Hidrológiai Közlöny 1957 (37. évfolyam)

1. szám - R. Lorenz Judit dr.: A hazai gyógyvizeinkben egymás mellett különféle kötésben jelenlevő kén mennyiségi meghatározásának módszerei

72 Hidrológiai Közlöny 37. évf. 1957. l.sz. R. Lorenz J. dr.: Kén meghatározása hazai gyógyvizeinkben vacuum szűrőre. A nátriumklorid felesleget deszt. vízzel addig mossuk, míg az oldat peptizálódni nem kezd. A szűrőn levő ként 100 ml 0,001 n kénsavval vesszük fel (lehet vízzel is). Az oldatot másnapig állni hagyjuk, majd kékszalagos redős szűrőn szűrjük és 2000-es for­dulatszámmal egy óráig centrifugáljuk. Az ilymódon elkészített kénszolt célszerű pár napig állni hagyni — az esetleges kén kiválás miatt — majd újra centrifugál­juk és szűrjük. Az egész eljárás során kiforralt desztil­lált vízzel dolgozunk. A standard oldatokkal végzett modell-kísér­leteket a következő összeállításban végeztük: a) szulfid-ion alakjában kötött kén meghatá­rozása külön, b) tioszulfát-ion alakjában kötött kén meg­határozása külön, c) karbonilszuIfid alakjában kötött kén meg­határozása külön, d) szulfid, tioszulfát és karbonilszulfid meg­határozása együttesen. Az 1. táblázat mutatja a standard nátrium­szulfid-oldatok koncentrációinak meghatározása során mind jodometriásan, mind redox titrálással kapott adatokat. A szulfid standardok sem tioszul­fátot, sem karbonilszulfidot nem tartalmaznak, tehát a kapott eredményeknek mind a jodometriás savanyú, mind a jodometriás lúgos, mind a redox titrálással azonosnak kell adódni. Hazai kénes vizeink kéntartalma eléggé eltérő, ezért a standard kísérleteket a szulfid meghatározásánál mindezekre a koncentrációkra beállítottuk. Az adott körül­mények között azt tartottuk célszerűnek, hogy a mérőoldat koncentrációját nem pedig a titrálási végtérfogatot változtassuk. 2. táblázat Aktív kén meghatározás szelektíve és együttesen standard oldatokban Aktív kén szelektíve Kénkötés Lemért standard ml Jodomet­riás sav. mg/l Jodomet­riás lúg nig/1 Jodomet­riás bórs. mg/l Redox Szulfidkén k. é. ... 10 6,12 6,22 — 6,16 Tioszulfát ion alak­jában kötött kén k. é 10 6,12 1,30 1,30 Karbonilszulfid alak­jában kötött kén, szulfidban meg­adva k. é 10 2,03 2,01 Aktív kén együttesen Jodometriás lúgos R e i O X várt ér­ték mg/l kapott érték mg/l várt ér­ték mg/l kapott érték mg/l A három kén­féleség együttesen 30 mg/l k. é. 6,12 0,32 2,03 6,16 0,32 2,01 8,47 8,64 8,49 8,68 Fenti kísérleteknél a titrálási végtérfogat 500 ml és az oldat hőmérséklete 22° C volt. A 2. táblázat a szulfid, tioszulfát és karbonil­szulfid meghatározását mutatja szelektíve és együttesen. A két különböző alapelven nyugvó módszerrel kapott eredmények azonossága az érté­kek megbízhatóságát igazolja. A 3. táblázat az elemi kén meghatározásánál kapott értékeket mutatja. :{. táblázat Eredeti Ral'fo-szol elemi kéli tartalma Lemért anyag ml 0,01 n Na 2S 20 3 ml Elemi kén mg/l %-os eltérés a középér­téktől 20 1,67 13,76 + 0,44 20 1,65 13,60 — 0,73 20 1,67 13,76 + 0,44 k. é. 1,66 13,70 Hígított Raffo-szol elemi kén tartalma Lemért anyag ml Fogyás ml Elemi kén mg/l " 0-os eltérés a középértéktől 100 0,70 1,15 — 0,86 100 0,74 1,21 + 4,10 100 0,72 1,18 + 1,70 100 0,70 1,15 — 0,86 100 0,71 1,16 0,00 100 0,70 1,15 — 0,86 k. é. 0,71 1,16 Fenti kísérleteknél a titrálási végtérfogat 100 ml, az oldat hőmérséklete pedig 22 C° volt. A 4. táblázat a hévízi Új-kút forrásvizén mutatja be e kénvegyületek rendszerének az ismertetett módszerekkel kapott elemzési ered­ményeit. A standard vizsgálatoknál a bemért mennyi­ségeket az alkalmazott módszerek mindegyikével teljes egészében visszakaptuk, ezért ezeket a mód­szereket a kitűzött feladatunk elvégzésére meg­felelőnek fogadtuk el. Ezeket a módszereket alkalmaztuk a hévizi forrásvizekben különféle kötésben jelenlevő kén egymásmelletti meghatáro­zására is, figyelembe véve, hogy mind az elő­kísérleteink, mind a standard oldatokkal végzett kísérletek igazolták, hogy olyan dinamikus rend­szer vizsgálatáról van szó, amelynél a különféle kötésben jelenlevő kénmennyiségek kölcsönösen függenek egymástól és a rendszer állandóitól. A Hévízen végzett vizsgálataink összes eredményeit külön tanulmány tartalmazza. Előkísérleteink szerint, a kád- és medence vizek vizsgálatára használt fenti módszerek alkal­masnak látszanak balneotechnikai vizsgálatokra is, tehát annak megállapítására, hogy a gyógy­vizek a feltöréstől a felhasználásig milyen válto­záson mennek át. Alkalmasak lehetnek továbbá a reszorpció szempontjából rendelkezésre álló kén mennyiségének és kötésformájának meghatározá­sára, közvetve pedig a gyógyvizek gyűjtésére és tárolására alkalmazott berendezések célszerűségé­nek és gazdaságosságának ellenőrzésére.

Next

/
Oldalképek
Tartalom