Hidrológiai Közlöny 1958 (38. évfolyam)

3. szám - Dr. Tomor János: Oolitképződés termelő olajkutakban

Dr. Tomor J.: Oolitképződés termelő olajkutakban nek micéliumai egyesülve hozzák létre az oolitokat és szferolitokat. Ezek a szerzők hangsúlyozzák, hogy szükségtelennek tartják az állandóan mozgásban levő közeget oolitkeletkezéskor. Vadász E. említ mészoolitokat a Nagysóstó és Vörös tenger vidékéről (Elemző földtan. 1955. 196 o.), amelyek a vegyi kiválású mészképződéshez hasonlóak, de algák szükségesek a folyamathoz, így voltaképpen a fitolitok közé tartoznak. A Kalahári sivatag és Szuez körül előforduló oolitok a legtöbb kutató szerint növényi eredetűek. Linck szervetlen eredetűnek tartja az oolitokat. * Az olajtermelő kútból kikerült és fentebb leírt oolitjaink képződési mechanizmusának fejtegetése előtt foglalkoznunk kell az olajjal együtt terA v tegben ál biek foly következ Lovászi b A víz száraz maradéka 27 636 mg/l volt. % Az oolitok anyaga, a magjuk kivételével, tiszta CaC0

3. A közölt két elemzésből kitűnik az, hogy a Rátka vízben a Ca és HC0

3 ionok mg egyenérték százaléka jelentékenyen nagyobb a Lovászi vizénél. Ez a körülmény érthetővé teszi, hogy a kútban az oolitképződés a termelésnek abban az időszakában történt, amikor a Lovászi rétegek vizet nem termeltek. A Lovászi víz megjelenése, annak ellenére, hogy a Ca és HCO

s ionok viszonylagos menynyiségét megnövelte, mégis csökkentette az oolitképződést, illetőleg más kutaknál az egyszerű karbonát kiválást, vízkőképződést, mert a Lovászi víz sokkal töményebb oldat, ennélfogva a hígabb Ilátka vízre vonatkoztatott telítettségi értékekhez képest, csak kisebb karbonát koncentrációjú lehet, tehát kevesebb CaCO

;

j kiválása várható. Ismeretes, hogy a víznek CaCO.

rra vonatkozó telítettségi fokát tekintetbe véve, a desztillált víz 100 m

3-e 17 C°-on 1,3.10"

3 g CaC0

3-at old, 25 C°-on 1,4.10~

3 g-ot. 11a tehát a víz lehűl és hőmérséklete 25 C°-róí 17 C°-ra süllyed, a víz oldóképességének csökkenésével fellépő túltelítettség a különbözetet kitevő karbonátok kicsapódását eredHidrológiai Közlöny 1958. 3. sz. 183 melt rétegvizek oldott sóinak és az oolitkémiai összetételének, ásványtani felépítésének kérdésével. A rétegvizek analízise A Lovászi—109/b. sz. kút, amelyből a lentebb leírt oolitok kikerültek, kezdetben az ún. „Lovászi" termelő szinttáj két homokkőrétegéből, 1404—1408 m és 1411—1416 m mélységből kevés olajat vízmentesen termelt. Termelésnövelés céljából a két réteghez hozzányitották az „alsó Rátka" termelő szinttáj egy rétegét 1213—1224 m-ben. Ekkor a termelés jelentékenyen megnövekedett, de az olajjal 15% víz is termelődött (1. ábra). A víz elemzési adatai a következők : csökkent, ési adatai ményezi. Ezek az adatok azonban csak a CaC0

3 kiválását magyarázzák, mint a lehetséges hőméi' sckletingadozás következményét. Hasonló hatása van a nyomáscsökkenésnek is. Oldatokból az egyszerű kalciumkarbonát kiválása még nem magyarázza meg azt, hogy bizonyos esetekben a kalciumkarbonát kicsapódása oolitok keletkezésére vezet. Az 1. ábra a kút alsó részének vázlatos kiképzését ábrázolja. A L—109/b kút 1445 m mély, a tengerszint alatti mélysége —1283 m. Felső részét 288,2 m-ig 10 3/

4"-os csővel képezték ki. Teljes hosszáig, 1440 m saruállás mellett 7"-os béléscső van becementezve. Az alsó két Lovászi szinttájbeli rétegnél a béléscső 1404—1408 m és 1411—1416 m-ben van perforálva. Ez a szakasz kevés olajat adott, ezért a termelés növelése céljából egy magasabb rétegtani helyzetű homokkőpadnak megfelelő mélységben is perforálták a csövet az 1213—1224 m-ben lévő alsó Rátka szinttájban. Ez a réteg több olajat, de vizet is adott. Az 1. ábra 1406,4 m-ig beengedett 234"-os termelőcsövön keresztül, termelés közben ábrázolja a kutat. Mindkét rétegösszlet termel. Ca 1,90 mg egyenérték Mg 1,07 mg egyenérték Na + K 39,14 mg egyenérték Cl 26,31 mg egyenérték S0

4 1,39 mg egyenérték HC0

3 14,76 mg egyenérték 2,25 mg egyenérték % 1,27 mg egyenérték % 46,28 mg egyenérték % 31,11 mg egyenérték % 1,64 mg egyenérték % 17,45 mg egyenérték % íz száraz maradéka ebben a termelő réltalában 5000 mg/l körüli érték. A későbamán a két szinttáj együttes termeltetése lében mindkét összletben, tehát mind a ián, mind az alsó Rátkában elérte a kutat a rétegvíz, az olajtermelés viszonylag a víztermelés növekedett (2. ábra). A kútba belépő „Lovászi" víz clcmz> a következők : Ca 10,42 mg egyenérték Mg 3,91 mg egyenérték Na 415,71 mg egyenérték Cl 418,43 mg egyenérték S0

4 1,31 mg egyenérték HC0

3 17,66 mg egyenérték 1,20 mg egyenérték % 0,45 mg egyenérték % 47,92 mg egyenérték % 48,23 mg egyenérték % 0,15 mg egyenérték % 2,03 mg egyenérték %