Hidrológiai Közlöny 1958 (38. évfolyam)

4. szám - Öllős Géza: A keverőteres dortmundi ülepítőmedence áramlástani vizsgálata

öllös G.: A keverőteres dortmuindi ülepítőmedence vizsgálata Hidrológiai Közlöny 1958. 4. sz. 261 A kísérletek Dr. Németh Endre tanszékvezető professzor irányítása mellett folytak. A Tanszék részéről a két éven át végzett munkában résztvett Salamin Pál docens, Bozóky-Szeszich Károly adjunktus, Fekete András tanársegéd, Langmár József és Szolnoky Csaba laboratóriumi mérnök, Liszkai József és Vaskó István tanszéki mechanikus, Benedek István és Hunyady Géza laboráns, Ubell Károlyné tudományos munkaerő. A Megbízó részéről Finály Lajos, Molnár Dénes, Nagy L. Dénes, Loidin Henrik, Benedek Pál, Szentes Lajos mérnök segítette elő nagymértékben a kísérleti munka eredményességét. IRODALOM [1] Vágás István: Átfolyási vizsgálatok dortmundi ülepítőmedencékben. (Kézirat). J2] Improvements in or relating to Method and Apparatus for Treating Liquids containing Suspended Solids. (622.474. angol szabadalom). [3] Vágás István: Ülepítőmedencékre vonatkozó kismintatörvények ellenőrzése. Hidrológiai Közlöny, 1955., 35. évf. 9—10. sz. [4] Ivicsics Lajos: Ülepítőmedeneék kismintavizsgálata. Hidrológiai Közlöny, 1957., 37. évf. 3. sz. rHflPABJlHMECKOE HCCJlEflOBAHHE OTCTOflHOrO EACCEfllHA CO CMECMTEJlbHOfi KAMEPOfl B flOPTMYHflE r. EAAeui B CTaTbe npiiBOflHTCH pe3yjibTa™ rHflpaBjiHMecKHx nccjie«OBaHHií JÍopTMyHflCKoro OTCToiworo öacceííHa co CMECHTEJIBHOH KaMepoií. 3TH Hccjie.no B3HHH NP0B0FLHJIHCB B jiaöopaTopim Kaijieapbi rii/ipoTexHUMecKHX coopyweHiiií ByflaneuiTCKOro nojiHTexHHiecKoro MHCTHTyTa no nopyqeHHK) MHCTHTyTa Tpa>KAaHCKoro H npoMbiumeHHoro CTpOHTejlbCTBa. OCHOBOÍÍ HccjieflOBaHHií nocJiy>KHJia noHCHumeAbHan 3anucKa no nameHtny aMepuKancKux unytceHepoe komrianuu ,,Hh<Puako MHKopnopeümud" hü JJopmMyHdcKuü omcmoŰHbiü öacceüH co CMecumeAbHoü KdMepoü. npii HCCJIEFLOBAHHJIX BCACBIBAKDUIHH 3({)$EKT B BacceiíHe, Bbi3biBaioiiiHH cMemeHne, co3flaeTcn BOCXOAHIIIHM ílBHHCeHHeM BOflbl, npOHCXOflfllIIHM C OTHOCHTeJlbHO ÖOJlbIIIOH CKOpOCTblO H3 nO/lBOflHIlieH BOflHHOlí Tpyöbl. KoMnoHOBKa BHyTpeHHHX 060pyA0BaHHH SacceiÍHa óbuia peiueHa no pa3H0My. ÜOMHMO rHflpaBJiiiHecKHx HCCJieflOBaHHH B HeCKOJIbKHX CJiyHaHX npOBOflHJlHCb H KoaryjifliuioHHbie uccjieAOBaHHH. NO xofly HccJieflOBaHiiií npn cooTBeTCTByIOUICM BHYTpeHHeM oőopyflOBaHHii 3a c^eT BcacbiBaHiin OTHOiueHne pacxoaa BO/ibi B óacceiiHe K CMeuieHHOMy K HeMy pacxoay SbiJio OTHOCHTeJlbHO 6jiar0npiiíiTH0e, paBHOe 31,5%. TaKHM 0öpa30M pe3yjibTaTaivin uccjieflOBaHiiii yKa3HBaGTCH Ha TO, MTO COeflHHeHHe CMeCHTejlH C JIOpTMyHflCKHM öaccefiHOM B caMOM «ejie M0>KeT öbiTb ocymecTBJieHo. An Investigation into the Hydraulics of Dortmund Settling Basins with Mixing Compartment by G. Öllős Results of hydraulic investigations of Dortmund settling basins are described. The experiments were carried out at the I. Institute for Hydraulics, Technical University for Building and Transport, Budapest, for the Planning Institute for Civil Engineering Structures. The patent granted to the American firm Infilco Incorporated for Dortmund settling basins with mixing compartment was adopted as basis of investigations. In these experiments the drawing effect in the basin, which results in mixing, was due to the relatively high velocity rising flow from the inlet pipe. Several interior arrangements were used for the basin. Besides studies into flow phenomena, eoagulation was alsó investigated in somé instances. Using a suitable arrangement a fair ratio could be observed between arriving and recirculated flow, about 31,5 per cent. As shown by these investigations the combination of Dortmund basins with mixing compartments is well feasible. FOLYÓIRAT ISMERTETÉS I)r. H. Kohde : Textilipari szennyvizek és befolyásuk városi szennyvíztisztító telepek építésére és üzemére. {Der Spinner und Weber 1958. Nr. 5.) A textiliparban szennyvizek főleg a feltáró, mosó, fehérítő és festő folyamatokból, a nap folyamán változó minőségben ós mennyiségben, lökésszerűen állanak elő. Városi csatornahálózatba vezetés előtt helyi előtisztítás szükséges. Belső üzemi és technológiai intézkedésekkel mennyiségük sokszor lényegesen csökkenthető. A lebegő részecskék és festékanyagok csak kicsapatás útján távolíthatók el. Ezt esetleg külön ülepítés előzheti meg. Biológiai tisztítás csak megfelelő mennyiségű tápanyag (házi szennyvíz) hozzáadása után lehetséges. Csapadékképzésre háromvegyértékű vas, a Ruhrverband területén olcsósága miatt ferroszulfát oldat alakjában használatos. Ebből a vashidroxid — Fe(OIl)

3 — csapadék levegőztetés és keverés útján áll elő. Á ,,Pista" eljárás szürkevas forgácsot kever a szennyvíz egy részéhez vagy tiszta vízhez, amelyből erős keverés és levegőztetés hatására szintén előáll a vashidroxid csapadék, amit azután a szennyvíz fő részébe adagolnak. A „Niers" eljárás a szennyvíz fő részébe adja be a vasforgácsot s a csapadékot ennek erőteljes keverése ós levegőztetése útján állítja elő, kevés vasszulfát hozzáadása mellett. így a pelyhek adsorptiv hatása in statu nascendi igen erősen érvényesül. Kis karbonátkeménység és kis pH érték hátrányos. A kicsapódás ideje a házi szennyvíz aránvától függően 15—30 perc, a vasszükséglet 50—200 g/m

3. Kb. 50% csökkenés érhető el a KMnO, fogyasztásában. A „vasazás" vas(3)kloriddal történik s 5,5—6,1 pH között, 100—150 mg/l festékanyag-töménység esetében a leghatásosabb. Fontos az üzemek szennyvízmennyiségének és minőségének minél pontosabb kinyomozása s ajánlatos a lökések miatt kiegyenlítő medencékről s a vizsgálatokhoz az üzem területén kívül elhelyezett mintavevő aknákról gondoskodni. A központi szennyvíztisztítás megoldását a textilipari szennyvíz jelenléte csak akkor befolyásolja, ha aránya nagy, tehát kisebb városokban. Ilyenkor a biológiai tisztítás előtt kémiai tisztítás szükséges vasszulfát oldat, vagy mésztej, vagy e kettő együttes hozzáadásával, levegőztetéssel és keveréssel. Az ülepítés a szokásos időtartamú, de az iszapkezelés során számítani kell az iszap megnövekedett mennyiségére. A lakóegyenértéket külön-külön kell megállapítani a mennyiség ós a minőség : BOI, illetve lebegő anyag szempontjából. Összehasonlítás KMnO, fogyasztás alapon is történhetik, az I LE-re eső fogyasztást 350 mg/l x 150 l/fő alapján véve fel. A BOI

5' Imhoff szerint 54 g/fő/nap egyenértékkel számítható, de Svédországban, Svájcban és az Egyesült Államokban pl. 74 g/fő/nap értékkel számítanak. A Ruhrverband gyakorlatában a textiliparival kevert városi szennyvizek mennyiségét a mért értékkel, minőségét azonban lakóegyenérték alapon, az adott viszonyoknak megfelelő tényezővel módosítva veszik figyelembe. Finály Lajos