Hidrológiai Közlöny 1958 (38. évfolyam)
1. szám - Öllős Géza: A kútpalást melletti hidraulikus viszonyok részletes vizsgálata
Öllős G.: A kútpalást melletti hidraulikai viszonyok Hidrológiai Közlöny 1958. 1. sz. 11/ megnyújtásával az elektromos mérőtű részére rendelkezésre álló tér vízszintes metszetét szintén az 1. ábrán levő x—x metszet szemlélteti. Az ily módon kiképzett kúttal meghatározható a kismintakísérleteket mindenkor erősen befolyásoló kapilláris viz mennyisége, a kútpaláston levő szivárgási felületen át a kútba jutó vízhozam annak a kútpaláston való eloszlása, végül a kútvízszin alatti palástrészen át a kútba jutó vízhozam összege. Az 1. ábrán a kútbeli vízszín a 7. és a 8. lemez között van. Ennek megfelelően a kapilláris vízhozam a következő részletvízhozamok összegeként adódik : qa + qi + nq 5 (2) ahol n arra utal, hogy a q s lemezen kifolyó vízhozam csak részben adódik a kapilláris vízből. A kút vízszin feletti szivárgási felületen bejutó vízhozam: (!—«) ?s + q 6 + ?7 + nq a (3) A kútvízszin alatti térbe jutó vízhozam, a 12. számú vízelvezető fenéklemezhez csatlakozó csővezetéken át jut el a vízszinszabályozó bukóhoz és ennek bukóélén át távozik a mérőedénybe. Ez a kútvízszin alatti teljes vízhozam tehát tulajdonképpen az alábbi részletvízhozamokat tartalmazza : (1 — n) q 8 + q 9 + q l 0 + + (4) Ennél az eljárásnál tehát a kút vízszine felett részletvízhozamokat, alatta vízhozamösszegeket kapunk. A kút vízszine alatti vízkivezető csövek el vannak zárva és csak a legalsó nyitott csövön át távozhat a víz a kút vízszinét szabályozó bukóhoz. A kútvízszin feletti vízkivezető csövekből a víz szabadon folyik el a mérőedénybe. További módosítása ennek a mérési eljárásnak az, amikor minden egyes kútvízszin alatti lemezközből származó részletvízhozamot külön-külön azonos szintű bukóéllel ellátott bukótérbe vezetünk. Ily módon elértük azt, hogy részleges leszívásnál is az egész kútpalást mentén részletvízhozamokat kaptunk. Ebben az esetben az egyes lemezek közötti teret zártan képezzük ki (2. kép). A zárt tér-részt a vízadó talaj felőli oldalon a szitaszövetből készült kútpalást határolja. A részekre osztott kút teljes leszívásnál való működését a 3. kéj) mutatja. Ez esetben a kép baloldalán látható kútvízszin-szabályozó bukóra már nincs szükség. Kutatásaink célja A hidraulikus szivárgási modellkísérletet Németh Endre tanszékvezető professzornak, a műszaki tudományok doktorának vezetése alatt álló I. sz. Vízépítéstani Tanszék hidraulikai laboratóriumában végeztük. A bemutatott új mérési módszer alkalmazásával elsősorban a kútpalást melletti szivárgási folyamat részletekbe menő megismerését tűztük ki célul. Minthogy az irodalomban általában csak r 0/// Prf 0,1 arányszámnak megfelelő modellkísérletekre vonatkozó eredmények találhatók, a hid3. kép. Részekre osztott kát működése teljes leszívásnál hb — 0, r 0 = 4,5 cm, H = 45,0 cm Bild 3. Wirkungsweise eines unterteilten Brunnens bei vollstandiger Absenkung h = 0, r 0 — 4,5 cm, H = = 45,0 cm III. 3. Flow into divided well at full drawdown. hb = 0, r„ = 4,5 cm, H — 45,0 cm raulikai kérdések átfogóbb tanulmányozása céljából r„IH > 1,0 arányszámnak megfelelő modellt is vizsgáltunk. (ro a kút sugara, H a vízréteg vastagsága.) Kísérleteinket a vízrétegvastagság és a vízadó talaj azonos volta mellett különböző sugarú kutakkal végeztük. A részletes kutatási céljainknak megfelelő eredményeinket a következő csoportosításban tárgyaljuk : a) a kísérletekből kapott leszívási görbék összehasonlítása a Dupuit-iéle elmélet alapján számított görbékkel, b) a leszívási görbék kútpalást melletti szakaszának a vízszintes iránnyal bezárt hajlásszöge, c) a kútpaláston belül és az azon kívül levő vízszint függőleges értelmű elszakadásának a törvényszerűsége, sugárirányban véges, majd végtelen kiterjedésű talajnál, d) a kísérletekből kapott vízhozamgörbék összehasonlítása a Dupuit-féle elmélettel számított vízhozamgörbékkel, e) a kútpalást körüli kavicsszűrő szerepe hidraulikai szempontból, f) a vízhozam eloszlása a kútpalást mentén, g) a kapilláris sáv vízszállítóképességének változása és a kútba szivárgó kapilláris víz mennyisége, h) kútpalást melletti átlagos szivárgási sebességek különböző számítási módjainak összehasonlítása, i) sebességeloszlás a kútpalást magasságában, j) jellegzetes sebességeloszlások a kútpalást magasságában különböző leszívásoknál.
