Hidrológiai Közlöny 1958 (38. évfolyam)

1. szám - Bartha István–Ivicsics Ferend: Olajipari szennyvizek tisztítása

7Jf Hidrológiai Közlöny 1958. 1. sz. Bartha I.—Ivicsics F.: Olajipari szennyvizek tisztítása tO Jt 30 -§ 20 % % 6 ** 10 V \ \ \ \ 0 0,1 0,2 Fe/ús2Ósi sebesség ,u" [cm/sj 3. ábra. A felúszási sebesség és a medencehossz közötti összefüggés ®ua. 3. 3aeucuMocmb Mencdy cnopocmbn ecriAbieanuH u dsiUHOü öacceüna Fig. 3. Relation between rising velocity and basin lengtli cp > 1 így Karelin szerint már a felúszási sebességet is bizonyos biztonsággal kaphatjuk meg. Az (5) és (6) kifejezés a megtervezendő medencemélység és medencehossz, valamint a felúszási sebesség és hosszirányú sebesség között fennálló arányosságból származik. Az Am. Petr. Inst. az általa alkalmazott kifejezést e tényezővel szorozza. A biztonság az ő általuk alkalmazott kifejezésnél itt jelentkezik, tekintettel arra, hogy e értéke mindig nagyobb 1-nél. A 3. ábra 5., ill. 6. görbéje az (5) és a (6) kifejezések értékeit ábrázolja. A 6. görbe érvényességi tartományát a folytonos vonal jelzi. , v A szaggatott vonallal jelölt résznél már a — >15, IÁj így az ábrázolt kifejezés ezen a szakaszon nem érvényes. A következő lépés a medence szélességének (B) kiszámítása. Karelin szerint v -Re (7) h_ B A mélység és a szélesség hányadosának optimális értéke 0,3. Ennél kisebb értékre választani nem célszerű. Indokólt esetben felső határa 0,5. Szárnyas iszapkotrókkal felszerelt olajfogó medence szélességét max. 6 m-re célszerű választani, ez esetben a víztér hasznos min. mélysége 2 m. Az Am. Petr. Inst. nem közöl a szélesség megállapítására közvetlen kifejezést, hanem a medence szélességét az előző bekezdésben említett szélső értékkel jellemzi, viszont az olajfogónak alkalmazott ülepítő medence legkisebb vízszintes területét határozza meg. T = (8) u A szükséges legkisebb — az áramlás irányára merőleges — keresztmetszeti terület pedig F = - (9) v A (8) és a (9) kifejezés a Q = F -v ismert összefüggésen alapszik. Amennyiben az egyenletes sebességelosztás megvalósítható, úgy ezek a kifejezések pontos eredményt, adnak. Minthogy azonban a gyakorlati tapasztalat szerint ez általában nem valósítható meg, így az egyenlőtlen sebességeloszlás okozta bizonytalanságot az e szorzó tényezővel vették figyelembe. A (7) képlet kifejezésében szereplő Re érték az olajipari szakirodalom szerint 4 v-R Re= (10) v ' képletből számítható. Karelin szerint olajipari szennyvíznél a turbulens és lamináris vízmozgás közötti határ Re = 2300 értékkel jellemezhető. Összehasonlításképpen a (7) és a (9) képleteket ábrázoltuk, mert ezekben közel azonos jellemzők szerepelnek. Az összehasonlíthatóság céljából a (7) képletbe a (10) kifejezést behelyettesítjük, így a (9) és a (7) képlet a következőképpen írható : 10

30 B = Q v • h v-B

2-h (111 (12) 10

3(£ + A) Amint látható mindkét képletben azonos jellemzők szerepelnek. A 4. ábra 11. görbéje a (11) képletet a 12. görbéje a (12) képletet ábrázolja. A két görbe összehasonlítása azt mutatja, hogy kis medenceszélességeknél a két módszer szerint számított értékek közötti eltérés elég feltűnő, míg a nagyobb értékeknél az eltérés alig számottevő. Ennek megfelelően nagyobb értékeknél bármelyik képletet alkalmazhatjuk, kisebb értékeknél célszerű a biztonságosabb méreteket adó (12) képletet alkalmazni. A medencehossz, a medenceszélesség, valamint az alapkiindulásból ismert vízhozam adataiból a szükséges hasznos medencemélység kiszámítása egyértelmű feladat. Egyes irodalmi adatok szerint a legkisebb medencemélység 0,9 m, a legnagyobb pedig 2,5 m. Természetesen ezek csupán irányértékek, nem tartalmazzák a leülepedő iszap és a felúszó olaj tárolásához szükséges terek mélységét, amelyek a medence tényleges mélységét a fentieken kívül megnövelik. Vizsgáljuk meg a vízszintes átfolyású olajfogó berendezés fentebb ismertetett, lényegileg kétféle méretezési módjából levonható további tanulságot. A felúszási sebesség számítása mindkét esetben a Stokes-képlet alapján történik. Már ennek alkalmazhatóságánál is lehet bizonytalanság. Az olajfogóban — a leggyakoribb eseteket feltételezve — ki kell választanunk és összegyűjtenünk a 150 mikronnál nagyobb átmérőjű olajszemcséket. A Stokes-képlet tudvalevőleg csupán a 100 mikronnál kisebb szemcsék esetén alkalmazható. A Stokes-képlet további megkötöttségét jelenti