Hidrológiai Közlöny 1957 (37. évfolyam)

1. szám - Cziráky József: A hévizi tómeder felmérése és változásának a vizsgálata

Hidrológiai Közlöny 37. évf. 1957. 2. sz. 77 BALNEOLOGIA A szerző majdnem két teljes évszázad távlatában vizsgálja a Hévízi-tó medrének változását, s ezzel példáját adja a közvetlen hidrológiai vizsgálatok kiterjesztési lehetőségének. A tanulmány elméleti eredményei alapján megállapítja, hogy a hévízi völgy általános rendezésén felül szükséges a tófclülrt növekedésének a megakadályozása és a vízsebesség csökkentése a Hévízi-csatornában. A hévízi tómeder felmérése és változásának vizsgálata

1 C Z 1 R Á K Y JÓZSEF Hazánk egyik természeti ritkasága, a hévizi tó régóta felkeltette a kutatók, a természetbúvárok tudományos érdeklődését. Babocsay József [1] orvos 1795-ben kiadott első magyar nyelvű ismertetése óta számos cikk jelent meg a tó fizikai, kémiai hidrogeológiai, biológiai és balneológiai tényezőiről. Hévíz irodalmát áttekintve mégis aránylag kevés adatot találunk a tó felszíni kiterjedéséről és mederviszonyairól. Ennek oka talán az, hogy az ilyen vizsgálat nagyobb műszaki felkészültséget igényel, mint pl. a víz hőmérsékletének a mérése. A tómeder változásának a vizsgálata több szempontból kívánatos, sőt szükséges. A tó vízfelületének nagyobbodása esetén a párolgás is nagyobb felületen történik, ez pedig a gyógyvíz hőmérsékletét jobban hűti. A tómeder sekélyebb részének nagyobb mélyülése a fürdőzők részére kedvezőtlen és a gyógyiszap eltűnésére utal. A tavi fürdőépületek stabüitása miatt is szükséges a tó mederváltozását ismernünk. A hévizi völgy tervezett általános vízügyi rendezésével kapcsolatban is fontos a tómeder jelenlegi állapotának ismerete. A kérdés jelentősége miatt az Egészségügyi Minisztérium anyagi támogatásával az Országos Reuma és Fürdőügyi Intézet keretében működő Országos Balneológiai Kutató Intézet Hidrogeológiai Osztályának munkatársai (Péczely Tibor, Csörnyei Sándor, majd Maucha László, Dobay Sándor és Vélcey Károly a szerző vezetésével) a forráskráter búváros vizsgálata után, 1953. május 2—3. és július 6—15. között felmérték a hévizi tó medrét. I. A tó alakja, korábbi vizsgálatok A tómeder vizsgálatánál a legszembetűnőbb a meder alakja. A hévizi tó alakja — a meglevő helyszínrajzok szerint — az évszázadok folyamán változott. A tóról készült legrégebbi ismert rajzot Lovassy Sándor [2] a hévizi tropikus tündérrózsákról írt munkájában közölte „egykorú rajz után". A szerző a rajzot 1769-ből származtatja. A helyszínrajz — minden valószínűség szerint azonos — színes, kéziratos eredetije jelenleg az Országos Széchényi Könyvtár Térképtárában megtekinthető. A rajz (l. ábra) „Situation des Morastes bey Keszthely" felírással, öl-mértékkel, évszám és a felmérő nevének a feltüntetése nélkül készült. Az * A Magyar Hidrológiai Társaság Balneológiai Szakosztályának 1956. évi március hó 27-én tartott ünnepi ülésén elhangzott előadás. Az Országos Balneológiai Kutató Intézet Hidrogeológiai Osztályának közleménye. Az Intézet vezetője: Schulhof Ödön, az Osztály vezetője: Papp Ferenc. „uradalmi átnézeti térkép" — Lovassy megjegyzésének megfelelően — a keszthelyi Festetics hercegi levéltárból került Budapestre. A levéltár gazdag térkép-anyagáról Fodor Ferenc [3] a magyar térképírásról szóló munkájában is megemlékezik. A helyszínrajzon a tó észak—déli irányban megnyúlt alakú. Északról két vízfolyás torkollott a tóba, délen pedig a mai csatorna helyén levő patakban távozott a meleg gyógyvíz a KisBalatonba. Az Országos Széchényi Könyvtár Térképtárában még négy múlt századbeli kéziratos helyszínrajz található a hévizi tóról. Ezek közül kettőn nincs sem évszám, sem pedig mérték. A térképkészítők neve is ismeretlen. A térképtári katalógus az 1795 körüli évekből származtatja azt a kéziratos,^ színes térképet (2. ábra), amelyet Szervánszlcy Ábrahám mérnök készített a hévizi tó környékéről a vindornyai gazdák megrendelésére. Ezen a rajzon a tó már öblösebb, és északról három ágú ér táplálja a tavat. A rajzon e-e-e jelzéssel és „Der neue Damm um die warme Quelle" felírással a tó délkelet— kelet—északkeleti oldalán húzódó töltés látható. A „Szent András helység határának térképe" feliratú rajzot (3. ábra) 1858-ban Szabó Mihály mérnök készítette. A közel száz éves helyszínrajzon 0 10 so 100 Klafter 150 1. ábra. A hévízi tó alakja 1769-ben Puc. 7. <Popjua 03epa XB8U3 e 1769 eody Fi. 1. The Hévíz-Lake in 1769.