Hidrológiai Közlöny 1959 (39. évfolyam)
1. szám - Rónai András: Adatok a folyók üledékképző munkájának ismeretéhez
10 Hidrológiai Közlöny 1959. 1. sz. Rónai A.: Adatok a folyók üledékképző munkájának ismeretéhez i U|holocen szikes loszi, szop ! Öhoiocén iszapos loszonyog , 3 Óholocén lószos homok t Oholocén folyami homok 5 Pleisztocén homokos losz 8 Pieiszlocé" ogyogos fesz ? Pleisztocén ogyog 9 Pleiszlocen iszap o Pleisztocén folyami homok Szobodkigyás község Újkígyós 10. ábra. Tömbszelvény a szabadkígyósi fúrásokkal feltárt területről 0ue. 10. Pa3pe3 moAUfü na meppumopuu, pacKpbimoü öypeHUHMU y CaöadKudboui Abb. 10. Blockquerschnitt des durch Bohrungen aufgeschlossenen Gebietes bei Szabadkígyós későbbi erózió következménye is, de fiatal kéregmozgások is szerepet játszhatnak benne. A külső árterek finomszemcséjű képződményei bármily nagy kiterjedésüek, mégis csak lencsék. Csak kivételesen és keskeny szakaszokon érintkeznek egymással. A mederüledékek ezzel szemben — bármilyen kanyargósan haladnak is — folytatólagos vonulatokba rendeződnek. A parti homokdombok hosszú, de meg-megszakadó, vagy elvékonyodó vonulatokat adnak, keresztmetszetük viszont alakra és nagyságra rövid szakaszokon igen nagy változásokat szenvedhet. A medrek és partok keresztmetszete a fúrásokban igen sokféle alakot adhat aszerint, hogy a fúrások milyen irányban haladnak át a rétegen (10. ábra). Az alföldi artézi kutak rétegsoraiban az Alföldet feltöltő folyók üledék lerakó tevékenységét nyomon követhetjük. Megállapították, hogy a pleisztocén kor esősebb és szárazabb periódusai, valamint a kéregmozgások okozta megnövekedett, vagy elsimuló reliefenergia az üledékképződésben is szakaszosságot hozott létre. A pluviális, esős korokban a hordalékanyag megnövekszik, megnőnek a medrek és partok is, valamint az árterek méretei. A folyó szakaszjellegében eltolódások állnak be. Az egymást követő szakaszok a folyásirányban lefele vándorolnak. A folyó esésgörbéje lényeges változást nem mutat, csak a bevágódási helyeken gyorsabb a mélyülés és a feltöltési helyekre több anyag kerül. A kéregmozgások által beálló reliefenergiaváltozás más hatással jár. Az emelkedések és süllyedések; helyén a folyó esésgörbéje változást szenved. Ez a változás nem hat ki közvetlenül az egész esésgörbére, csak a mozgást szenvedett szakaszokra. Innen felfelé és lefelé egyaránt változás áll be a munkaképességben, de a két irányban másmás előjelű. Ha az emelkedés vagy süllyedés a folyó forrásvidékén vagy torkolati részén következett be, vagy az egész vízgyűjtő területre egyértelműen kiterjedt (billenő mozgás), akkor az egész esésgörbe módosul és egyirányban tolódnak el a munkaképességi szakaszok. Mindkét esetben azonban a hordalék tömegében beálló változás mellett, változás áll be a hordalék szemcsenagyságában az egyes szakaszokon és a különböző szemnagyságú hordalékkategóriák egymásközti mennyiség aránya is megváltozik. A folyó felszínpusztító és üledéklerakó tevékenységében beállott változások szakaszait a lepusztulás területén a teraszok, a feltöltés területén az üledéksorban mutatkozó szakaszok jelzik 1. Egy-egy fejlődési szakaszon belül a hordalék felfelé finomodik. Ezt a szabályt azonban az oldalirányú vándorlás és széltevékenység zavarja. Éppen ezért az alföldi fúrási rétegsorokban a pleisztocén kor megnövekedett munkaképességű és ellanyhuló folyóinak üledékképző szakaszait s ezeken belül az üledékek felfelé való fokozatos finomodását hiánytalan sorozatban csak elvétve találjuk meg. Sokkal gyakoribb az éles réteghatár, a kavicsra települő iszap, az egymást váltó finom és durvaszemű, átmenet nélküli üledékek, ahol a váltakozás nem eróziós ciklusváltást, hanem tisztán a folyó helyváltoztatását jelenti (12. kép). A 11. ábrán bemutatott rétegsorok a folyóvízi üledékképződés szakaszosságát mutatják s azt is, hogy nehéz teljes finomodási szakaszokat ta1 A medenceüledékekben megnyilvánuló szakaszosságot Miháltz I. dr. tanulmányozta Magyarországon és próbálta párhuzamosítani a teraszokkal. Saját jól feldolgozott szelvényei és Urbancsek J. délalföldi fúrásfeldolgozásai igazolni látszanak 3 szakaszismétlődést a pleisztocén feltöltésekben, ami a lehordási területeken legjobban kifejlődött 3 teraszszinttel egyezik. Miháltz I. : Erosionszyklen—Anhaufungszyklen. Acta Univ. Szegediensis. Miner. — Petrogr. Tom. VIII., p. 51—62. 1955.
