Hidrológiai Közlöny 1959 (39. évfolyam)
2. szám - Egyesületi és műszaki hírek
122 Hidrológiai Közlöny 1959. 2. sz. Márkus M.: Bulgária vízellátásáról 3. kép. A dimitrovgradi azbesztcement csőgyár Bulgária vízellátását hazai vízellátási viszonyainkkal összehasonlítva, a következőket állapíthatjuk meg : 1. Bulgária ipara fejletlenebb hazánkénál, annak ellenére vízellátás terén talán nagyvonalúbb terveket dolgoztak ki és valósítottak meg az utolsó tizenkét évben, mint mi. Felismerték a jó és korszerű ivóvízellátás nagy jelentőségét. 2. A vízellátásban nagy szerepet játszanak a kisebb-nagyobb völgyzárógátak. Bulgáriában közel 1000 kisebb, földből készült völgyzárógát van, a nagyobbakról nem beszélve, amelyek kedvező természeti adottságok mellett épültek. A kisebb völgyzárógátak építésére nálunk is számtalan lehetőség kínálkozik, amelyekre már több terv el is készült, ha nem is ivóvízellátás céljaira (bár egyes esetekben erre is sor kerülhetne), de iparivíz és öntözővíz biztosítására. Bátran kellene ilyeneket építenünk, de sajnos e téren a beruházók részéről nem teljesen alátámasztott idegenkedés tapasztalható. 3. Előnyben kell részesíteni a kooperációs vízműveket, melyek ivó-, ipari- és esetleg öntözési vízellátásra egy vízmű keretében gazdaságosabb megoldást nyújthatnak, mint ezt Bulgáriában több esetben megoldották. 4. Meg kellene vizsgálni a hazai azbesztcement csőgyártás kibővítésének gazdasági kérdéseit. Jelenleg drága acélcsővezetékeket tervezünk nagy ipari vízműveinkhez (Pécs, Ajka, Tatabánya, Oroszlány). Sajnos a hazai vasbeton nyomócsőgyártás sincs megoldva. A vizsgálat eredményétől függően kerülhetne sor a 300 mm-nél nagyobb átmérőjű azbesztcementcsövek gyártására (a meglévő gépi berendezés felhasználásával), amelyekkel a drágább s részben szintén import anyagú acéllemezcsövek alkalmazását csökkenteni lehetne. A Bulgáriában eltöltött három hónap alatt a bulgár mérnökökkel folytatott közös munka, a tervezésekkel kapcsolatos kérdések közös megbeszélése közben a fentieken kívül számos más új gondolat is felmerült, amelyek a hazai műszaki fejlődést szolgálhatják. Ennek a fejlődésnek érdekében meg kell állapítani, hogy szükséges és elengedhetetlen feltétel műszaki értelmiségünk további fejlődése érdekében —• különösen a fiatalabbak számára — a külföldi munka, illetve az utazás lehetőségének mennél nagyobb mértékű megteremtése. (Folytatás a 104. óidról). A Balneológiai Szakosztály és a Szegedi Csoport január 8-án közös klubestet tartott Makón. A klubesten mintegy 500 érdeklődő jelent meg. Dr. Batka István körzeti orvos Makó város gyógyvízi és gyógyiszap adottságait ismertette. Megállapította, hogy a makói fürdő megépítése a tisztálkodás, sport és gyógyulás lehetőségeit egyaránt szolgálni tudja. Dr. Páter János kifejtette, hogy a makói új forrás és páratlan értékű iszap újabb bizonyítókot szolgáltatott arra, hogy hazánk egyike a gyógyvizekben és gyógyforrásokban leggazdagabb országoknak. A melegfürdő jelentősége sportszempontból is nagy, mert többek között az idegen klímák elviseléséhoz is hozzáedzheti a sportolókat. A dolgozók számára pihenési lehetőség biztosításán kívül a fürdő megépítése a szervezet ellenállóképességének növelése szempontjából jelent sokat. Csajághy Gábor a makói gyógyvízre és iszapra vonatkozó kémiai elemzési adatokat ismertette. A gyógyvíz hőfoka 42,5 C°, literenként 1,5 g oldott anyagot tartalmaz, fele részben Na-ot, fele részben HCa0 3-ot. Ezen kívül metaborsav is található benne. A gyógyiszap az ún. schlikkek csoportjába tartozik, finom szemcséjű, túlnyomórészt szervetlen anyag. A makói iszap szemösszetétel szempontjából vetekszik az északolaszországi híres fango-iszappal. Dr. Schulhof Ödön a mozgásszervi (rheumás, vagy balesetből származó) megbetegedések gyógyításáról adott elő. Kifejtette, hogy a gyógyítás, ha iszappal történik, csak a gyógyszerek adagolásához hasonló szabályok szerint lehet eredményes. Túl forró, vagy nagymennyiségű iszapadagolás káros hatású. Dr. Mirgai Sándor a létesítendő fürdő építési kérdéseivel foglalkozott. Szükségesnek tartotta a helybeli és környéki lakosszám figyelembevételét és a járóbetegrendelés igényeinek kielégítését. Az alapos és hatásos kezelés célját a fürdő látogatottságának mindenáron való növelése elé helyezte. Földházi Imre, a makói városi tanács v. b. elnöke elmondta, hogy a fürdő építése 12 millió forintba kerül az általános tervek szerint. Az építést három év alatt kívánják végrehajtani. Már ebben az évben 3 millió forintos ráfordítással megépül a sportcélokat is szolgáló nagymedence a hozzátartozó öltözőkkel. A v. b. elnök kifejezte reményét, hogy a város lakossága társadalmi munkával is hozzájárul az építkezéshez. Dévény István a klubest elnöke zárszavában örömmel állapította meg, hogy a fürdő felépítése rövidesen valóra válik. V. I. (Folytatás a 139. oldalon).
