Hidrológiai Közlöny 1958 (38. évfolyam)
6. szám - Kertai Ede: Vízfolyások vízerőkészletének fokozottabb kihasználása
Kertai E.: Vízfolyások vízerqkészletének kihasználása Hidrológiai Közlöny 1958. 6. sz. 1^01 Nagymarosi vizhoiamtartóssági görbe 1946-1953 10 20 <30 40 50 60 70 80 90 100 ['/.] 15,75 millió sec 02,5 millió sec [milliárd kWó] 10 [milliárd m') 1 Vlzenergiakészlet• görbe 1 < Hasznosított vlimemi< nyiségek görbéje s § CSj Qj Jt i 5 V s § CSj Qj c Ü £ JPJ ii 1 H ö « 1 * tíit > Ji -70 -eo •50 -40 •30 -10 -10 10 70 30 40 50 60 10 60 SO 100[7.] 3. ábra. Magyarország elméleti vízenergiakészletgörbéje Abb. 3. Kurve des theoretischen Wasserkraftvorrates in Ungarn Fig. 3. Curve of potential water power for Hungary 1. a vízerőkészlet elméleti felső határát, 2. az emergiamennyiségek változását az alapulvett vízhozamtartósságok függvényében és 3. tetszőleges, a mindenkori gazdasági helyzetnek megfelelő tartósságú vízhozamhoz tartozó elméleti vízerőkészlet értékét. Láthatjuk, hogy totális vízenergiakészletünk E t = 10,1 milliárd kWó, az E i 0 = 7,5 milliárd kWó, míg a mai gazdaságossági viszonyoknak megfelelő B 2Ó = 8,8 milliárd kWó. Természetesen az elméleti energiakészlet-görbe szabatos meghatározásához több érték kiszámítása volna szükséges. Itt azzal a közelítéssel éltem, hogy a már ismert U 9 5 és E sf í értékek mellé az alábbi ismertetett feltételek alapján meghatároztam az Et értékét és ennek a három adatnak a segítségével, az átlagos vízhozamtartóssági görbe változásait figyelembe véve, rajzoltam meg az elméleti energiakészlet görbéjét. Az energiakészlet ugyanis megközelítőleg arányos a hasznosított vízmennyiséggel, ha eltekintünk a különböző tartósságú vízhozamokhoz tartozó vízszintekből számított esések eltérésétől. Még egy közelítéssel éltem a görbe megszerkesztése során : az arányosításnál a nagymarosi vízhozamtartóssági görbét vettem alapul, amely természetesen nem felel meg pontosan az országos átlagos viszonyoknak. Mégis megengedhetőnek tartom ezt a közelítést is, mert a vízerőkészlet túlnyomórészét, mintegy 75%-át a Duna képviseli. Az elmondottak alapján a következőképpen jártam el. Megrajzoltam a nagymarosi szelvényre vonatkozó 50 óv adataiból szerkesztett vízhozamtartóssági görbét Vizhozamtartóssáy [','.] 4. ábra. A hasznosítás fokának és a veszteségtényezőknek a változása a kiépítési vízhozam tartósságának függvényében Abb. 4. Veránderlichkeit des Nutzungsgrades und der Verlustbeiiverte in Funktion der Dauerwerte der Ausbauwas sermenge Fig. 4 Variation in the degree of utilization and in the loss factors plotted against the duration of the utilized discharge (3. ábra), majd ezt a Q = O — Qt határok között az c Q t I f(Q)dQ 0 kifejezésnek megfelelően grafikusan integráltam. Az integrálban a Qt felső határ az alapulvett kiépítési vízhozamot jelenti. Az integrálgörbe a hasznosított vízmennyiségeket ábrázolja a tartóssság függvényében. Az ábrán példaképpen a Q = 2500 m 3/sec-hoz tartozó pont meghatározását tüntettem fel. Nyilvánvaló, hogy az említett elhanyagolásoktól eltekintve a vízerőkészlet görbéjének ezzel a görbével kongruensnek kell lenni. A hasznosított vízhozamok integrál-görbéjét megfelelő méretarányban felrakva, az állítást igazolhatjuk. A görbe teljessége érdekében meghatároztam az E lm > értékét is annak az aránynak a figyelembevételével, amely az E a h és az itt hasznosított vízhozamok között fennáll. Az így előállított elméleti vízerőkészlet-görbe részletesebb számítások alapján természetesen még tovább finomítható, de véleményem szerint sem a görbe jellegében, sem a számszerű értékek tekintetében lényeges módusulás nem várható. Az elméleti teljes vízerőkészletet (Et) az 1. táblázatban felsorolt vízfolyásokra határoztam meg, a már közölt képletek alapján. A táblázatban „Kis vízfolyások" címszó alatt feltüntetett értékeket külön nem határoztam meg, hanem az Országos Vízgazdálkodási Kerettervben ezekre a kis vízfolyásokra feltüntetett értékeket arányosítottam be. A vízerőkészlet számításának részleteit mellőzöm, az 1. táblázatban már csak a végeredményeket közlöm. 1 A T t és E t értékek mellett feltüntettem a VIZITERV által meghatározott T 5 0, T 9 S, továbbá E M és E 9 3 értékeket is. 1 A számításokat Major Pál oki. mérnök az Építőipari Műszaki Egyetem II. sz. Vízépítéstani Tanszékének tanársegédje végezte el.
