Hidrológiai Közlöny 1958 (38. évfolyam)

1. szám - Marcell Ferenc–Puskás Tamás–Starosolszky Ödön: A dobsinai és az árvai völgyzárógátas vízerőművek

6Jf Hidrológiai Közlöny 1Ö5Ó. 1. sz. Marcell—Puskás—Starosolszky: A dobsinai és az árvái vízerőművek 12. kép. Az árvái völgyzárógátas vízerőmű és a tározótó látképe az alvíz felől 0omo 12. r3C npu epaeumaifuoHHOü riAomuHe y c. Apea u eodoxpaHUAUiiie. Bud c HujtcHeeo öbetpa Bild 12. Unterwasserseitige Ansicht des Talsperrenkraftwerkes Orava und des Speichersees a vezénylő teremben a vízállások jelzésére tengerszintfeletti magasságban egyszerre képes mutatni a felső és az alsó tározó vízállását, valamint a túlfolyó csatorna vízállását. A gáttesten — mint a gölnici tározónál is — ellenőrző pontokat helyeztek el. Érdemes megemlíteni, hogy a gölnici tározó alatt egy régi kis erőtelep áll, amely 40 m esést hasznosít és ma már csak csúcsfogyasztást elégít ki. A telepet még a régi időkben a magyar Ganzgyár szerelte fel, s ma is kiválóan működik. A tározóknál sem a párolgási veszteséget, sem a feliszapolódást nem vizsgálják. Ügy látszik érdekesebb problémának tartják a gát feszültségi állapotának s a bekövetkező süllyedéseknek a vizsgálatát. Viszont a belépő vízhozamok pontos mérését az épülő rajzoló-távjelző mércével tökéletesen megoldják. III. Az árvái völgyzárógátas vízerőmű Oravská Priehrada Dr. Benedek József 1908-ban hívta fel a figyelmet arra a kiváló tározási lehetőségre, amely a Fehér- és a Fekete-Árva összefolyásánál, a hámestovói medencében kínálkozik. Benedek 37 m terepfeletti duzzasztási színttel 815 millió m

3 vizet javasolt tározni. 1941-ben kezdték meg az építkezést. A kedvezőtlennek mutatkozó geológiai viszonyok és a háborús nehézségek következtében az építés hamarosan elakadt, s csak a második világháború után folytatták és fejezték be. A tározás célja A tározót csaknem kizárólag az elektromos energia-termelés érdekében létesítették. A völgyelzárás helyén épített erőtelep főként az időszakos (évszakos) csúcsfogyasztásokat elégíti ki : télen folyamatosan, nyáron csupán 1—2 órán át dolgozik. Ezenkívül esős időszakban működik, ha a tározótér megtelt. Energetikai szempontból még jelentősebb, hogy a tározó a Vág téli kisvizét lényegesen megemeli, s ezzel a Vágón az Árva torkolata alatt levő erőművek kisvízi teljesítményét mintegy háromszorosára növeli. A tározó az Árva völgyében a vízvisszatartás révén az árvízveszélyt is megszüntette. A mű általános ismertetése A 273 m hosszú, és az eredeti terep felett 30 m magas völgyzárógátat Tvrdosin-től nyugatra a Fekete- és Fehér Árva összefolyása alatti erős szűkületben építették (5. ábra, 12. kép). A legnagyobb tározási szint 603,00 m A. f., a tározótérfogat 350 millió m

3, a vízzel borított terület 34 km

2. A duzzasztás a Fekete-Árván 13, á FehérÁrván 6 km hosszan terjed vissza. Az erőtelep maximális teljesítménye 21 800 kW. Energiatermelése 35 millió kW ó/év. Hidrológiai és topográfiai viszonyok A völgy elzárás fölött az ún. námestovói medence terül el, amelyet az Árvai-Magura, a Nyugati-Beszkidek és a Magas-Tátra lengyel oldala határol. Az elzárás szelvényéhez 1220 km

2 vízgyűjtőterület tartozik, amely Lengyelországba is átnyúlik. A vízgyűjtőterület átlagos magassága 750 m-re tehető, legmagasabb pontja 1807 m A. f. Erdőborítottsága közepes. A hegyeket főként homokkő alkotja, de a vízgyűjtő keleti oldalán a Magas-Tátra nyúlványaiban gránit is előfordul. Az évi átlagos csapadék a medencében 800, a tetőkön 1300 mm körüli. Az Árva folyón a tározás hidrológiai jellemzőinek meghatározására alkalmas legközelebbi mérce a tvrdosini ill. a dierovai. Az utóbbi viszonylag hosszú ideje észlel. A tározómedence — mint már említettük — a völgyelzárás fölött szétterül, a két völgyben, a Fekete- és Fehér-Árva völgyében folytatódik. A hatalmas tófeliilet, s a széleken mutatkozó kis vízmélység nem kedvező. A tározás következtében hat községet (Lavkov, Ustie, Osada, Orovske, Hamre, Slancie, Namestovo) egészben, illetve részben ki kellett telepíteni. A kisajátítás mintegy 4000 embert érintett. Át kellett helyezni a tvrdosin-namestovói és a namestovó-trstenai közútat. A völgyelzárás helyén és környezetében a geológiai viszonyok, elsősorban alapozási (statikai) szempontból, eléggé kedvezőtlenek. A gát szerkezetével is a heterogén geológiai rétegződéshez kellett alkalmazkodni. A jobbparton vastag homokkőrétegek váltakoznak vékonyabb márgásagyagos rétegekkel. A balparton már csak 20— 70 cm vastag, erősen repedezett homokkőrétegek