Hidrológiai Közlöny 1958 (38. évfolyam)
5. szám - Kozák István: Felszíni vízrendezés és bányaművelés
372 Hidrológiai Közlöny 1958. 5. sz. Kozák I.: Felszíni vízrendezés 5. ábra. Balinkai mintabánya helyszínrajza <t>ue. 5. íljian otmmHOÜ uiaxmu Büauhkü Abb. 5. Lageplan des Musterbergwerkes Balinka vize folyik. A legnagyobb az északi oldalon levezetőit vízfolyás, amelynek az ábrán jelölt két irányból készült képét mutatja be a 6. és a 7. fénykép. A vízmosások közti területre hulló csapadékot övárok fogja fel. Az egercsehi 100-as akna helyszínrajzát a 4. ábrán láthatjuk. Az üzemtér északnyugati és délnyugati sarkában száraz árkok vannak, amelyeknek a vizét az övárok az üzemterületen kívül vezeti el. A Szeles-akna környéke az 1. ábra délnyugati részén látható. Balinkai bánya helyszínrajzi elrendezését az 5. ábra mutatja be. Nem szabad figyelem nélkül hagynunk az előbbiekben további kutatásra váró feladatként említett — kőzetmechanikai sajátságok ismeretét, a vízgyűjtőterület nagyságát, a számítható árvíz mennyiségét, és az esetleges szükséges mederburkolatot.' A fontosabb kőzetmechanikai sajátságok: a süllyedési szög, a maximális süllyedés, a maximális vízszintes elmozdulás, a fajlagos süllyedés, a fajlagos nyúlás és összenyomódás. Ezek nagyságrendje, kifejlődési sebessége a geológiai viszonyoktól függ. Az alábányászás külszínen jelentkező, gyakorlatilag is számottevő hatása a széntefrp kifejtett vastagságától és dőlésszögétől, a fedőrétegek vastagságától és szilárdságától, a fejlés módszerétől és még sok kevésbé jelentős tényezőtől függ. Nagyságrendjét hazánkban csak néhány esetben mérték : a tatabányai MÁV vonal aláfej lésénél, a dudari MÁV iparvágány aláfejtésénél, a Dorog VIII., IX., XIV., XV. aknánál, az Oroszlány XVII. és XVIII. aknánál, a Komló Béta-aknánál. Alakváltozások számítására már hazai elméletek is vannak. A morfológiai és geológiai felépítés, valamint a várható alakváltozások tisztázása után megkell ismerkednünk a bányászat művelési tervének szükség szerinti részleteivel, amelyek esetenként változók. A helyi viszonyoktól függően cl kell kerülni azt, hogy a völgy esésének az irányában történjék a művelés, mivel ilyen esetben a kialakuló süllyedések hatására a felszínen tavak keletkeznek. A kurittyáni bánya műveleteinek a hatására keletkea fatef*. s wfiséfyzte' ; ív* W [reielileg termett lejtési irány A vetóh feltételeiéit dőlése íS', o tprésvonotohé SS' • Síénretep nszraraa lemüvelt terület HMM [löhéstités aioih síénieiep '••'•"•• "lelűulzotll csapadé*vii otavak helyén Résitetes geológiai kereszlsielvény \ JUMAGYARAW Késrrí jSSS- »gg«g Homo*hó S/én Hangiaméról ^^ Hornon 6. ábra. Tatabánya XV/b akna •— ®ue. 6. LLlaxma XV/6 y TamaőanH Abb. 6. Schacht XV/b in Tatabánya