatása a talajvízszint alakulására
132 Hidrológiai Közlöny 1959. 2. sz. öllősi G.: Öntözőcsatornák hatása a talajvízre csatornába az öntözőcsatorna is szállít vizet. Az előbbi a jobboldali szivárgási mező felső részét, az utóbbi annak alsó részét foglalja le. A két egymástól teljesen különálló hatásmezőt az adott viszonyok mellett, a gyűjtőcsatorna vízszintjétől kiinduló — vastag vonallal húzott — szivárgási határgörbe választja el. Erre a permanens állapotra vonatkozó határgörbére a következő megállapítások érvényesek : a) a hatásmező alatti határgörbe vízzáró felületnek felel meg, tehát rajta keresztül vízmozgás nem lehetséges. Valamely pontjának normálisába eső potenciálgrádiens : b) A nyomáseloszlás folytonos az egész szivárgási térben. így a határgörbe valamely pontján — akár a felső (1), akár az alsó (2) hatásmező irányából közelítünk a görbéhez — a h (1) = h (2) nyomásértékazonosság érvényes. A jobboldali befogadócsatornában jelentkező Qo vízhozam tehát részben a gyűjtőcsatornából, részben pedig a II. öntözőcsatornából származik. Az 1. táblázat alapján Q 2 = 112-69 cm 3/p 1. táblázat Permanens folyamatra vonatkozó vízhozamok : Q, a baloldali, Q 2 a jobboldali beíogadócsatornába jutó vízhozam TaőA. I. Pacxodbi npu ycmanoeueuieMCR pemuMe deuMceHuu : Qi — paexod, nonadatoufuü e jieeoöepejtcHbiü HazopHbiü KÜHÜA, Q 2 — paexod, nonadan>ufuü e npaeoöepeyicHbiü naaopHbiü icanaA Table I. Discharge data for permanent flow : Q l and Q 2 are discharges entering the left-and right-side drainage canals, respectively Változat sorszáma Ql 1 Q* Változat sorszáma [cmVp] 1. 85,10 89,74 2. 120,28 122,00 3. 26,00 21,00 4. 143,36 88,54 5. 90,79 21,83 6. 93,00 112,69 7. 147,89 105,66 8. 226,75 243,64 9. 206,31 226,46 10. 199,09 48,70 11. 204,70 — 12. 227,00 32,75 Ha figyelembe vesszük a 7. ábrán a befogadó szelvényében a szivárgási határgörbe és a befutó talajvízszín közötti felső, valamint a szivárgási határgörbe és a vízzárómedencék közötti alsó távolságok arányát, akkor azt kapjuk, hogy a gyűjtőcsatornából származik a Q 2 vízhozam 5—6. kép. 6. változat. — ®omo 5—6. Bapuatim 6. III. 5—6. Alternative 6. 75,20%-a. . .84,60 cm 3/p, a II. öntözőcsatornából pedig 24,80%-a. . .28,09 cm 3/p Ezzel egyidejűleg a II. öntözőcsatornából a baloldali befogadócsatorna felé Qi = 93,00 cm 3/p vízhozam szivárog be. A 8. ábra mutatja be a festéksáv időben és térben való előrehaladását. A festékanyag indítása mindkét csatornából azonos időpontban történt. Ugyanezt a folyamatot szemlélteti az 5. és 6. kép. Az 5. kép azt mutatja, hogy az öntözőcsatornából a gyűjtőcsatorna irányába valóban kialakul a szivárgás, miután azonban ez elérte a szivárgási határgörbét, a festéksáv utána már csak az azalatt levő térben haladhat tovább (6. kép). A 6. ábrán bemutatjuk még a 7. változatnál kapott talajvízfelszíni görbét, amely arra az esetre vonatkozik, amikor a baloldali befogadócsatornában alsó, a jobboldali befogadócsatornában pedig középső vízszint tartunk. A befogadócsatorna talajvízszínre gyakorolt hatása — amint az előzőekben hasonló eset már előfordult (4. változat), — a baloldali térben nagymértékű, az öntözőcsatornától jobbra azonban nem számottevő. Az áramkép jellege azonos a 6. változatnál kapottal (7. ábra). A különbséget a 7. és a 8. kép mutatja. Minthogy a baloldali befogadócsatorna vízének szintje mélyebb a másik befogadó vízének szintjénél, ezért az öntöző és gyűjtőcsatorna hatásmezejét elválasztó határgörbe már kissé eltolódik az öntözőcsatorna irányában. Az adott feltételek mellett azonban a gyűjtőcsatornából a víz még mindig csak a jobboldali befogadócsatorna irányába szivárog. A gyűjtőcsatornának a talaj vízszínre gyakorolt hatására vonatkozólag összefoglalva a következő megállapításokat tehetjük:
