Hidrológiai Közlöny 1957 (37. évfolyam)

1. szám - Dr. Bauer Jenő: A finn-rendszerű szaunafürdők és létesítésük lehetőségei Magyarországon

Dr. Bauer J.: A finn-rendszerű szaunafürdők és létesítésük Hidrológiai Közlöny 37. évf. 1957. 1. sz. 91 fürdők (szaunák) szolgálnak e célra. A gőz után az emberek meztelenül kimennek a hidegre, esetleg egyenesen a hóba. Talán úgy van ez, hogy a hideg klímákon, ahol a bőrerek tartós adrenergiás hatásnak vannak kitéve, tónusukat cholinergiás irányban kell kimozdítani edzés céljából." (Dr. Bélák Sándor „A reumagyógyítás kórélettani kérdései. Acta Balneologica, Budapest, 1934.) Az edzés problémájánál utalnunk kell arra, hogy lényegében a Iclimatényező is az edzés kérdéséhez kapcsolódik. Különösen Svájcban az újonnan létesülő szaunákhoz napozó területeket, füves térségeket kapcsolnak, ami a lég- és a napfürdőzés céljait szolgálja. Bár a szauna klimatológiai vonatkozásai részben még tisztázatlanok — Aujeszky és Páter erre vonatkozó kutatásai folyamatban vannak — a tájszauna, mint a szabad levegőn való lehűlést megkívánó fürdőmód, klimatológiai szempontból talán a strandfürdőkhöz hasonló elbírálás alá esik. és bizonyos fokig a szabadtéri fürdőzés és az intern izzasztófürdő kombinációjának tekinthető. A korszerű szauna építkezési és üzemeltetési technikájáról összefoglalóan annyit mondhatunk, hogy az bizonyos általános elvektől eltekintve nagyrészt a helyi adottságok függvénye. A korszerű kisebb szauna alaprajza rendszerint téglalap, amely többnyire három részre oszlik : szaunakamrára, előtérre és öltözőhelyiségre. Mindez bővülhet a masszázsra, mosdásra és zuhanyozásra szolgáló helyiséggel, WC-vel, faraktárral. A korszerű szauna betonfalazatú ; általában megnedvesített és eldöngölt kavicsrétegre öntik a betont. Jobb kivitel esetén két betonréteget alkalmaznak, amelyek közé hőszigetelő anyagot helyeznek. A hőszigetelő anyag és beton közé bitumen kerül. A szaunatér betonpadlója a fal irányában emelkedik, hogy a padló és a fal közé víz ne kerülhessen. Dilatációs fugáknak a padlóban való alkalmazása a nagy hőkülönbségek miatt ajánlatos. A szaunakamra nagyságára nézve irányadó lehet az a megfontolás, hogy itt egy személyre 2,2—3,0 m

3 légteret kell számítani. A magasság 2,40—2,70 m között mozoghat, az alapterület pedig 12—14 m

2 körül lehet. Nagyobb szaunatér semmiképp sem kívánatos, mint amelyben a fenti légtér követelmények mellett egyszerre 8— 10 személy fürödhetik. Az öltözőhelyiség lehet kicsi (a szaunakamránál is kisebb), ha masszázspadot nem helyezünk el benne és külön fűtése nincsen. Ha az öltözőt külön fűtjük és masszázspad is van benne, alapterülete legalább 6 m

2 legyen. A bejárati előtér egészen kicsiny lehet (1,60—2 m- alapterületű) ; csak akkor nagyobb, ha innen fűtik a szaunakamrát és kis faraktár is van benne. Az eredeti finn szauna fagerendákból áll, hazai viszonyaink mellett azonban a téglaépítkezést kell választani. (A szaunakamra belső burkolata természetesen mindenkor fa.) Fedőanyagként eredetileg nyírfazsindely és zsupp szerepelt ; ennek tűzveszélyessége miatt azonban ma már csak cserép és eternitpala jöhet szóba, A szaunakamra faburkolata és a téglafal között 3 cm vastag légteret kell hagyni, hogy a faburkolat mindkét oldali száradása biztosítva legyen. Hasonló okokból a falak porozitására is gondolni kell, s ezért az oldalfalakban mindennemű vízhatlan szigetelő alkalmazása káros, mert a szaunakamra faburkolatának esetleges megrothadására vezet. Az ajtók helyes elkészítése igen fontos, mert ezeknek a meleget igen jól kell tartani. Ha fából készülnek, külső oldalukra néhány réteg kátrányos filcet, esetleg egyéb hőszigetelőt alkalmaznak és azt furnirréteggel borítják. Legújabb tervek szerint préselt acéllemezből kell elkészíteni az ajtókat, hogy azok a nedvesség hatására ne vetemedhessenek. A szabadba vezető ajtó és a szauna ajtaja legalább 80 cm, az öltöző ajtaja 60 cm széles. Az ablakok kettős üvegtáblájúak, általában egészen kisméretűek. Ezeknél is ajánlatos a fémkeret, amely ellenáll a nedvesség- és hőingadozásoknak. A padlás megépítésénél lényeges a jó szellőzés s a födém kellő hőszigetelése. Ha a mennyezet a tetőszerkezettel egybeépül, akkor az alsó zsaluzás 24 mm-nél, a felső pedig 36 mm-nél kevesebb ne legyen. Ezen felül még legalább 15 cm salakfeltöltés és padlásburkoló tégla alkalmazása is ajánlatos. & tűzhely a szauna legfontosabb része : ennek helyes megépítésétől függ nagyrészben a szauna minősége. Kezdetben a kőrakástűzhely köveit szabadon, fedetlenül hagyták, ma már azonban a tűzveszély elhárítására tűzálló tégla-, vagy vasköpennyel veszik körül és kéménnyel látják el. A tűzhelyet az ajtó közelében szokták elhelyezni s mérete mindenkor arányos a szaunakamra méreteivel, átlagban annak 1/8-a. Téglaköpenyű tűzhely esetén a tűztér köré téglából kádszerű építményt emelnek, amelynek elülső nyílását bádogvassal veszik körül, miután a két rostélyt elhelyezték s a felső rostély felett a megfelelő módon kiválogatott, nagy, lehetőleg legömbölyített tűzhelyköveket, az ún. gőzköveket elhelyezték. A tűzhely felső ajtaját, a gőznyílást olyan magasra építik, hogy a tűzhely téglaköpenyének felső szélével legyén egy magasságban. A nyílásra lezárható szelepet alkalmaznak. A téglaköpenyű zárt szaunatűzhely nem melegszik fel (>. ábra. Nyílt, kémény nélküli primitív kőrakás-tűzhely, amilyeneket az ősi füst-szalmákban láthatunk. A kövek vakolás és habarcs nélkül vannak összeróva Abb. 6. Offener kaminloser primitiver Steinlageherd, eine in der Urform der Rauchsaunas übliche Lösung. Die steine sind ohne Putz und Mörtel zusammengefügt Fig. 6. Primitive open stone hearth without chimney as encountered in old smoke sauma baths. No mortar or rendering has been used in the construction