Hidrológiai Közlöny 1958 (38. évfolyam)

5. szám - Szalóczy Bálint: A felszín alatti csővezetékes esőszerű (permetező) öntözés gazdaságos üzemelésére ható tényezők vizsgálata

Szalóczy B.: Csővezetékes esőszerű öntözés Hidrológiai Közlöny 1958. 5. sz. 365 szempontokból vizsgálva, repülővezetékes berendezés esetében a gyakorlatban találkozunk : a) nem folyamatos, b) félfolyamatos, c) folyamatos öntözéssel. A különböző szervezési formákra vonatkozó vizsgálatokat (méréseket) a soroksári gazdaságban végeztük el. A vizsgált üzemben ,,L" alakú repülővezeték állással öntöztek. A szórófej típusa PR 52/2, 36x36 m-es kötésben üzemelt. Számításainkban 12,5 l/sec szórófej teljesítménnyel számoltunk. Egy repülővezeték 24 + 4 db öntözőcsőből állt és 4 szórófej állás volt rajta. Egyszerre egy repülővezetéken 2 db szórófej működött. Az öntözésnél két öntözőmunkás dolgozott, akik méréseink szerint a repülő vezetéket 32 perc alatt szerelték át (1 csőnek 1 m-re való szállítása átlagosan 0,036 perc). A két szórófej új üzemhelyre való szállítása 6,5 percet vett igénybe (hydráns zárástól hydráns nyitásig). Az egyes szervezési formák mellett a teljesítmény és időkihasználás alakulását különböző vízmennyiségek kiöntözése esetén a 2. táblázat tünteti fel. a) Nem folyamatos öntözést csak abban az esetben használunk, amikor egy repülővezetékre elegendő öntöző csővel és szórófejjel rendelkezik az üzem. Ilyen öntözésnél, mikor egy álláshelyen kellő ideig működött a szórófej, a hydránst el kell zárni, a motorral leállni míg a szórófejet más helyre viszik át. Hasonlóan szünetel az öntözés a repülővezeték átszerelése alatt. Ilyen szervezési forma esetében a munkaidő 43—82%-a alatt folyik csak öntözés. Tehát kh-anként nagy a munkaszükséglet és a költség. A motort is nagymértékben rongálja a gyakori leállás, ezért csak átmenetileg és ott használható, ahol kevés a csővezeték és a szórófej. b) Félfolyamatos (átmeneti) öntözésről beszélhetünk, amikor két repülővezeték kiépítéséhez elegendő öntöző cső áll rendelkezésre, de csak egyre elegendő szórófej van. Itt csak a szórófej áthelyezésekor szünetel az öntözés és áll le a motor. A repülővezeték átszerelése megtörténik míg a másik repülővezetékben folyik az üzemelés. Az összes munkaidőnek már 71—94%-ában folyik öntözés, a munka termelékenyebb, mint az előbbi esetben. A gyakorlatban leginkább ezt a szervezési formát alkalmazták c) Folyamatos öntözés feltétele hogy két repülővezetékre elegendő öntöző cső és szórófej legyen. Lényege az, hogy míg az egyik repülővezetéken a szórófej üzemel, a másikat szerelik és üzemkész állapotba hozzák. Az üzem menetét a 12. ábra szemlélteti. Amint látható, a repülővezetékek egy hydránssal eltolódva helyezkednek el, mert csak így zárhatók és nyithatók egymástól függetlenül. Az öntözés szünet nélkül folyik, tehát 100%-ig ki van használva a munkaidő. A tökéletes, folyamatos öntözésnek az említetteken kívül még egy feltétele van, az, hogy a szórófej egy helyen, illetve egy repülővezetéken annyi ideig működjön, amíg a másik repülővezeték üzembe helyezhető. Az üzemelő ' repülő vezeték 0 Vízkivétel -f a a I Nem üzem elo % repülövezetéK x Mellekvezetek a = Hydráns X = Szórófej 12. ábra. A folyamatos öntözés megszervezésének vázlata 0ue. 12. CxeMa opzanu3aquu nenpepbimozo noAuea Abb. 12. Organisationsschema der stetigen Beregnung adatok szerint az előbbi feltétel 20 mm-en aluli vízmennyiség kiöntözésekor nem biztosítható. Gyakorlatilag azonban ez nem is jöhet számításba, mert viszonyaink között 20 mm-nél kevesebbet nem érdemes kiöntözni. Ennél kisebb vízmennyiség nem nedvesíti át a talaj felső 20—35 cm-es rétegét, pedig ennek a rétegnek az átnedvesítése fontos, mert a felvehető tápanyag és a gyökérzet nagyobb része ebben a rétegben van. (Zöldségnövényeknél kb. 80%.) Igazolja ezt Cselőtei [7] közlése, aki az öntözővíz mennyiséget talajtípusoktól függően adja meg (3. táblázat). 3. táblázat Öntözővíz norma' talajtípusoktól függően TaőA. 3. HopMa opocumeAbnoü eodbi e 3amcuM0cmu om muna noiebi Tábelle 3. Beregnungsnormen für verschiedene Bodenarten Talajtípus Q, 03 •i« > ^ Összes felvehető víz Könnyen felvehető víz Öntözővíz mennyiség 1 alkalommal mm-ben 15 ' 25 | 35 Talajtípus a talajtérfogat %-ában óni mélységű beázáshoz Homok 21 15,7 8' 12 20 28 11 omokos 27,2 17 8,5 12,75 21,25 29,75 vályog 30,4 19,2 9,5 14,45 23,95 33,45 Vályog 31,6 19,5 9,5 14,45 23,95 33,45 Vályog 33,6 35 21,0 10,5 15,75 25,25 36,75 Agyagos 33,6 35 22 11 Ki,5 27,5 38,5 vályog 40,6 23,8 12 18 30 42 Az ismertetett adatakhoz még átlagosan mintegy 20—25% párolgási veszteséget számolhatunk és így látható, hogy 20 mm-nél kisebb vízmennyiséget nem célszerű kiöntözni. Ugyanezt igazolják Martiny és Kund professzor adatai is [2, 3], A következőkben az újonnan létesített, jól felszerelt K-l, vagy Sz-1 szórófejjel ellátott berendezések üzemének a legcélszerűbb megszervezését ismertetjük. K-l-es szórófejjel való öntözés megszervezése A berendezés célszerű kihasználása érdekében egyszerre 4 K-l-es szórófejet kell működtetni (lásd 1. táblázat, a szórófejek teljesítmény adatai). Egy repülővezetékre egyszerre csak két mű\