Hidrológiai Közlöny 1958 (38. évfolyam)

4. szám - Öllős Géza: A keverőteres dortmundi ülepítőmedence áramlástani vizsgálata

öllös G.: A keverőteres dortmuindi ülepítőmedence vizsgálata Hidrológiai Közlöny 1958. 4. sz. 259 dése. Vizsgálataink arra mutatnak, hogy a vízrétegvastagságnak 50 cm-rel történő növelését valószínűleg csökkenteni lehet kb. 10—15 cm-rel. A csápokon keresztül beszívott víz mennyisége Ennek meghatározása a csápban levő sebességviszonyok ismerete alapján lehetséges. A sebességméréshez használt vízfajsúlyú golyóknak a csápokban való mozgását nagymértékben befolyásolja az, hogy a csápkeresztmetszet melyik pontján haladnak át. A csőfalhoz közelebb mozgó golyók pályája bizonytalanabb, sebességük pedig kisebb, mint a csőfaltól távolabb haladóké. Minthogy tehát a csápban a befelé mozgó golyók nem azonos sebességgel haladnak, ezért a csápokon keresztül beszívott víz mennyiségét számos sebességmérési adatból, átlagképzés alapján célszerű kiszámítani. A sebességmérési adatokat részben a fényképészeti, részben pedig a szabad szemmel történő mérési adatok szolgáltatták. A felvételek egyikét a 6. képen mutatjuk be. A megvilágítási idő ebben az esetben t = 2 sec. A fényképezési idő kezdő időpontjában a csáp alatti mérőrúdról leolvasható az = 4 cm-es kezdeti távolságérték. 2 sec múlva — amint a kép mutatja — l

2 — 15,5 cm távolságra jutott el a fehér golyó. Ennek megfelelően a golyó előrehaladási sebessége : v = l

2 — h 15,5 — 4,0 5,75 [cm/séc]. t 2,0 Eigyelembe véve a fényképészeti úton és a stopperórával kapott sebességértékeket, a mérési adatok átlagából számítva a csápban mozgó víz sebességét (vt) a három különböző csáphosszúság esetében az 1. táblázat mutatja : 1. táblázat Csáphosszúság' [cm] 20,0 10,0 5,0 LQcsáp Qberez [%] 31,70 31,10 32,60 A táblázat utolsó oszlopában megadjuk a csápok által szállított vízhozam (UQcsúp) és a medencébe bevezetett vízhozam (Qbevez) arányát százalékosan. Ismerjük ugyanis, hogy a csáp sugara r = 1,0 cm, a csáp keresztmetszeti területe F

c» — = 3,14 cm

2. A fél medencében 1 teljes és 2 félszelvényű csáp lévén, a csápok keresztmetszetének összege tehát Z Fos = 2 + F» = 6>

28 cm

2> amiből most már ZQcsáP = 6,28.0*. A medencébe bevezetett vízhozam áramlástani vizsgálatainknál : Qbevez =125 cm

3/sec. Ily módon a táblázat utolsó oszlopának értékeit a következő egyenletből számíthatjuk : tybevez Qbevez 5. kép. — <t>omo 5. — Fig. ö. A táblázat elemzése során arra a következtetésre jutunk, hogy a csápok által szállított víz mennyiségét a csáp hosszúsága nem befolyásolja számottevő mértékben. A csáphosszúság változtatásával egyidejűleg az ejektorban és a csáp végnél lévő pxjy nyomásértékek aránya sem változhat számottevő mértékben és ennek megfelelően a csáp által szállított víz mennyisége is közel állandónak tekinthető. Az elmondottak alapján azt mondhatjuk, hogy a csápok által szállított és a medencébe bevezetett vízhozam százalékos aránya kb. 31,5%. 6. kép. — Qomo 6. — Fig. 6.