Hidrológiai Közlöny 1958 (38. évfolyam)

5. szám - Szalóczy Bálint: A felszín alatti csővezetékes esőszerű (permetező) öntözés gazdaságos üzemelésére ható tényezők vizsgálata

360 Hidrológiai Közlöny 1958. 5. sz. Szalóczy B.: Csővezetékes esőszerű öntözés 47/77 Pep vei 136 37 . 36 Földalatti mellékveieték Hipiilii/r:elrk • Hydróns x Szórófej Koretke/Í reprez ónos 2. ábra. „T" alakú repülővezeték állással való öntözés vázlata 0ii2. 2. CxeMa noAuea no ,,T"-oöpa3Hoü nepedeujiCHOü ()oMcőeeaAbnoű mpyöe Abb. 2. Schema der Beregnung mit ,,T"-förmig ausgebildeter fliegender Leitung Földalatti mellek vezetek Repülővezeték • Hydráns X Szórófej 3. ábra. „L" alakú repülővezeték állással való öntözés vázlata <t>n?. 3. CxeMa noAuea no ,,L"-06pa3H0ü nepeáfíUMCHOü doMcdeeaAbnoü mpyöe Abb. 3. Schema der Beregnung mit „L"-förmiger fliegender Leitung 43 m 21 43 i-tk 43m Földalatti mellékvezeték Repülővezeték • Hydróns X Szórófej m 4. ábra. Egyenes vonalú repülővezeték állással való öntözés vázlata 0ue. 4. rioAue no npHMOAUHeüHoü nepedeuoicmü dojicdeeaAbuoü mpyöe Abb. 4. Schema der Beregnung mit geradliniger fliegender Leitung behálózni felszín alatti csővezetékkel. A mellékvezetékek egymástól való távolsága 90—100 m. A hydránsok ugyancsak ilyen távol kerülnek egymástól. Egy szórófej állásból több, mint 1 kh terület megöntözhető. Az öntözés végzéséhez kevés munkaerő szükséges, mert elmarad a repülővezeték szerelése. Az öntözést a motorkezelőn kívül egy öntözőmunkás elvégzi, mintegy 100 kh területen. Ennek a berendezésnek a hátránya, hogy 1 kli-ra eső beruházás kb. 3000—4000 forinttal több, mint a repülővezetékes berendezés esetében. Ilyen formában még a gyakorlatban nem öntöznek, most épül az első 50 kh-s telep a solti „Szikra" tsz-ben. B) Repülővezetékre szerelt szórófejjel való öntözés A felszín alatti mellékvezetékek távolabb, 128—208 m-re épülnek egymástól. A két vezeték közötti területet a közvetlen hydránsra szerelt szórófejjel nem lehet megöntözni, ezért a hydránsról repülő vezetékkel vezetjük el az öntözővizet a repülővezetékre szerelt szórófejekig. A repülővezeték 6 m hosszúságú, és 85—100 mm átmérőjű fém csövekből áll, amelyeket gyors kapcsoló segítségével lehet összekapcsolni. Az egyes csövekre vagy közvetlenül (úttörő cső), vagy pedig közbeiktatott kh. 0,5 m csődarabra lehet rákapcsolni a szórófejet. A repülővezeték lehet földre fektetett, vagy állványra szerelt. A repülővezeték felállítása szerint beszélhetünk három megoldásról. Ezek : 1. ,,T" alakú repülővezeték állással való öntözés A repülővezeték szabályos, vagy szabálytalan ,,T" alakban van összerakva. Egyik szára a hydránshoz kapcsolódik, a másik szár két végén pedig egy-egy szórófej van elhelyezve. így öntöztek az 1957-es évben a kalocsai kísérleti gazdaságban (2. ábra). 2. „L" alakú repülővezeték állással, való öntözés A szórófejek és a hydránsok egymástól való távolsága nem azonos, ezért szükséges a hydráns sorában is repülővezetéket lefektetni. A hydráns sorában lefektetett repülővezeték hossza 6— 24 m között váltakozik. Az erre merőleges repülővezeték résszel alakul ki az „L" alakú repülővezeték állás. így öntöznek a soroksári tangazdaságban (3. ábra). 3. Egyenes vonalú repülővezeték állással való öntözés A hydránsról törés nélküli vonalban történik a repülővezeték felállítása. Ez a felállítási mód a legegyszerűbb, leggazdaságosabb és így a legcélszerűbb is. így öntöznek a solti „Szikra "tsz-ben (4. ábra). A ,,T" és „L" alakú felállást szükségmegoldásként használják, ha az eredetileg tervezett szükséges nyomást valami oknál fogva nem tudják biztosítani. (Az összemelő magasság emelkedett, vagy a motor teljesítménye kisebb stb.) Ezért a szórófejek hatósugara csökken, nem tudja a két hydráns közötti távolságot beszórni, s ilyenkor folyamodnak az „L" és ,,T" alakú repülővezeték álláshoz. A következőkben e két felállási módnak az összehasonlítását végzem el azért,