Hidrológiai Közlöny 1958 (38. évfolyam)
1. szám - Juhász József: A szivárgás vizsgálata
lf.0 Hidrológiai Közlöny 1958. 1. sz. Juhász J.: A szivárgás vizsgálata ^töű "I t | l 50 / i t/' JA A; J phásier— / Kiássál / / 7 / / / / / // 1/ * r n n m ír ml Eltelt idő [nap] r 0 = 0,002 [cm] J = 0,03 e = 0,6, ill. n = 37,5% F = 3X2 = 6 [m 2] A vízhozam : Q = v á a fiF 1 n* Vátl 1 1,99-10" J r 2 = ju, 3,76 o 0,03-4-108 10" 5 3,76 = 6,38-ÍO5 [cm/sec] fi értékét az 5. ábrából olvashatjuk le. Jelen esetben fi = 0,4. Tehát a vízhozam : Q = 6,38 • 10~ 5 • 0,4 • 6 • 10 4 = 1,53 [cm 3/sec] 2. példa Állapítsuk meg a függőleges vízhozameloszlást egy 20 m magas agyagmagban, feltételezve, hogy felette még 2,5 m-es víznyomás van, vízszintes szivárgás esetén .7 = 1 esés mellett. Adatok : r a = 0,00005 [cm] e = 0,6 m ma x = 22,5 [m] Ebben az esetben a fi szűkítési tényezőt nem lehet az 5. ábrából venni, mert itt már nem elhanyagolható a p r rétegnyomás hatása. Ezért az általános sebességképletből induljunk ki (15) : 1 ( n 4 V ~~ 1,88 Jlr* — r*) + a[O.S — p T (r 0 —r)] 10. ábra. Kapilláris emelkedés az idő függvényében iszapos agyagtalajban klasszikus- és aktív keresztmetszet módszerrel számítva Abb. 10. Kapillare Hebung in Abhangigkeit von der Zeit in schlammigem Ton nach den klassischen Verfahren und mit der Methode des aktiven Querschnittes berechnet Fig. 10. The capillary rise in silty clay soil computed by the classical method and by the method of effective cross sections A kiadódott elméleti eredményeknek kísérletekkel való igazolása a kapilláris vízmozgás terén még várat magára. Meg kell azonban említeni, hogy Rétháti László [10] többszáz kapilláris emelkedési kísérletében messzemenően alátámasztotta azt a tényt, hogy az emelkedési görbe hosszabb rövidebb felső szakaszán a Árértéke változó és nagyobb a görbe alsó szakaszából számithatónál. Kísérleti eredményei így — legalább minőségileg — alátámasztják a bemutatott módszer helyességét. Példák Az eljárás használatára bemutatunk néhány példát a talaj vízszivárgás köréből. 1. példa Határozzuk meg adott keresztmetszetben, adott eséssel lefolyó vízmennyiséget. Adatok : v = 0 esetén fenti képletből kifejezhetjük a fi szűkítési tényezőt : M^+^P.S-gvr.-*)] A szűkítési tényezőt ebből a képletből csak fokozatos közelítéssel határozhatjuk meg, ami meglehetősen nehézkes. A tapasztalat szerint azonban egyszerűsítésre van lehetőség. Válasszuk ezért szét a szögletes zárójelben levő tagokat : n 4 <7 r 2 1,88 a r 0 — w 4J V r 2 o ahol p =- my Kiszámítva az állandó értékeket kapjuk : 1,88 a C n 4 J r 2 = 0,612 es 1,88 q n* J r 0 Behelyettesítve : fi =1 + 0,612 S 0,00537 0,00537 m(l — Y fi) A réteg alsó pontjában m = m ma x = 22,5 m, vagyis fi = 1 + 0,612 S •— 0,121 (1 — ]/~fi) Első közelítésben hagyjuk figyelmen kívül ][ fi értékét. Ekkor : $ értékét függvényében a 3. ábrából próbálgatással határozhatjuk meg. Az eredmény : fi = 8,1 -10~ 3. A fi érték oly kicsiny, hogy a fi teljesen figyelmen kívül hagyható. Ilyen módon nagymértékben leegyszerűsödik a képlet használata.
