Hidrológiai Közlöny 1958 (38. évfolyam)

3. szám - Tanay Jenő: Veszprémi karsztvíz-feltárások

180 Hidrológiai Közlöny 1958. 3. sz. Tanay J.: Veszprémi karsztvíz-feltárások Abb. való átboesátása céljából. Ez a berendezés bevált, a létesítmény folyamatosan szolgáltatta a vizet. A szivattyúkkal a leszívott szintet a zsompban tartva, megindulhatott a táró és akna végleges kiképzése. Ugyanakkor a felszínről, az omlási iireg feletti részről megkezdték egy fúrás lemélyítését. Ezen keresztül .az üreget kaviccsal, 111. dolomit törmelékkel töltötték fel úgy, hogy a további omlás ezzel megakadályozható és a belépő víznek a táróba való juttatása is könnyebben biztosítható legyen. A mintegy 11 hónapon át folyó szivattyúzás során, —18, ill. —20,60 m-es szinten tartva a víznívót, 2300—2600 l/p vízhozamot szolgáltatott az akna. A végleges üzemben tehát 1700—1800 l/p vízkivétellel lehet számolni. Sajnos, 1957 tavaszán, a nyugalmi vízszint akkori nívójának, —4,60 m-nek elérése után a szivattyúzási munkák megszűntek. így a teljesen kiképzett műtárgy próbaszívatása, a szükséges A vízellátás tehát megoldottnak látszik, azonban a szükséges biztonság megkívánja, hogy a Vízműnek módot adjanak a víztermelő helyek gondos kezelésére, karbantartására, az állandó mérésekre és megfigyelésekre. Ezek mellett a régi vegyi és fizikai végvizsgálatok arra az időpontra maradnak, amikor a Vízmű a gépi berendezést beszereli. Egyébként a munka közben végzett vegyi és bakteriológiai vizsgálatok a Sintér-kúti karsztakna vizéhez hasonló, megfelelő minőségű vizet mutattak. Keménysége : 20,2 nkf. A víz hőfoka 10,5—12 0° közt ingadozott. 6. A vízellátás mai helyzete Az előadottakban részleteztem a veszprémi karsztvíz-kutatásokat. A Sintér-kúti karsztvízakna már az 1956. évi vízellátásban fontos szerepet játszott, bekapcsolása a vízhiányt majdnem teljesen megszüntette. A kisvölgyi akna a közeljövőben a nyugodt vízgazdálkodást és a tartalékképzés lehetőségét is jelentheti. A Csatári forrásoknál eszközlendő feltárások pedig Veszprém város perspektivikus vízgondjait is eloszlathatják. Számokban kifejezve a helyzet a következő : 7000 m

3/nap 9100 m

3/nap 2100 m

3/nap víztermelő helyeken bizonyos módosítások és átépítések is elvégzendők volnának. Mindezek együtt biztosíthatják a Vízmű jó működését, a meghibásodások időben való észlelését, kijavítását és Veszprém nyugodt vízellátását. Jelenlegi vízigény (ipari és ivóvíz együtt) Vízszerzés Kiskúti, Lampert, Ungermalmi és Aranyos völgyi, tehát a meglevő galériák becsült vízhozama 6 800 m

3/nap Sintér-kúti karsztakna minimális vízhozama 1 300 m

3/nap Kis-völgyi karsztakna minimális vízhozama 2 400 m

3/nap összesen 10 500 m

3/nap le 13% hálózati veszteség 1 400 m

3/nap Szállítható mennyiség 9 100 m

3/nap Marad tehát felesleg 5. ábra. A ,,Laczkó"-forrás ,,Kis-völgyi" karsztakna szelvénye, az akna és táró vízhozamgörbéje Puc. 5. Pa3pe3 Kapcmoeoü uxaxmbi nI(iuii83Jibdu" y „flaijKorfioppatu", Kpman deöuma uiaxmu u eajiMpeií !>. Profil des Karstwasserschachtes Kisvölgy bei der Quelle Laczkó-forrás, Durchflusskurve von Schacht und Stollen murva sok vhie,1 Humusz 0 Oolomil törmelék Fodolomit Repedés, viz fíepedes, v/z íNp irányból Repedés viz belépés ONy-ro! Ákno-vizhozom [l/perc] dolomit murva pi

a Ooiomil murva Tórihossz [m]