Hidrológiai Közlöny 1958 (38. évfolyam)

2. szám - Oroszlány István: Vízgazdálkodás a medjerda völgyben (Tunisz)

116 Hidrológiai Közlöny 1958. 2. sz. Oroszlány I.: Vízgazdálkodás a Medjerda völgyben6. fénykép. Elől doserrel és ripperrel végzett sáncolás, hátul kézi munkával kiképzett és fatelepítésre előkészített terraszok 0omo 6. Cnepedu eudüo oőeaAoeanue, ocyujecmeAeHHoe c noMOufbH) do3epa u punnepa, C3adu eudnbi meppacbi, ocyufecmeAeHHbie pywoü paöomoü u nodeomoeAeHHbie ÖA.H AecoHacaxcdeHUH Photo 6. Im Vordergrund : Rigolierung mit Dózer und Bipper ; im Hintergrund : handgebaute Terrassen zum Bepflanzen mit Baumen vorbereitet mint 15%, 690 ha-on 15—30%, 470 ha-on nagyobb mint 30%. A területen kevés a növényzet, a csapadék átlag 500 mm (300—800) és nem ritkán előfordul a 100 mm/24 órás eső. A veszélyeztetett alsó területekre egy-egy nagyobb eső alkalmával jelenleg a 25 km

2 vízgyűjtő területről 150 m

3/s vízmennyiség zúdul. A talajvédelmi munkák elvégzése után ennek a vízmennyiségnek 50 m

3/s-re való csökkenését várják (6. fénykép). . A talajvédelmi munkálatoknak jelentőségét az alábbiakban látják; 1. A jelenleg nem művelt, eróziónak kitett területek hasznosítása, a terraszok beültetésével. 2. A művelt domboldalak hasznosításának megjavítása, a talaj és víz visszatartása révén. 3. A torrensek (ouedek) hozamának csökkentésével a vízelvezető hálózat szükséges mértékeinek csökkenése. 4. A Sidi-Tabet-i út biztosítása. 5. A részben kézierővel végrehajtott munkák révén munkalehetőség biztosítása a vidék lakosságának. A munkálatok kivitele a terep esésének függvényében változó ; 15% alatt enyhe rézsüvei kiépített sáncok, hogy

r gabonatermesztésre a terület alkalmas maradjon. A sáncok esése a vízvezetés irányában 5%

0. Más területen a terraszokat gyümölcsfákkal telepítik. 15—30% között a terraszokra cserjetelepítés, fásítás kerül. A terraszok lehetnek vízszintesek, vagy 5%

0 esésűek és rajtuk altalajlazítást végeznek. 30% felett a terraszokat kézzel építik, 5%

0 eséssel és erdősítik. A tervek 1 : 5000 méretarányú helyszínrajzon sematikusan készülnek. A részletes kitűzés a helyszínen, kisebb esések esetében ekével, nagy esés mellett pont jelöléssel történik. A gépi munkát 80—140 LE-s dóserek és ripperek végzik. III. Vízmentesítés A Medjerda völgyében összesen 40 000 ha terület vár vízmentesítésre (6. ábra) melyből 1. a Medjerda jobb partján a Sidi Tabet-i síkságon 6000 ha területet kell lecsapolni, ahol a talajvíz télen 0,5 m. nyáron 1—2 m mélyen áll. A területen vakonddrénezést kívánnak alkalmazni, melynek fajlagos hozamát 3 l/s. ha-ra, az egész síkságra vonatkozóan pedig 20 m

3/s-re becsülik. A létesítendő csatornahálózat főcsatornáiból mintegy 500 000 m

3 földet kell kiemelni, míg a másod- és harmadrendű csatornák (1—3 m

2: keresztszelvényűek) összhossza 125 km. A Oued Chaffrou öblözetének vízrendezése kettős probléma megoldását teszi szükségessé. Egyrészt megfelelő meder kialakítása szükséges, mert a jelenlegi a legkisebb árvizeket sem tudja kiöntés nélkül elvezetni, másrészt szükséges a völgy mocsaras területeinek a lecsapolása. Ennek érdekében az oued medrét 30 km hoszszon kell kimélyíteni, úgy hogy annak vízszállítóképessége az alsó szakaszon 100 m

3/s, feljebb 70 m

3/s legyen. Ki kell építeni a másod- és harmadrendű csatornák hálózatát, hogy a nagyobb árvizek kiöntéseit a mederbe gyorsan bevezessék. A meder alsó szakaszát visszatöltésezik, hogy a vizek a Medjerda árvizei idején is abba bevezethetők legyenek. Az Oued Chaffrou öblözetében 10 ezer ha vár víztelenítésre. A jobb parti munkák során összesen 20 000

1 ha-t kívánnak vízmentesíteni, amelynek során a főcsatornákból 1 680 000 m

3, a másodrendű csatornákból 920 000 m

3 földet kell kiemelni és 50 km hosszú harmadrendű csatornát kell kiépíteni. 2. A Medjerda bal partján a Mabtouha medencéjének vízrendezése volt a főcél. A Medjerda-ból kilépő vizek végig folyva abalparti síkság legmélyebb területein, a Mabtouha síkján gyűltek össze. Ezen a területen az árvíz után is hatalmas víztömegek maradtak vissza, lefolyási lehetőség nélkül. A helyszínen párologtak el, otthagyva a magukkal hozott sót és tönkretéve a különben termékeny terület mezőgazdasági kultúráit. Csapadékos időben 30 millió m

3 víz gyűlhet itt össze. Adott esetben néhány nap alatt egyszerre 15 millió m

3 ömölhet ki a Medjerda-ból. A század elején végzett védelmi munkálatok nem vezettek eredményre. Az újonnan végzett kisminta kísérletekkel dolgozták ki a vízrendezés általános szempontjait. Ezek : 1. A Medjerda szabályozásának végleges megoldásáig számítani kell az árvizek elöntésére s azt a legkisebb károkozás mellett kell elhárítani. 2. Ennek érdekében lehetővé kell tenni az árvizek összegyülekezését egy arra kijelölt tárolómedencében. 3. Meg kell oldani, hogy a Medjerda alacsonya