Hidrológiai Közlöny 1959 (39. évfolyam)

2. szám - Öllős Géza: Öntöző és befogadó csatornák hatása a talajvízszint alakulására

Öllős G.: Őntözőcsatornák hatása <a talajvízre Hidrológiai Közlöny 1959. 2. sz. 129 Az az L'" távolság, ahol a talajvízfelszin metszi a vízzáró talajréteg felső síkját, a talajvízfelszín tetszőleges h illetőleg hb pontjának ismerete alapján elvileg a következő egyenletből nyerhető : A hí" = 0 eset gyakorlatilag nem állhat elő, mert az a befogadócsatorna szelvényében v = 00 szivárgási sebességet eredményezne. Ez a helyzet is mutatja, hogy a szivárgó vízmozgásoknál a határfeltételektől, talajfizikai jellemzőktől, valamint a párolgásviszonyoktól függő szivárgási határsebesség kérdésével behatóan kell foglalkozni. A talajvízfelszíni görbe alakja azonban — amint a későbbiekben látni fogjuk — a gyakorlat legtöbb esetében nem ilyen egyszerűen alakul. A határfeltételek mikéntjének megfelelően néha egészen bonyolult talajvízfelszíni görbék lépnek fel. Az áramképszemlélet alapján történő vizsgálódások mennél nagyobbmértékű elterjedése érdekében a 3. ábrán bemutatjuk az 1. változatnak, a 4. ábrán a 2. változatnak az áramképét. (Az azonos értékű potenciálvonalak meghatározása valamennyi kísérleti változatnál a talajvízfelszíni görbe és a szivárgási áramvonalak ismerete alapján történt.) Egyetlen öntözőcsatornából történő beszivárgás folyamatának szemléltetésére bemutatunk néhány jellegzetes fényképfelvételt. A színezőanyagot a csatorna nedvesített kerületéről egyidejűleg indítottuk el és a festéksáv helyzetét a különböző időpontokban lefényképeztük. Ennek alapján tájékoztatást lehet kapni a szivárgási térben levő sebességviszonyokról. A fényképeken látható papírcsíkok a sebességek számszerű számítását, valamint az áramvonalak irányának meghatározását segítik elő. Az 1. változatra vonatkozik a 2. kép. Megfigyelhetjük a festéksáv legyezőszerű szétterülését. Figyelemreméltó továbbá a talajfelszín közelében előrehaladó festéksáv, ami a talajvízfelszín feletti kapilláris sáv aktív vízvezetőképességére utal. A 4. változatról készült a 3. kép, amelyen látható, hogy a baloldali irányban, nagyobb a szivárgási sebesség, ami természetes is, hiszen a jobboldali befogadócsatorna középső vízszínével ellentétben, a baloldali befogadócsatornában a víszín alsó szinten helyezkedik el. Az 5. változat esetében a 4. kép tanúsága szerint újra csak baloldal irányában adódik nagyobb sebességű vízmozgás. A festéksávnak a különböző irányú áramvonalak mentén bekövetkező előrehaladási sebességének megítélését teszilelietővé az 5. ábra. Amint látható, a szabad vízfelszín felett is halad a festékanyag, ami azt jelenti, hogy a kapilláris sáv is résztvesz a vízszállításban. Egyedülálló öntözőcsatornából való beszivárgásnak a talajvízfelszínre gyakorolt hatására nézve a következő megállapítások tehetők: 2. kép. 1. változat. Oomo 2. Bapuawn 1 III. 2. Alternative 1. 1. A beszivárgás jellege, valamint a talajvízfelszín alakulása adott csatorna és abból történő beszivárgás esetében döntő módon függ attól, milyen mértékig képesek a talajrétegek vízszintes irányban vizet szállítani. 3. kép. 1. változat. 0omo 3. Bapuanm 4. III. 3. Alternative 4. 2. Ugyancsak döntő tényező ebből a szempontból az eredeti talajvízfelszín csatornafenék alatti mélysége. 3. Amennyiben duzzasztott szivárgás lép fel és a csatornából beszivárgó víz befogadócsatornába kerül, akkor a talajvízfelszíni görbe öntözőcsatornától távolabbi szakasza, amennyiben párolgás nincs, közelítőleg egyenesként kezelhető. 4. kép. 5. változat. 0omo 4. Bapuanm 5. III. 4. Alternative 5. 4. A talaj vízfelszín várható magasságbeli elhelyezkedésének megítélése során a befogadócsatornák öntözőcsatornától való távolságát és az abban levő vízszín helyzetét feltétlenül figyelembe kell venni.