Hidrológiai Közlöny 1958 (38. évfolyam)

2. szám - Oroszlány István: Vízgazdálkodás a medjerda völgyben (Tunisz)

112 Hidrológiai Közlöny 1958. 2. sz. Oroszlány I.: Vízgazdálkodás a Medjerda völgyben2. ábra. A lakosság szaporodásának megoszlása Puc. 2. Pacnpeneóenue npupocma naceMniiR Abb. 2. Verteüung der Bevölkerungszunahme a nemzetközi konjunktúrától is. Nehézipar telepítése energia hiány miatt ma megoldhatatlan. Fejleszthető a kőolajtermelés, ami azonban önmagában nem oldja meg a rohamosan növekvő népesség ellátásának problémáját. Számba vehető és jelentős fejlesztés egyedül a mezőgazdaság területén várható. Ezt elsősorban az őshonos kultúrák termelési feltételeinek megjavításával, a fellahok nevelésével, meggyőzésével remélik elérni és abban bíznak, hogy a modern növénytermesztési módszerek bevezetése sikerrel járván, a szükségletek kielégítése érdekében folytatott küzdelem eredményes lesz. A problémához hozzátartozik még az is, hogy a lakosság szaporodása nem egyöntetű. A mezőgazdasággal foglalkozó lakosság 45%-os szaporodásával szemben a városi lakosság 165%-kal emelkedett. A 2. ábra a népesség növekedésének arányait mutatja, s szembetűnően jelzi, hogy a szaporodás Tunisz város térségében a legjelentősebb. A fenti országos problémák megoldásában — az alábbiak miatt — kedvező lehetőségeket ígér a Tunisz város közelében elfolyó Medjerda völgyének fokozott hasznosítása. 1. Éghajlata viszonylag kedvező, az évi csapadék meghaladja a 400 mm-t. Termékeny földjei vannak, s a birtokviszonyok viszonylag rendezettek. 2. A Medjerda jelentős vízkészletekkel rendelkezik ahhoz, hogy viszonylag nagy területeken rendezkedjenek be öntözésre, ami megteremti a belterjes gazdálkodás feltételeit. Ilyen méretű öntözéses gazdálkodásra az ország más részén lehetőség nincs. 3. Az érintett területen fejlődőképes lakosság él, amely megbarátkozott a modern technikával, s szívesen alkalmazza az öntözést. 4. A fővárossal, Tunisszal az összeköttetés könnyű és gyors. Kapcsolódó iparok létesítése lehetséges, mint szárítóüzem, konzervgyár, gyümölcstartósítás, tejüzem stb. 5. A szóban forgó területen végrehajtandó munkálatok biztosítják a gazdaságos termesztést. Az ezzel járó előnyök elvonják a főváros külvárosainak lakóit, egyidejűleg javítva azok szociális helyzetét. A fenti megfontolások alapján, a Medjerda völgy hasznosítása érdekében, a munkálatok egységes vezetése céljából 1952-ben külön szervezetet létesítettek. A völgy mezőgazdasági hasznosítása érdekében sokoldalú tevékenységre van szükség : 1. A Medjerda vízhozama a csapadékos évszakban hirtelen nagymértékben megemelkedik, árvizei elöntik a völgy alsó, sík ós mezőgazdasági hasznosításra elsősorban alkalmas területeit. Meg kell oldani tehát az árvízvédelmet. 2. Az alsófolyás mentén a völgyet határoló hegyek, dombok kipusztult erdei helyén a nagy intenzitású esőzések hatalmas eróziós károkat okoznak, a vizek lezúdulnak a völgybe és komoly elöntéseket okoznak. Szükséges ezért elsősorban a peremhegységeken az erózió elleni védelem és a csapadékvisszatartás, valamint a hasznosításra kerülő területek bel- és külvíz védelmének megoldására. 3. A Medjerda vízhozama az öntözési idényben igen kicsi. Ezért felső folyása mentén hegyvidéki tárolók építésével kell a csapadékos évszak vizeit az öntözés céljára tárolni. 4. Az öntözéssel hasznosítandó területen meg kell építeni a vízkivételi műveket és a vízelosztó csatornákat. 5. Végül — de nem utolsó sorban — gondoskodni kell a lakosság és elsősorban Tunisz város ivóvíz ellátásáról. A felsorolt feladatokat egymástól elkülönítve, önállóan megoldani helytelen, sőt lehetetlen. Erre az eddigi próbálkozások már elég meggyőző példát szolgáltattak. A komplex megoldás eredményei máris mutatkoznak, s mintául szolgálhatnak a vízgazdálkodás helyes megszervezésére. I. Árvízvédelem A Medjerda Tebourba-nál lép a síkságra (3. ábra), a sajátmaga által feltöltött tengeröbölbe. Bizonyítja ezt a deltát átszelő sok feltöltött meder s Utique római kikötőjének maradványai. Tebourbától a tenger 50 km-re van. A kanyarok miatt a folyó 80 km-es utat tesz meg addig. Az esés mintegy 30 cm km-enként. A Medjerda partjai — épp a feltöltődő jellegének megfelelően — 2—3 m-rel magasabbak, mint a síkság egyéb területei, s ezért az 1050 km

2 területű síkság egyéb vizei a kis Oued Chaffrou mellékfolyó kivételével nem folynak bele a Medjerda-ba. A mederből kilépő árvizek és a hegyekről lezúduló