Hidrológiai Közlöny 1958 (38. évfolyam)

3. szám - Markó Iván: Az osztrák dunai lépcsőkről szerzett tapasztalatok

Markó I.: Az osztrák dunai lépcsőkről szerzett tapasztalatok Hidrológiai Közlöny 1958. 3. sz. áö.Ó állás fűtéssel látták el. Ezenkívül — itt első ízben — a duzzasztótáblák előtt légbuborékokat hajtanak majd fel perforált csővezetéken keresztül, a tábla alsó része alól. Ily módon állandó vízmozgást hoznak létre, amely a táblák lefagyását megakadályozza. Duzzasztónyílások Eleinte a legkisebb dunai duzzasztónyílás 30 m volt. Ma már ezt a méretet lecsökkentették 24 m-re. A csökkentés járulékos előnye, hogy a duzzasztótábla és zsilipkapu egyenlő méretű lesz, tehát ugyanaz a kettős kampós zsiliptábla alkalmazható mind a duzzasztónyílásokban, mind a hajózsilip felső főjénél. Terjeszkedő hézagok A beton, vagy vasbeton szerkezetek terjeszkedő hézagainak szigetelését a költséges vörösréz helyett vászonbetétes bordázott gumiszalaggal oldották meg. A 9. ábrán jól láthatók a hajózsilip egyes betontömbjeinek oldalán a gumiszigetelés elhelyezésére szolgáló függőleges rovátkák. Betonpórusképző anyagok A dunai vízlépcsők betonjához „Frioplast" elnevezésű folyadékot kevertek, amely fagyállóvá és a bedolgozás idejére viszkózussá teszi a betont. Ugyanakkor légpórusok is keletkeznek, amelyek a fagy veszélyt csökkentik. A cement megkötéséhez ugyanis elméletileg elegendő lenne saját súlyának 20%-át kitevő vízmennyiséget adagolni. Köztudomású azonban, hogy ilyen kevés vízzel nem lehet megfelelő szilárdságú betont előállítani. A tömegben készített beton legkisebb vízcementtényezője a legkedvezőbb körülmények / ütem Észak/ hajózsilip O

Persenbfugi kastély 150m Deli hajózsilip j^Betonzórógót ÍTyífl^JlUZZOSZtÓmÚ között is az elméletileg elegendő 20% helyett 48%. Tehát a betonhoz legjobb esetben is 28% felesleges vizet adagolunk és így m

3-enként 70 1 többletpórust állítunk elő több km hosszú hajszálcsövek formájában. Ezek a hajszálcsövek igen sok kapilláris nedvességet szívnak magukba és így kifagyás, betonagresszió stb. ellen nem nyújtanak kellő védelmet. Az említett „Friplast" elnevezésű vagy más hasonló pórusképző anyag lényegesen javít ezen a helyzeten, mert a betont annyira folyóssá teszi, hogy azonos keverési idő mellett a vízcementtényezőt kb. 10%-kal és a cementadagolást kb. 13%-kal lehet csökkenteni. Ugyanakkor a beton kapillaritása nagyrészt megszűnik, vízzáróvá és hőszigetelővé válik. Ezenkívül a csővezetéken át való betonszállítás is megoldható, és a látottak alapján kitűnően működik is. A vízlépes ő-é pítés ütemezése A dunai vízlépcsők építése során a munkatér víztelenítésének megoldása és helyes ütemezése a legnagyobb gond. Példaképpen megemlítjük az Ybbs-persenbeugi munkatér víztelenítését, ahol ez négy ütemben történt. Az egyes ütemekben a következő létesítmények készültek el: I. ütem: Hajózsilipek és partfalak építése a balparton (10. ábra bal felső rész). .Jobbparton betongát védelme alatt a déli erőmű elkészül a duzzasztómű első és második nyílásával együtt. Ia. ütem : A beton zárógát által kibővített munkagödörben megépül a második és harmadik duzzasztónyílás közötti pillér (10. ábra, jobb felső rész). l/a ütem I® Oéh erórrw,^^ II. ütem Sejtfalos meder- <,o°5SS(i körülzárás fi— I „ . Vá _ 9 Duzzasztómű III. ütem Déli erómü 10. ábra. Az Ybbs-persenbeugi vízlépcső építésének ütemei Fig. 10. Construction phases oj the Ybbs-Persenbeug power station Fig. 10. Bauphasen der Staustujen Ybbs-Persenheug