Hidrológiai Közlöny 1958 (38. évfolyam)

6. szám - Szakváry Jenő - Szitkey László: A hazai törpevízművek ismertetése

JffyJf Hidrológiai Közlöny 1958. 6. sz. Szakváry J.—Szitkey L.: A hazai törpevízművek ismertetése 7. ábra. Apostagi vízelvezetés helyszínrajza és működési hosszszelvénye Abb. 7. Lageplan und Betriebslangenschnitt der Wasserzuleitung in Apostag Fig. 7. Plan and operational profilé of the distribution system at Apostag A Nagy-patak völgyében lefolytatott vízfeltárás eredményeképpen kavicsterraszra nagyátmérőjű csőkutakat telepítettek és ezek képezik a bővíthető víztermelő telepet. Az ősközség bekapcsolási lehetősége miatt a víztároló medencét a legmagasabb pontra helyezték. Innen mind a bányásztelep, mind a később megépítésre kerülő ősközségi terület gravitációsan jut közkifolyókon keresztül ivóvízhez. A 6. ábra működési hossz-szelvénye szerint a kutakból átlag 110 l/perc vízmennyiség vehető ki +183 m A. f. üzemi vízszint mellett. A kutak egyenkénti szivattyúzásával a nyomószakaszon kb. 9 att. maximális üzemi nyomással jut a víz a tárolómedencébe. A jelenlegi kis vízfogyasztás miatt még nem épült ki a víztermelőtelep és a víztároló között a távjelző berendezés, ezért a medence feltöltése után 1—2 napig a víztermelés szünetel, és a gyakorlati tapasztalatok alapján várható leürülés előtt indul újra a gépi üzem. Rövidesen azonban sor kerül a mű automatizálására is. Apostag községben (7. ábra) nagyobb mélységű pozitív fúrott kút vizét vezették el gravitációsan a fogyasztókig. A +8,5 m terepszint feletti nyugalmi vízszint kellő nyomást biztosít ahhoz, hogy különféle irányban kb. 650 m távolságig jusson el a víz a vízvételi helyekig. A kút vízhozama lehetővé teszi, hogy még további utcákban is kiépítésre kerülhessen a közkifolyós ellátást biztosító nyomóvezeték. Az ilyen típusú körzeti vízellátás fejlesztésének természetesen határt szab á kút vizének nyomása, tehát az ellátási rendszer alacsonyabb fokú, mint a fentemlített móri. Figyelembe kell venni továbbá, hogy tárolótér hiányában a csúcsfogyasztás nem haladhatja meg a kút teljesítőképességét. A működési hossz-szelvény az egyes utcákban lefektetett nyomócsövek helyzetét mutatja. Ennek alapján látható, hogy az északi irányba haladó út mentén lényegesen rövidebb hálózatfejlesztés lehetséges, mint a déli irányú útaknál. Előnye ennek a vízellátási rendszernek, hogy állandó üzemeltető személyzetről nem kell gondoskodni és áramszükséglet sem merül fel, tehát üzeme olcsóbb, mint a móri törpevízműé. Az ismertetett két példa alapján összehasonlíthatjuk a két legalacsonyabb fokú vízvezetéki rendszert. Összefoglalva megállapítható, hogy az országos felmérés és az eddigi ismeretek alapján soha sem szabad az egyes községek és kisebb települések vízellátásának megoldását, illetve fejlesztését sablonosán tervezni és építeni, hanem minden esetben —• a tájegységek jellemzőit figyelembe véve — egyedenként kell elbírálni a leggazdaságosabb és műszakilag leghelyesebb vízellátási rendszer építését. Jelmagyarázat a táblázatokhoz : + f. k. = pozitív, fúrott kút — f. k. = negatív fúrott kút á. k. = ásott kút a. k. = akna kút cs. k. = csőkút k. k. = karszt kút b. v. = bányavíz ny. v. = nyíltvíz forr. f. = forrásfoglalás m. = medence v. = víztorony t. = tartály h. = hidrofor, gé. = gépi gr. = gravitációs * = sok elfolyó víz van.