Hidrológiai Közlöny 1958 (38. évfolyam)

1. szám - Rónai András: Magyarország talajvizeinek vegyi jellege

Rónai A.: Magyarórszág talajvizeinek vegyi jellege Hidrológiai Közlöny 1958. 1. sz. J/.9 3000 > 5000 mg/L 2000 > 3000 mg/L 5000 > 10000 11. ábra. Nátriumhidrokarbonátos (szikes) talajvíz-minták a dunamenti szikes területeken Abb. 11. Grundwasserproben mit vorwiegendem Nátrium hydrokarbonat-Gkarakter aus den Sodaböden an der Donau. Sekundar Nátrium- und Magnesiumchlorid Fig. 11. Groundwater samples with prevailing sodium bicarbonate content taken from the saline areas alotig the Danube. Alsó with secondary sodium and magnesium chloride content 0 > 500 mg/L 500 > 1000 mg/L 1000 > 1500 mg/L i 1500 > 2000 mg/L zódnak a hegylábi sülyedók finom agyagjaiban, ahol szerves bomlási termékek is gazdagítják a talajvíz sóit. A Kisalföld közepén, Győr körül és kis folton a Sajó—Boldva között találunk még magnéziumszulfátos talajvizet. A jászsági talajvíz jó bizonyítéka annak, hogy egyedül az uralkodó ionok, vagy az uralkodó só megjelölésével nem lehet a talajvizet jól jellemezni. így pl. sok mintában az uralkodó kation a magnézium, de vele közel azonos nagy egyenértóksúlyt mutat a nátrium is. Az anionok között leggyakrabban a klorid vezet, de hozzá egészen közelálló mennyiségű a szulfátion. Mégsem lehet ezeket a vizeket magnéziumkloridos vizeknek nevezni pusztán az uralkodó kation és anion alapján. Konyhasós és keserűsós vizek ezek. Még elterjedtebb, de nem összefüggő területen a náti'iumszulfátos (glaubersós) talajvíz. Az Alföld legmélyebb részein, friss feltöltések és tőzegesedő mocsárvidékek környékén általános. Sűrű oldatokban jelentkezik. Nem ritkák a 10 000 mg/l körüli sókoncentrációk. A nátriumszulfátos vizek mellett nátriumhidrokarbonátos, nátriumkloridos jellegű vizet találunk leggyakrabban. Kalciumszulfátos vizet Esztergom környékén és a Vértesben, továbbá Eger és Miskolc környékén találunk. Itt uralkodó az oldott sók között, és