Hidrológiai Közlöny 1958 (38. évfolyam)
1. szám - Léczfalvy Sándor: Galériák vízhozamának meghatározása
Hidrológiai Közlöny 1958. 1. sz. 21 A szerző az elfolyás és hozzáfolyás nélküli hidrológiai egységbe telepített galéria vízhozamának elméleti úton történő vizsgálatát végzi el. Fejtegetése arra az esetre vonatkozik, amikor a beszivárgó csapadék, a párolgás és a kiemelt vízmennyiség egyensúlyi állapota bekövetkezik. Galériák vízhozamának meghatározása lEczíaivy sAndok Az alábbi tanulmányunkban olyan hidrogeológiai egységgel foglalkozunk, ahol a vízzáró réteg, valamint a terep vízszintes és a talajvíznek esése nincs. Telepítsünk az 1. sematikus ábrán adott hidrogeológiai egységbe egy galériát és létesítsünk s — const. leszívást. A víztermelés megindulásával nem permanens vízmozgás áll elő, és a depresszió hatótávolsága (L) fokozatosan halad előre, mindaddig, amíg be nem áll a permanens állapot. Ennek pedig feltétele az, hogy a kiemelt vízmennyiség egyenlő legyen az L távolságon belül beszivárgó vízmennyiséggel. Nyilvánvaló, hogy a galéria vízhozama, a galéria üzembehelyezésétől kezdve mindaddig változik, amíg be nem áll a permanens állapot. A galéria állandó vízhozamának tehát a permanens szinthez tartozó hozamot nevezhetjük, amely természetesen csak sokévi átlagban tekinthető permanensnek, mert a beszivárgó csapadék változása miatt az egyensúlyi szint is ingadozik. Célunk ennek a végleges, sokévi átlagban állandó vízhozamnak a meghatározása. A permanens vízhozamhoz tartozó vízszint kialakulásában nagy a szerepe a csapadék beszivárgás törvényszerűségeinek, ezért először ezt a kérdést vizsgáljuk. Tudjuk azt, hogy a felvett hidrogeológiai egységben elhelyezkedő talajvíz színije állandó ingadozást mutat, de sokévi átlagban meghatározható az az átlagos szint, amely körül ez az ingadozás lejátszódik. Ez a szint a sokévi átlagos egyensúlyi szint, mert ebben a mélységben egyenlő a talajvízbe beszivárgó csapadék és a talajvízből történő párolgás. Ha a vízszint e fölé a nívó fölé kerül a párolgás jut túlsúlyba, ha ez alá, a beszivárgó csapadék. Ez a folyamat természetesen csak sokévi átlagban tekintve vizsgálható. A kérdés ezekután az, hogy a sokévi átlagos nyugalmi vízszint fölött és alatt milyen törvényszerűségek szerint változik a talajvízszint helyezetét Terepszint r/jKj/Kj/rV m- •iir'irrwmur-.ii-iir i/r.jrtwt -^TT 1. ábra. A galériák vízhozamának levezetésénél használatos jelölések. Abb. 1. Bei der Ableitung der Formel für die GalerieErgiebigkeit gebrauchte Bezeichnungen. Fig. 1. Notations used in deriving the yield of galleries jelen esetünkben befolyásoló két tényező, a párolgás és a csapadékból beszivárgó vízmennyiség. A fentiek elméleti tárgyalását a [2] alatt közölt irodalomban találhatjuk meg. Itt csak megemlíthetjük még azt, hogy ha a vízzáró réteg nagyon mélyen van, előfordulhat, hogy összefüggő talajvíz nem alakulhat ki, vagy a talajvíz terep Párolgás Beszivárgás [mm/nap] 2. ábra. A talajvízből történő párolgás és a talajvízbe történő beszivárgás változása a talajvíztükör terep alatti mélységének függvényében, május 19. és augusztus 1., illetőleg április 16. között (Altovszkij után). Abb. 2. Abhanigkeit der Grundwasserevaporation und der Einsickerung in das Grundwasser von der Tiefenlage des Grundwasserspiegels unter der Gelándelinie zwischen dem 19. Mai und dem 1. August bzw. dem 1. und 16. April (nach Altowski). Fig. 2. Variations of evaporation from groundwater and percolation into the groundwater plotted against the depth of groundwater table below the terrain between 19 t h May and l't August and between P l April and l(i t h April respectively (After Altícovsky) alatti mélységétől egyes években független a talajvízből történő párolgás, illetőleg a hozzá beszivárgó csapadék, esetleg a talajvízből sem párolgás, sem beszivárgás egyáltalán nincs is. A talajvízszint terep alatti mélységétől tehát — a fenti extrém esetektől eltekintve — függ a talajvízbe bejutó csapadék és a talajvízből történő párolgás. Példaképpen közöljük a 2. ábrát, amely Altovszkij kísérletét, illetőleg méréseit mutatja. Az ábrából világosan kitűnik az, hogy a talajvízbe beszivárgó csapadék, és a talajvízből történő párolgás milyen nagymértékben függvénye a talajvízszint terep alatti mélységének. A beszivárgási kísérleteket április 1. és április 16. között, a párolgási méréseket pedig május 19. és augusztus 1. között végezték. Ha a mm/nap értékeket átszámítjuk évi értékekre, amit közelítőleg tehetünk csak meg, a 3. ábrát kapjuk. Ebből az ábrából kitűnik az, hogy az egyensúlyi szint
