Hidrológiai Közlöny 1958 (38. évfolyam)
2. szám - Szesztay Károly: A havi közepes vízhozam meghatározása a középvízállás alapján
Szesztay K.: A havi közepes vízhozam meghatározása Hidrológiai Közlöny 1958. 2. sz. 127 3. ábra második és harmadik mezőnyére már nem adható általános szerkesztési séma. (A 2. ábrán bemutatott elméleti megoldás csak a — 500 cm és AH = 600 cm esetre vonatkozik. A görbék általános elrendeződése természetesen a vízhozamgörbe más szakaszán és más vízjátéknál is hasonló, de a görbék alakja és a tetőpont helye esetenként változhat.) Nem adható elméleti kapcsolat a z értéknek a AQ javításra gyakorolt hatására vonatkozóan sem, mert a gyakorlati meggondolások alapján választott z érték az adatok szóródottságának tapasztalati tényezője. A 3. ábra második és harmadik mezőnyét tehát közvetett úton — legcélszerűbben a részletes vízhozamstatisztikával feldolgozott időszakok adatai alapján — lehet megszerkeszteni. A bemutatott példa esetében a szerkesztéshez 37 jellemző hónapot választottunk ki az 1941—50. időszakból. A kiválasztáshoz a 3. ábra felső mezőnyében megadott U 5 0 = f (H 5 Ü, AH) kapcsolat segítségével a tízévnyi időszak minden hónapjára meghatároztuk az U 5 0 értéket. A segédlet szerkesztéséhez olyan adatanyagot állítottunk •össze, amelyik magában foglalja a legnagyobb U értékeket adó hónapokat és amellett a vízjáték és a vizsgálni kívánt tényezők minél nagyobb értéktartományára kiterjed. A második, majd a harmadik mezőny izometrikus vonalait a 37 részletesen feldolgozott hónap adatait ábrázoló pontok elrendeződése és a 2. ábrával kapcsolatos elméleti megállapítások felhasználásával szerkesztettük. A szerkesztés menetéről a „Grafikus korreláció vizsgálat néhány módszere" c. munkánkban található útmutatás (Hidrológiai Közlöny, 1954. évi 3—4. szám). Az első mezőnyben meghatározott U~ 0 ív-' magasság a AQ javítások elméletileg lehetséges felső határértékét jelenti és — amint a későbbiekben látni fogjuk — a gyakorlati esetekben AQ csaknem kivétel nélkül a AQ < 0,6 t/ 5 0 határ alatt marad. Ennek alapján tudtuk kijelölni a 3. ábra felső mezőnyében a két százalékos eltérések vonalát. Ha az összetartozó H. 0 és AH értékek a határvonaltól balra esnek, a javítás elhanyagolhatóan kicsi, vagyis ilyen esetekben a további tényezők kiszámítására nincs szükség. 3. A havi vízjárás statisztikai jellemzőinek kapcsolata Már a 3. ábra sz'erkesztése során feltűnt, hogy a AQIU S 0 viszonylagos javítás meglehetősen szűk határok között változik és a segédlet második és harmadik mezőnyében a pontok zöme egy-egy izometrikus vonal mentén tömörül. A gyakorlatban előforduló értékhatárok meghatározásához és a segédletekkel elérhető pontosság vizsgálatához a AQ érték alakulását több más vízfolyásra és mérceszelvényre is megvizsgáltuk. Az adatok egybevetése azt mutatta, hogy a AQ értékét befolyásoló két leglényegesebb tényező a vízhozamgörbe alakja és a havi vízjáték nagysága. A tokaji adatoknak utólagos ellenőrzése azt mutatta, hogy a z és az e tényezők bevezetése — a megkívánt munkatöbblethez viszonyítva — az eljárás pontosságát általában már nem javítja számottevően. Az adatoknak ilyen elrendeződése arra enged következtetni, hogy a havi vízállásadatok statisztikai jellemzői adott AH vízjáték esetében az elméletileg lehetséges értéktartományuknak viszonylag szűk szakaszán helyezkednek el. Minthogy a satisztikai jellemzőknek az esetleges belső kapcsolata a AQ meghatározására szolgáló eljárás szempontjából lényeges egyszerűsítéseket jelenthet, az előbbi feltevést több szelvény adataival ellenőriztük. A AH havi vízjáték nagysága és az eloszlás változékonyságát jellemző t átlagos eltérés kapcsolatára a Tisza tokaji szelvényének két évi adataival a 4. ábra mutat példát. Adott AHÍ vízjáték esetében a KÖV vízállástól számított eltérések abszolút értékének átlaga a í min = Z1///30 és < ma x = AH/2 elméleti határok között tetszőleges ti érték lehet. (Az alsó határ akkor adódik, ha — a két szélső adat kivételével — valamennyi adat AÖF-sal azonos ; < ma x esetében valamennyi adat a KV és 2VF határértékeknél helyezkedik el.) A vizsgált két évnyi adat is határozottan mutatja, hogy a ti értékek az elméleti értéktartománynak meglehetősen szűk sávjára csoportosulnak, vagyis AH és t között meglehetősen szoros statisztikai kapcsolat van. A t = f (AH) kapcsolat jellege és szorossága — a csapadékvizek összegyülekezésének és mederbeli levonulásának sajátosságai szerint — vízvidékenként természetesen más és más lehet. A t = f (AH) kapcsolatot — a 4. ábrán bemutatott módon — hét különböző nagyságú vízgyűjtőre meghatároztuk. A kiegyenlítő görbék elhelyezkedéséről az 5. ábra ad áttekintést, ahol a vízjárási viszonyokat egyetlen összefoglaló adattal, a vízgyűjtőterület nagyságával jellemeztük. A vízgyűjtő növekedésével — azonos AH vízjáték esetében — az adatok változékonysáS0 100 150 J napi vízállások átlagos eltérése, t [cm] 4. ábra. A A H havi vízjáték és a napi vízállások t átlagos eltérése között meglehetősen szoros statisztikai kapcsolat van Puc. 4. Mexcdy MecnHHbiM KOAeöamieM ypoewi eodbi A H u cpedHUM pacxoncdenueM cymowbix eopu3onmoe eodbi t cyu)ecmeyem eecbMa mecHaa cmamucmuHecKaa cen3b Fig. 4. A fairly close statistical relationship exists between the monthly variations in stage AH and the mean deviation of daily stages
