Hidrológiai Közlöny 1957 (37. évfolyam)

1. szám - Cziráky József: A hévizi tómeder felmérése és változásának a vizsgálata

Cziráky J.: A hévízi tómeder felmérése Hidrológiai Közlöny 37. évf. 1957. 1. sz. 79 5. ábra. A liévízi tó forráskráterének mélységei Jordán K. 1907. évi felmérése alapján Puc. 5. rnyöuHbi 03epa Xbbu3, na ocnoeanuu cbeMKU, npoeedeHuoü e 1907 zody K. HopdaHOM Fig. 5. Depths of the spring crater in the Hévíz-Lake as observed by K. Jordán in 1907. épület látható a Hencz-féle helyszínrajzon „Régi fürdő" felírással. A gyógyfürdő növekvő látogatottsága miatt 1843-ban a tulajdonos lijabb tavi fürdőépületeket létesített a mai épületek helyén, és 1860-ban hidat vertek a nyugati parttól a középső fürdőépületekig. Az említett épületeket és hidakat láthatjuk a 4. ábrán. 1866-ban épült az ún. tükörfürdő a forráskráter előtti részen tölgyfa oszlopokra. Megemlítjük, hogy a tó beépítettségét feltüntető Hencz-féle helyszínrajz megegyezik a Vasárnapi Újságban 1865 nyarán megjelent rajzzal. A hévizi tó jelenlegi jellegzetes, kupolás fürdőépülete 1906 tavaszán épült a középső részen. A régi hidakat is kicserélték ekkor és a déli bejáró mellett újabb kettős fürdőépületet emeltek. Ezt az állapotot tünteti fel az 5. és 6. ábra. Végül az 1926-ban épült fedett súlyfürdőt és a strandfürdőt láthatjuk a 8. ábrán, amely a tó jelenlegi beépítettségét mutatja. II. Az 1953. évi felmérés A hévizi tómeder jelenlegi állapotának felderítése céljából 1953 év nyarán 15 egész és 2 fél szelvényt vettünk fel a tavon csónakból végzett • 1 1 1 6. ábra. A hévízi tó 1923. évi mederfelvételének helyszínrajza Puc. 6. riAaH 03epa Xbsu3 no neMMM pycna a 1923 eo<)y Fig. 6. Plan of the bed survey 1923. mélységmérésekkel. A forráskráter környékén több szelvényt készítettünk, mint a sekélyebb részen, hogy a forráskráter alakját pontosabban megállapíthassuk. A forráskrátert külön nem vizsgáltuk, mert az ottani mélységi viszonyokat a korábban végzett búváros vizsgálattal már tisztáztuk és egy régebbi közleményben [7] be is számoltunk a vizsgálatok eredményeiről. A szondázást a tavi fürdőépületekkel nagyjában párhuzamosan, kelet—nyugat-i irányban kifeszített kötél mentén végeztük. A kötelet két méterenként megjelöltük és a jelek mellett mértük a mélységet. A sekélyebb részeken szondarúddal, a nagyobb mélységeknél, vagyis a forráskráter környékén pedig zsinórra függesztett súllyal végeztük a vizsgálatot. A szondarúd aljára falemezt erősítettünk azért, hogy a mérésnél a rúd lehetőleg azonos mértékig érintse az iszapot. A kifeszített kötél fesztávolsága gyakran aránylag nagy (200— 250 m) volt, ezért belógás ellen a fürdőzők által használt fa-tutajon fűztük a kötelet keresztül. Az említett módon a tó 1311 pontján végeztünk mélységmérést és a felmérési eredményeket először táblázatban foglaltuk össze, majd szelvényeket (9. és 10. ábra) készítettünk a tóról. A szelvények helyét (8. ábra) és a mélységi görbéket a Geodéziai és Kartográfiai Intézet által rendelke-