Hidrológiai Közlöny 1958 (38. évfolyam)

5. szám - Kozák István: Felszíni vízrendezés és bányaművelés

372 Hidrológiai Közlöny 1958. 5. sz. Kozák I.: Felszíni vízrendezés 5. ábra. Balinkai mintabánya helyszínrajza <t>ue. 5. íljian otmmHOÜ uiaxmu Büauhkü Abb. 5. Lageplan des Musterbergwerkes Balinka vize folyik. A legnagyobb az északi oldalon leveze­tőit vízfolyás, amelynek az ábrán jelölt két irány­ból készült képét mutatja be a 6. és a 7. fénykép. A vízmosások közti területre hulló csapadékot övárok fogja fel. Az egercsehi 100-as akna helyszínrajzát a 4. ábrán láthatjuk. Az üzemtér északnyugati és délnyugati sarkában száraz árkok vannak, ame­lyeknek a vizét az övárok az üzemterületen kívül vezeti el. A Szeles-akna környéke az 1. ábra délnyugati részén látható. Balinkai bánya helyszínrajzi elren­dezését az 5. ábra mutatja be. Nem szabad figyelem nélkül hagynunk az előbbiekben további kutatásra váró feladatként említett — kőzetmechanikai sajátságok ismeretét, a vízgyűjtőterület nagyságát, a számítható árvíz mennyiségét, és az esetleges szükséges mederburko­latot.' A fontosabb kőzetmechanikai sajátságok: a süllyedési szög, a maximális süllyedés, a maximális vízszintes elmozdulás, a fajlagos süllyedés, a faj­lagos nyúlás és összenyomódás. Ezek nagyság­rendje, kifejlődési sebessége a geológiai viszonyok­tól függ. Az alábányászás külszínen jelentkező, gyakor­latilag is számottevő hatása a széntefrp kifejtett vastagságától és dőlésszögétől, a fedőrétegek vas­tagságától és szilárdságától, a fejlés módszerétől és még sok kevésbé jelentős tényezőtől függ. Nagyságrendjét hazánkban csak néhány esetben mérték : a tatabányai MÁV vonal aláfej lésénél, a dudari MÁV iparvágány aláfejtésénél, a Dorog VIII., IX., XIV., XV. aknánál, az Oroszlány XVII. és XVIII. aknánál, a Komló Béta-aknánál. Alakváltozások számítására már hazai elméletek is vannak. A morfológiai és geológiai felépítés, valamint a várható alakváltozások tisztázása után megkell ismerkednünk a bányászat művelési tervének szük­ség szerinti részleteivel, amelyek esetenként vál­tozók. A helyi viszonyoktól függően cl kell kerülni azt, hogy a völgy esésének az irányában történjék a művelés, mivel ilyen esetben a kialakuló süllyedé­sek hatására a felszínen tavak keletkeznek. A ku­rittyáni bánya műveleteinek a hatására keletke­a fatef*. s wfiséfyzte' ; ív* W [reielileg termett lejtési irány A vetóh feltételeiéit dőlése íS', o tprésvonotohé SS' • Síénretep nszraraa lemüvelt terület HMM [löhéstités aioih síénieiep '••'•"•• "lelűulzotll csapadé*vii otavak helyén Résitetes geológiai kereszlsielvény \ JUMAGYARAW Késrrí jSSS- »gg«g Homo*hó S/én Hangiaméról ^^ Hornon 6. ábra. Tatabánya XV/b akna •— ®ue. 6. LLlaxma XV/6 y TamaőanH Abb. 6. Schacht XV/b in Tatabánya

Next

/
Oldalképek
Tartalom