Hidrológiai Közlöny 1958 (38. évfolyam)

4. szám - Öllős Géza: A keverőteres dortmundi ülepítőmedence áramlástani vizsgálata

26Jf Hidrológiai Közlöny 1958. 4. sz. Juhász J.: A beszivárgás vizsgálata besznnárgá vízmennyiség^ i összege a lefolyás kezdetéig A nem kapilláris beszivárgás tömege Kezdeti talajnedvesség 0-17inch közötti retegben 9. ábra. Segédgrafikon a mértékadó szemátmérő meghatározásához Abb. 9. Hilfsgrafikon für die Ermittlung des massgebenden Korndurchmessers Fig. 9. Oraph for the determination of the effective partiele diameter 10. ábra. A kétféleképpen meghatározott mértékadó szemátmérő adott szemeloszlási görbe esetén Abb. 10. Der auf zweierlei Methoden ermittelte massgebende Korndurchmesser bei gegebender Mischungskurve Fig. 10. The effective partiele diameter determined by two methods for the same gradation curve Mélység h [cm] tartozó talaj pórus tízszer-százszor olyan sebességgel vezeti a vizet, mintegy 0,01 cm sugarú. Tekintve, hogy a vízhozam a sebesség mellett a pórusok egyenértékű sugarának négyzetével arányos, nyilvánvaló, hogy a 0,1 cm sugarú szemcséknek megfelelő talajpórus százszor-ezerszer nagyobb vízmennyiséget vezet, egyébként teljesen azonos viszonyok között, mint a 0,01 cm sugarú szemcsék közötti. A kapilláris beszivárgás tömege 0-17meh mek r.-tcm 0,1 0.07 0.05 0,04 0,03 0,02 0,015 0,01 0,007 0,005 0,0040,003 0,002 0,0015 0,001 Ez nemcsak azt jelenti, hogy a beszivárgás elsősorban a gravitációs hézagokon keresztül történik, hanem azt is, hogy a különböző szemátmérőket tartalmazó talaj mértékadó szemátmérőjének meghatározása nagyon fontos kérdés. Azonos szemátmérőjű talaj esetében a beszivárgás számítása során ilyen értelmű probléma nincsen. Változó szemátmérő esetén, — s a gyakorlatban a folyós homokokon kívül lényegében mindig ilyennel van dolgunk — már rendkívül fontos az előbbiek szerint a talaj mértékadó szemátmérőjének kiválasztása. Ennek egyik lehetőségét az alábbiakban ismertetjük. A beszivárgás szempontjából azt a szemátmérőt kell mértékadónak tekinteni, amelyet kiválasztva egyenlő beszivárgási értéket kapunk, mint a tényleges szemeloszlás mellett. Erre a speciális esetre egy szemcsés talajszerkezetet feltételezve így az alábbi súlyozást javasoljuk. A szemeloszlási görbét, — amelyből két példát a 10. ábrán mutatunk be — részekre bontjuk. A közel egyenlő 10—12 rész közepén fekvő — lehetőleg kerek — szemátmérőhöz megállapítjuk a 9. ábra görbeserege alapján valamely mélységben az A. v. sebességre jellemző értéket. (A példák 10 cm-es mélységre az 1. és 2. táblázatok második rovatában vannak feltüntetve.) Megállapítjuk az egyes kiválasztott szemátmérőhöz tartozó százaléktartományt a köztük levő távolság felezésével (a táblázatok harmadik oszlopaiban). A sebességre jellemző A. v értékét és a százalék-tartományt összeszorozva kapunk egy jellemző súlyszámot. A táblázatok negyedik oszlopának összege százzal osztva megadja a mértékadó sebességre jellemző számot. Ennek ismeretében a 9. ábrából 8. ábra. A beszivárgási folyamat összetevői az idő függvényében Shermann szerint Abb. 8. Komponenten des Einsickerungsvorganges in Funktion der Zeit nach Shermann Fig. 8. Components of the infiltration process plotted against time after Shermann ben (2—10 cm) aránylag nagy sebességeket kapunk, de ez a nagyobb mélység felé fokozatosan lecsökken a kapilláris szívással nem növelt, /=1 eséshez tartozó sebesség-aszimptotához. Az ábrán nem a sebességeket, hanem azzal arányos értékeket tüntettünk fel. Világosan látjuk belőle, hogy néhány 0,1 cm sugarú szemcséhez