Hidrológiai Közlöny 1958 (38. évfolyam)
2. szám - Szesztay Károly: A havi közepes vízhozam meghatározása a középvízállás alapján
130 Hidrológiai Közlöny 1958. 2. sz. Szesztay K.: A havi közepes vízhozam meghatározásaH> VÍZFOLYÁS SZELVÉNY H, 777 Q.m '/sec H> VÍZFOLYÁS SZELVÉNY 0 100 a 100 7) "DUNA POZSONY 100 M 580 10910 J) NAGYMAROS 33 641 590 ma 3) 00MB0R! P -21 873 881 1800 •í) Mf/HACS 8? 924 S30 8860 5) TISZA VASMOS/IAMEHV -224 900 40 3140 E) SZOLNOK -247 M 81,5 3500 y) SZEGED -245 923 95,5 4300 8) HADA SARVAR -111 334 1,15 498 N°VÍZFOLYÁS SZELVÉNY H, cm d tm 3/sic N°VÍZFOLYÁS SZELVÉNY 0 100 0 100 (í) RABA R.CSECSENY n 439 2,2 417 0® IPOLY ms/mm -23 280 0,163 182 (") KAPÓS KURO -14 471 0,26 91,4 (ff) S/0 smoHitmn 24 682 0.80 240 (ti) SZAMOS CSENCER -96 880 9,50 1414 (*) KRASZHA mooMÁjou -26 515 om 51,3 QS) SA30 BANREVE -2 351 0,10 305 (!£> LA0PETR/ 37 315 5,55 441 N> vizFom S2ELVENY N, cm O.m'/síc N> vizFom S2ELVENY 0 WO 0 100 ® HERNÁO HIOASNEMETI -42 410 3,40 552 (18) GESZTELY 0 384 2,40 337 (19) B00VA SZENORO -40 216 0.70 69,0 (jí) ZAOYVA PASZTO -7 403 0,18 94,0 (21) TARNA VERPELE1 72 474 0,07 56,3 (22) ZAOYVA JÁSZTELEK -10 456 0,11 365 (jí) FKOROS SARKAO -92 789 0,42 570 (& S. KOROS MOSSZAKAL -71 311 0,25 492 7. ábra. A A Q javítást befolyásoló legfontosabb tényező a vízhozam görbe alakja Puc. 7. CaMbiM eavcHbiM (panmopoM, ejimwmuM Ha nonpaeny A Q, neAaemca (popMa Kpueou pacxoda Fig. 7. The main factor affecting the correction AQ is the sliape of the rating curve javítás gyakran eléri a 40—50%-ot. A megvizsgált két év adataiban 86% volt a legnagyobb javítás (Tarna, Verpelét 1954. június). A vízhozamgörbe és az előfordulható havi vízjátékok mérlegelése alapján megállapítható, hogy a szélsőséges vízjárású kisebb vízfolyásainkon — hosszabb időszakok szélsőségeként — 100—150%-os javítások is adódnak. A javítás előjele az esetek legnagyobb többségében pozitív [KÖQ > Q (KÖV)], de bizonyos szelvényeknél adódhat negatív előjelű javítás is [lásd a 2. táblázat 13. sorában a Sió simontornyai adatait, ill. a 7. ábrán a Szamos csengeri (13), a Bódva szendrői (19) és a Sió simontornyai (12) vízhozamgörbéjét]. A 2. táblázat és a 7. ábra alapján megállapítható, hogy a AQ javítás nagyságát befolyásoló legfontosabb tényező a vízhozamgörbe görbültsége. Minthogy a vízhozamgörbe görbületi viszonyai — különösen a kisebb vízfolyásoknál — a vízjáték mentén igen jelentékenyen változhatnak, ugyanaz a AH vízjáték a görbe egyes szakaszain egymástól jelentékenyen eltérő AQ értékeket jelenthet. Ez a legfőbb nehézsége azoknak az elméleti megoldásoknak, amelyek a AQ javítás számításához a vízhozamgörbe egyenletének ismeretét kívánják meg. Ilyen megoldást mutat be például Z. Kaczmarek közelmúltban megjelent munkája.* Ila a vízhozamgörbét az. egyenlet számállandói valóban hűen jellemzik, az analitikai megoldás sok tekintetben előnyös lehet, bár a vízhozamgörbe egyenletének meghatározása még a nagyobb vízfolyásoknál sem mindig egyszerű és egyértelmű feladat. Kisebb vízfolyásoknál a görbületi viszonyok sokszor meglehetősen szeszélyes és szabálytalan alakulását rendkívül nehéz — néha megoldhatatlan — "hűen egyenletbe foglalni. Az ebből származó kényszerű elhanyagolások a AQ meghatározásában jelentékeny hiba*Z. Kaczmarek : Obliczanie okresonyeh sredniek przeplywow na podstawie okresowyeh sredniek stanow. (A középvízhozamok meghatározása a közepes vízállások alapján.) Archiwum Hydrotechniki, 1956. évi 2. szám 99—119. oldal, Varsó.
