Hidrológiai Közlöny 1958 (38. évfolyam)
6. szám - Szakváry Jenő - Szitkey László: A hazai törpevízművek ismertetése
Hidrológiai Közlöny 1958. 6. sz. l^lfi a gyógyászati célokat nem zavarja, a meglévő, nemzetközi viszonylatban is jelentős, természeti kincseinket a mai ember igényeinek megfelelően, kulturált formában fejlesszük az említett irányban. Figyelmet érdemel ebben a tekintetben Miskolc város vízművei és fürdői igazgatóságának kezdeményezése. Az igazgatóság a miskolctapolcai gyógyforrások fölös vizéből táplálkozó „Csónakázó-tó" berendezéseinek felújítására pályázatot írt ki, melynek első díját két fiatal építészmérnök, Linczényi József és Zsuffa András együttes terve nyerte meg. A rövidesen kivitelezésre kerülő tervvel kapcsolatban a tervezők a következőket közölték : A „Csónakázó-tó" kedvenc szórakozási helye a miskolciaknak éa a Miskolcot látogató vendégeknek.* A csónakkikötő kulturált megoldása a fürdő-szálló komplexum keretében éppen ezért nagy jelentőségű. Az elkészült és itt ismertetett tervben vázolt megoldás hangulati elemeivel a szórakozás humanisztikus tartalmát kihangsúlyozó megoldást kíván nyújtani. * A tapolcai tó fontosabb adatai : 1. A tó átlagos mélysége 0,80—1,00 m. A tófenéknek a Tavifürdőtől K-i irányban kb. 3%-os esése van. Az É-i partja mentén húzódik a vízfolyás kezdetben 1,30, később 1,80 m mélységig a vízszín alatt, 3—4 m szélességben. 2. A tó feneke állandóan iszappal és különböző vízinövényekkel töltődik, úgy, hogy minden évben tisztítani kell. 3. A tervezett csónakkikötőnél — a jelenlegi kikötővel szemben — a víz mélysége 0,80 m. 4. A tó partja csak kis részében burkolt, egyébként természetes rézsüvei határolt, növényekkel benőtt. Ugyanilyenek voltak a tó szigetei Is. A múlt (1957) év folyamán megkezdték az egy csoportban á'ló kisebb szigetek összevonását és az így kialakított nagyobb szigetek terméskővel történő rézsűbiztosítását .Ez hármas célt szolgált : a) a szúk szigetek közé behajtó gyakorlatlan evezősök állandó evezőtörésének megakadályozását ; b) a rézsűbiztosításnak állandó s egyben dekoratív jelleget adott minimális fenntartási költséggel; c) a nagyobb szigeteken tejivó, söröző, espresso volt telepíthető, kellemes és érdekes környezetben. Foglalkoznak illetékesek a még nem rendezett szigetek, sőt később az egész tópart megfelelő burkolásával, s így az egész tó reprezentatívabbá tételével. E munkák ütemét majd a rendelkezésre álló pénzügyi fedezet mértéke fogja megszabni. A terv a csónakkikötőt a termálfürdő közelében a tó part ján helyezi el. A parti sétány kiszélesedésében helyezkedik el az árnyékvető-előtetőből, raktárhelyiségből és időjelző óratoronyból álló együttes. A parton a csónakba való be- és kiszállást megkönnyítő négy faanyagú, könnyűszerkezetű kisebb móló épül. A raktárépület két helyiségre oszlik : egy nagyobbra, az evezők és szerelékek tárolására és egy kisebbre, a csónakmester részére, ahonnan a megafon és a hanglemezkószlet is kezelhető lesz. Egy könnyű szerkezetű szabályos háromszög alaprajzú óratorony a beépített órán kívül megafont, reflektorokat, jelzőharangot, indítótáblát tartalmaz. Ezen felül az egyes függőleges mezőkbe beépített színes lemezekre különböző hirdetések (IBUSz stb.) és neonreklámok helyezhetők el. Az áttört jellegű s a színes reklámok révén dekoratív hatású óratorony függőleges vonala a vízszintes tendenciájú lendületes szárnyszerkezethez kontraszt-hatást képez és ezáltal a szemlélőben a kikötő vízszintes és függőleges 1 kompozíciós elemeit összefüggésükben tudatosítja. Az előtetőt a tervezők korszerű szárnyszerkezettel (ún. voilellal) oldják meg. Az előtető egycsuklós, két sodronykötéllel kihorgonyzott feszítőoszlopra, a raktárépületre valamint a talajba horgonyzott feszítőcsövekre erősített kábelszerkezet. (Lényegében két vezető egyenespárra megoldott torzfelület, melynek függőleges síkbeli görbületét pedig az alkotók hosszával szabályozzák.) A kábelfelületet a helyszínen illesztett vászoncsíkokkal borítják. E vászonborítás tófelöli felületét piros, partfelöli felületét fehér szinben tervezték. Az előtető alá kerti ülőbútorok kerülnek. Kívánatos volna, ha a miskolctapolcai kezdeményezés nyomán tanulmány tárgyává tennők, vajon más, hasonló jellegű tavaknál és konkrét, víztározási céllal épült medencéknél volna-e lehetőség hasonló, a fokozott üdülést ós sportot lehetővé tevő létesítmények megvalósítására. Baner Jenő dr.
