Hidrológiai Közlöny 1958 (38. évfolyam)

2. szám - Dr. Frank Miklós: Kísérletek az ásványvizek biológiai aktivitásában bekövetkező változás kifejezésére

Dr. Frank M.: Az ásványvizek biológiai aktivitása Hidrológiai Közlöny 1958. 2. sz. 11/.1 Kitűnik azonban, hogy az első órák alatt több hydrogénhyperoxid bomlik el, mint amennyinek a monomolekuláris reakció szerint szabad lett volna elbomlania. A K. H. látszólag kezdetben nem monomolekuláris jellegű. Ennek magyaráza­tára feltételeztem, hogy az első órák alatt több H 20 2 bomlik el és a szabályszerűség akkor nyilvá­nult meg, ha a kezdeti bontástöbblet értékét le­vonjuk. Feltevésemet számításokkal sikerült be­bizonyítani. A K. H. reakció egyenlete két részből tevő­dik össze, az első órákban végbemenő bontás­többletből, amely exponentiális jellegű (a;,) és később a monomolekuláris reakció szerint kiváló ac 2-ből. Az a^-ből számítás útján kapott c értékei az idővel exponenciálisan csökkennek q hányados szerint, q közép értéke, a geometriai haladvány quotiense 1,3, ha az időt órákban mérjük. Ha az időt napokban fejezzük ki, akkor a quotiens 1,3 2 4 = = 542,7. Ha a bontástöbblet folyamatának reak­ció egyenletét fel akarjuk állítani, akkor a mono­molekuláris reakció egyenletébe a constans C helyébe az időtől függő ^^f t helyettesítendő. A bomlástöbblet reakció egyenlete : —^— = — log ———. 542,71 t &a x — x x Ebből az elbontott H 20 2 többlet 1 x l = o, 1 20542, A monomolekuláris reakció egyenlete: 1 , ao c = — log . t (t 2 X 2 Ebből a monomolekuláris reakció szerint el­bomlott H 20 2 mennyisége : x 2 = a 2 (l — ) v A K. H. reakció egyenlete tehát X — X\ -}- x 2 azaz a, 1 1 10 542,7' + a 2( 1- --) nf 2' Ezek szerint a reakció lefolyása matematikai­lag kifejezhető szabályszerűséget mutat. A K. H. reakciósebessége hasonlóképpen két tényezőből tevődik össze. Az exponenciális nagy kezdeti sebességgel induló és pár óra alatt lezajló reakcióból és a monomolekuláris kis sebességű, napokig tartó reakcióból (1. ábra). A I. görbe az órásmérések reakciósebességének gyors esését tünteti fel. A II. görbe a monomolekuláris reakció sebességének lassú csökkenését ábrázolja. A kétféle reakciósebes­ség összegét a III. görbe mutatja, amelyből ki­tűnik, hogy az exponenciális reakció sebessége a negyedik óra után megszűnik és a továbbiakban 1001 1 -j— az elbomlott többlet folyamatinak reakció sebessége aj, út úx út o monomolekuláris reakció sebessége az / és II. eredője, -tói kezdve M ~ // 0 113* órák 1. ábra a K. II. reakciósebességét a monomolekuláris reakció szabja meg. Az elvégzett vizsgálatok felvilágosítást nyúj­tottak arról, hogy az ásványvíz biológiai tulajdon­ságainak megváltozása során milyen matematikai összefüggések szerint változik meg egyik tényezője, az ásványvíz katalitikus hatása. Különböző szer­zők egyértelmű megállapítása szerint az ásvány­víz öregedése közben létrejövő állapotváltozás a növények fejlődésére gyakorolt hatás megválto­zásával jár. A jelenséggel foglalkozó szerzők meg­kísérelték ugyan, hogy a hatás változását valami­lyen feltevéssel magyarázzák, de még kezdemé­nyező lépés a szemünk előtt lezajló biológiai vál­tozás exaktabb formában történő kifejezésére nem történt. A K. H. reakció egyenletének vizsgálata során kaptunk mélyebb betekintést a reakció lefolyásá­nak matematikailag kifejezhető szabályszerűsé­gébe. A K. H. egyik tényezőjének hatása intenzív, de néhány óra alatt megsemmisül, a másik té­nyező lassú, napokig elhúzódó bontást okoz. Ezek ismeretében közelfekvő volt az a gon­dolat, amely a labilis és stabilis faktor magyará­zatára, ill. helyettesítésére az exaktabb matemati­kai kifejezésmódot alkalmazza. A rövid élet­tartamú labilis faktor kifejezhető az exponentiális jellegű (Xi) bontástöbblet képletével; a lassan csökkenő monomolekuláris reakció (x 2) a hosszabb időn keresztül érvényesülő stabilis faktor mate­matikai kifejezése. A reakció sebességének egyen­letéből kiszámíthatjuk, hogy a K. H. két ténye­zője mennyi idő alatt bomlik el. A Margitsziget-i II. számú fúrás ásványvízére vonatkoztatva az exponenciális reakció kezdeti sebessége 91,05%, a második óra végén 24,48%, harmadik óra végén 8,38%, a negyedik óra végén 0%. Ezzel szemben a monomolekuláris reakció sebessége az első nap végén 6,59%, öt nap múlva 4,87%, tíz nap múlva 3,34%, húsz nap múlva 1,57%, negyven nap múlva 0,35%.

Next

/
Oldalképek
Tartalom