Hidrológiai Közlöny 1958 (38. évfolyam)

1. szám - Marcell Ferenc–Puskás Tamás–Starosolszky Ödön: A dobsinai és az árvai völgyzárógátas vízerőművek

Marcell—Puskás—Starosolszky: A dobsinai és az árvái vízerőművek Hidrológiai Közlöny 1958. 1. sz. 65 értelemben az egyes blokkok közti dilatációs villák közti köz méri. A gáttest belsejében is csapok és ilyen dilatációs villák találhatók. A keletkező feszültségeket drótszálak megnyúlá­sával mérik. A kezelőszemélyzet felvilágosítása szerint a gát alatt csupán 6 l/s szivárgást észlelnek. Ennek ellenére jelenleg is folyik az injek­tálás. A múlt év folyamán a pozsonyi Energetikai Kutató Intézet mesterséges árhullámokat bocsá­tott le és a Vég Puchóig terjedő szakaszán vizs­gálta a levonulás körülményeit, az ellapulást, és a hullám előrehaladási sebességét. Erre az alsóbb erőtelepek kiszolgálása céljából volt szük­ség. A vízhozamot csupán Puchónál mérték, közben az árhullám alakulását rajzoló mércékkel rögzítették. * Ennek a két tározónak a példája számos tanulsággal szolgálhat számunkra is. Mint min­den emberi létesítménynél, ezeknél is észlelhet­tünk kisebb-nagyobb hiányosságokat, s ismerte­tésünkben ezeket természetszerűleg eléggé ki­emeltük, érdekességük miatt. Minden esetre bi­zonyos, hogy sem a tervezésnél, sem a kivitele­zésnél nem szabad a takarékosságot túlzásba vinni, vagy a munkát elsietni, mert az az üzeme­lésnél megbosszulja magát. Nem egy esetben pedig a tapasztalatok hiánya okozhat kellemetlen hibákat. Különösen tanulságos lehet azután szá­munkra, hogy milyen vizsgálatokat végeznek a szlovákok a megépült tározóknál és erőtelepek­nél. E vizsgálatokra és folyamatos ellenőrzésekre már a tervezéskor is gondolni kell. Feltűnő, hogy a tározómedencék hordalékfeltöltődésével nem foglalkoznak. Minthogy Magyarországon az utóbbi évek­ben egyre inkább időszerűvé válik a tározásos vízgazdálkodás, s több hazai tározó tervezése jelenleg már folyamatban is van, célszerű lenne nagyobb figyelmet fordítani a völgyzárógát épí­tésben nálunk feltétlenül előbbre járó szomszé­daink tapasztalataira, eredményeire és módsze­reire. Bizonyára fokoznák építkezéseink gazdasá­gosságát. A külföldi kapcsolatok kialakítása ta­nulmányútakkal kezdődhetne, elsősorban a szom­szédos országokba : Csehszlovákiába, Romániába, Bulgáriába és Jugoszláviába, továbbá a völgy­zárógátakban különösen bővelkedő Ausztriába. * Végül ezen a helyen is köszönetet mondunk Serf Egyed OVE. csoportfőnöknek, Tőry Kálmán OVF. csoportvezetőnek és dr. Lászlóffy Woldemár VITUKI osztályvezetőnek, akiknek személyes közbenjárására lehetővé vált, hogy 1956. augusz­tusi magánjellegű túristaútunk során egy-egy napot fordíthassunk a gölnic-pataki víztározó, a dobsinai erőtelep és az árvái tározó megtekin­tésére. IRODALOM J. Komora : „Elektrina-buduenost Slovenska". Státny plánovaci a statistieky urad, Pozsony, 1947. H. Papp István : Völgyzárógát az Árván. Vízügyi Köz­lemények, 1948/1. Dr. Lászlóffy Woldemár: Szlovákia vízerői. Vízügyi Közlemények, 1948/3. ./. Jirousek : Podminky, stav a vyvoj vyziti vodni energie v OSR. Vodni Hospodárstvi, 1952/7—8. Ivicsics Lajos : A vízerőhasznosítás helyzete Csehszlo­vákiában. Vízügyi Közlemények, 1953/1. 'Jirousek nyomán). D. Kodaj : Oravská Priehrada. Kniznioa Priekopnikov Socialistickej Práee, Svázok 14—1953., Pozsony. Veji, V.—Paéek, I.: Stavba vysokotlaké spiekové hydrocentrály. Inzenijrské Stavby. 1956. Öislo 3. rHXlP03JlEKTP0CTAH14HH Y M. flOEIHMHA H APBA Í1PH rPABHTAIJHOHHblX IUIOTMHAX 0. MaptfeAA, T. nyuncaiu, 3. CmapoeoAbCKU Oahiim H3 ochobhux 4>ai<TopoB noAteMa HapoAHoro xo3íiiícTBa Cjiob3khh HBjiíieTCH rH«po3Heprníi. 3Hami­TeJTbHaa MacTb Bbipa6oTi<n ajieicTpimecKOÍí SHepniii Ha rnApo3JreKTpocTaHitHHX nojiynaeTCfl 3a cneT HenoepeflCT­BeHHOro ncnojib30BaHiiH boahoíí SHepnin Sojibumx BOfloxpaHiuiHiu, a ocTajibHyio qacTb mo>kho BbipaöOTaTb Ha pycjioBbix H flepiiBauHOHHbix T3C, ÖJiaroAapn cTOKOBbi­paBHHBaiomeMy AeiícTBiio BOAOxpaHiiJimu. 3HaweHne rpaBHTauHOHHbix ruioTHH yBOJiHMHBaeTcsi no HX naBOfl­K03aAep>KaTejibH0ft cnocoöHoc™. flBe caMbie 3HainTejib­Hbie T3C npii rpaBiiTauiioHHflbix njioniHax noApoöHO onncbiBaioTCfl B cTaTbe. Ha riiApoajieKTpocraHUHH y m. ,üo6iiniHa ncnojib3y­crcfl Hanop b 300 m c abvmh ryp6iiHaMn OpeHcuca, iiMeiomiix cyMMapHbiií pacxoA 9 M 3/ceK. BepxHee boao­xpaHHAHiite HMeeT oSteM b1 1,4 mhjijihohob m 3, Hcnojib3y­eMan ahcm boa3 KOToporo rionojibH»eTCH HOMbio H3 HHWHero BOflOxpaHHAiima, wweiomero oöteM b 180 000 m 3 h naxoAHiuerocH B03Jie 3a3hhh T3C. BoAa nOAHiiMaeTca c iiOMombio Asyx HacocOB c pacxoAO.M no 2,5 M : i/ceK. T3C y c. /loffmHHa h BOAOxpaHiuinme y c. rejibHima b noApoÖHOCTH noi<a3aHbi na (jinr. 2—4 w Ha <j)OTOCHHMKax I—II. npii RPABUTAUHOHHOÍI IIJIOTHHC y c. APBA BOAO­XPAHHJIHMC HMEET oöteM B 350 MJIH. M 3. 3AAAIEIÍ njiOTiiHbi íiBJisieTCH yBejnmeHHe pacxoAOB H ypoBHen BOAH peKH Bar B 3HMHHX nepiioAax. Typ6iiHbi KannaHa HMeroi cyMMapHbin pacxoA 50 M 3/cei<. 3xa T3C h Bofloxpami­mime B nOApoÖHOCTH noKa3aHbi Ha (j)nr. 5—7 n Ha (J)OTOCHHMKaX 12 —14. Pe>KHM rpaBHTaUHOHHblX njlOTHH, H3MC*HeHHC TCMne­parypHbix UIBOB H pewi-i.w AeHCTByiomiix CHJT, AaBJieHiiíí ii B03HHi<aiomnxc>i HanpjoKeHiiíi II3MCP5IIOTCH C noivioinbio BCTpoGHHbix npiiöopoB. OcoöeHHoe BHHwaHne yAeJiaeTC>i HccjieAOBaHHio it yMeHbuieHnio (JmjibTpawiH. A­1 1* 1 oöecne­MCHIIFL nOCTOMHHblX Ha6jIK>AeHHH 3a njlOTIIHaMH nOCTpOeHbl cneitnaJibHbie KaBtpHbi. flo nponymeHHbiM pacxoAaM BOAbl H3 BOAOXpaHHJIIima y M. ApBa K H l-l >K H11M T3C npoBOAHJiHCb OTAeAbHbie SKcnepHMeHTaJibHbie HCCJieAO­BaHHH. H3 onbiTOB noJiyweuHbix 3a BpeMH ocMorpa boao­xpaHHAHUl B CjIOBaKHH MO>KHO CAejiaTb BblBOA, 4TO BecbMa uejiecooGpa3Ho n03Hai<0MHTbcH c 3arpaHiiMHbiMti MeTO­A3MII h pe3yjibTaTa.«n HenocpeACTBt'HHO Ha MecTe. Die Talsperrkraftwerke Dobsina und Orava von F. Marcell, T. Puskád, ö. Starosolszky Eine Grundlage des wirtschaftliehen Aufsehwunges hi der Slowakei ist die Wasserkraft. Ein bedeutender Teil der Energieerzeugung der Wasserkraftwerke stammt unmittelbar aus dem Wasser der Speicher, einen ande­ren grossen Teil nimmt die Menge ein, die infolge der Ausleichswirkung der Speieher auf die wasserführung

Next

/
Oldalképek
Tartalom