Hidrológiai Közlöny 1957 (37. évfolyam)
1. szám - Dr. Bauer Jenő: A finn-rendszerű szaunafürdők és létesítésük lehetőségei Magyarországon
94 Hidrológiai Közlöny 37. évf. 1P57. 1. sz. Dr. Bauer J.: A finn-rendszerű szaunafürdők és létesítésük let, annyira, hogy pl. a házát építő finn paraszt először építi meg a szaunát és a háza elkészültéig abban lakik. Viherjuuri statisztikái (a városi szaunák fürdőzéseit beleértve) évi 170 millió szaunafürdést mutatnak ki Finnország területén. A skandináv országok közül még Svédországot kell kiemelnünk, ahol sportpálya ma már szauna nélkül nem épül. Egymagában Stockholmban kereken 90 szauna működik. Németországban a német egészségügy vezetője már 1941-ben elrendelte, hogy az orvosok a szaunafürdővel behatóbban foglalkozzanak s az egyetemi klinikák, kórházak és különböző kutatóintézetek felhívást kaptak szaunák berendezésére és azok gyógyhatásának a megfigyelésére. így a szaunairodalom legnagyobb része is német szakfolyóiratokban látott napvilágot. (Egyebek között » 8. ábra. A Német Demokratikus Köztársaság 1954. évi budapesti népegészségügyi kiállításán bemutatott falusi típusszauna modellje, öt helyiségből áll : (felülről lefelé haladva) öltöző, előtér és fűtőtér, mosdó- és zuhanyozóhelyiség, (lent balról) és szaunakamra (lent jobbról) (Kemenes O. felvétele) Abb. 8. Typensauna aus der Deutschen Demokratischen Republik. Auf der Volkshygienischen Ausstellung zu Budapest, 1954 vorgeführtes Modell, aus fünf Räumen bestehend. Von oben nach unten : Kleiderablage, Vorund Heizraum, Wasch- und Duschraum (unten links ) und Saunakammer (unten rechts). Lichtbild O. Kemenes Fig. 8. Model of the standard design of a sauna bath for small villages exhibited by the German People's Republic at the Public Health Show, Budapest, l<), r>4. The bath consists of 5 chambers : (from top to bottom ) dressing, entrance and heating, washing and shoiver (bottom left) and sauna bath (bottom right). Photo by O. Kemenes Karsten, Hoske, Devrient, Heydler és Groh munkái.) Kelet- és Nyugat-Németországban egyaránt ma is a szaunák százai működnek. A fürdési módot a németek meglehetősen pontosan vették át a finnektől. Egyébként a szaunának mint gyógytényezőnek az értékét a német orvosok sokkal inkább hangsúlyozzák, mint ez Finnországban történik. A Budapesten 1954-ben megrendezett német népegészségügyi kiállításon egy, a Német Demokratikus Köztársaságban kialakított szaunatípus modelljét is bemutatták és a kiállítás prospektusában utalás történt arra, hogy a német falvak korszerű szociális intézményeihez nyilvános mosodák és ezekkel kapcsolatban zuhanyozók is tartoznak. Ez is igazolja, hogy a NDK a falu egészségügyében is jelentős szerepet szán a fürdőnek ; ezért érthető, hogy a szaunát — mint a legegyszerűbben és legkönnyebben megvalósítható népi fürdőtípust — szintén felkarolja. Svájcban is egyre növekszik a szauna népszerűsége. Az első közhasználatra szánt szaunát 1941-ben a zürichi egyetem fiziko-therápiás intézete nyitotta meg Zürichben. Eleinte csak néhány sportoló és diák látogatta, de hamar népszerű lett s a fürdőzők száma 1945-ben elérte az 1600-t. Ezt az első kísérletet aránylag gyors ütemben követték a további nyilvános szaunák és sok magánházban is létesítettek háziszaunát. 1948-ban Svájcban már több, mint 150 nyilvános szauna működött. A szaunahasználat módja Svájcban nagy vonalakban a Finnországban kialakult módszerekhez igazodik, bár a szauna lényegének érintetlenül hagyásával jelentékeny újításokat is vezettek be. így pl. különböző eredeti típusú gázés villanyfűtésű szaunakályhákat szerkesztettek és helyeztek üzembe. A velünk szomszédos országok közül Bécsben és Prágában tudunk szaunák működéséről. Magyarországon szauna létesítésére eddig csak szórványos kezdeményezések történtek. Mint érdekes kuriózumot kell megemlíteni, hogy az 1850-es években Pesten működött ún. „Orosz-fürdő" szintén szaunajellegű izzasztófürdő lehetett az egykorú leírások szerint. A Pesti Hírlap tudósítója ugyanis azt írja róla, hogy : „idejárt az arszlánvilág pokrócok halmai közt izzadni s magát friss nyírfa gallyakkal átkorbácsoltatni". Ez az utóbbi megjegyzés nyilván a szaunákban szokásos virgács-therápiár a utal. Budapesten 1947-ben létesült korszerű, fogalmainknak megfelelő szauna a Báthori utcai vízgyógyintézetben, amelyet egy Finnországban járt magyar orvos szaktanácsai alapján rendeztek be. Ez az intézmény a finn szauna követelményeinek általában megfelelő berendezéssel (téglafalazatú kőrakás-tűzhellyel, emeletes izzasztópaddal, lehűtésre szolgáló hidegvízmedencével stb.) rendelkezett. Az említett vízgyógyintézet gépi berendezését azonban az államosítások során 1951-ben a Szt. Gellért fürdőnek adták át s ekkor ez a szauna beszüntette működését. Amint ezt említettük, a külföldi portyákról hazatért sportolóink kezdeményezésére a helsinki olimpiász idején a tóvároskerti (tatai) edzőtáborban
