Hidrológiai Közlöny 1957 (37. évfolyam)
1. szám - Dr. Papp Szilárd–Gaál Lászlóné–Hódos Györgyné: Ásvány- és gyógyvizeink csoportosítása
Dr. Papp—Gaál—Hódos: Ásvány- és gyógyvizeink csoportosítása Hidrológiai Közlöny 37. évf. 1957. l.sz. 65 Nagy szénsavtartalmú vizekben azért az oldott vas kevésbé oxidálódik mint a szénsavban szegény vagy szénsavmentes vizekben. Az ásvány- és gyógyvizek oldott vastartalmának jelentékeny része már a felhasználás helyén kiválik, ezért szükséges a vasll-ion határértékét oly magasra emelni, legalább 20 mg/l-re, hogy ezeknek a könnyű kiválásoknak ellenére is még elegendő oldott vas maradjon a vízben, illetőleg kell, hogy a 10 mg/l-es határértéket egyidejűleg a legalább 1000 mg/l szabad szénsav előfordulásához kössük, mert ez a mennyiség a vas oxidációját megnehezíti. Figyelembe veendő a vas határértékének a megállapításánál az is, hogy a vasnak az élettani hatása annál kisebb, minél nagyobb a víz összes só tartalma. Nagy sótartalmú ásvány- és gyógyvízben ezért 10 mg/l vasll-ion még nem tekinthető biológiailag hatásos mennyiségnek. Knett [6] ezért vasas vizek számára relatív határértékek megállapítását ajánlja, amelynek nagysága az összes oldott só mennyiségével arányosan emelkedik. A vasas ásványvizek többnyire vulkáni működés folytán leginkább szulfidos ércek bomlásából keletkeznek. A kőzetekben finoman eloszlott pirit a leszivárgó csapadékvíz hatására elbomlik, kénsav (H 2S0 4), majd szénsav (H 2C0 3) képződik és ez az utóbbi a földpátok alumínium, kálium és vasalkatrészeit kioldja, melyből a timsós vasas ásvány- és gyógyvizek keletkeznek. A vasnak és elsősorban a kétvegyértékű vasllionnak van a szervezetben fontos szerepe. Manapság már egyre jobban bebizonyosodik, hogy a különféle vastartalmú gyógyszerek közül leghatásosabb a gyógyvizekben oldott kétvegyértékű vasll-ion mégpedig azért, mert a vízben oldott igen kis és elenyésző mennyiségben jelenlévő nehéz fémek (réz, mangán stb.) és arzén a vas hatását nagymértékben fokozni képesek. A vasas ásványvizek a hidrogénkarbonát, illetve a szulfát anionok túlsúlya szerint vashidrogénkarbonátos, illetőleg vasszulfátos gyógyvizekre oszthatók, melyeken belül még további csoportosítás lehetséges. Hazánkban a vasas vizek csoportjába az erdőbényei fürdő, valamint a parádi Clarisse forrás vizei tartoznak. A mesterséges ásvány—gyógyvizek közül a parádi felső aknában elhelyezett érceket kilúgozó víz szintén a vasas vizek csoportjába sorolható. 8. Kénes vizek Kémiai jellegük alapján más csoportba tartozó vizeket ebbe a csoportba lehet sorolni akkor, ha hidrogénszulfid-iont (HS ), bizonyos esetekben még tioszulfát-iont (S 20 : l~ ), gyakran pedig szabad kénhidrogént (H 2S) és szulfid-iont (S~~) is tartalmaznak oly mennyiségben, hogy jód-oldattal titrálva a meghatározható összes kén mennyisége legalább 1 mg/l. A kén lehet vulkáni eredetű, mint amilyenek Párád, Erdőbénye és Aranyosfürdő kénes gyógyvizei. Sok helyen pirit bomlásából ered. Van rá példa, hogy szerves eredetű, a sejtek pusztulása alkalmával felszabaduló kén kerül a vízbe. A kénes vizeket még további alcsoportokba sorolhatjuk be. Hazánkban a vizsgált kénhidrogénes vizek közül szulfidkén tartalommal tűnnek ki a következők : Mezőkövesd 22 mg/l, Harkányfürdő 12,2 mg/l, Párád .10,2 mg/l, Hévíz 5,4 mg/l, Balf 4,0 mg/l. Ezenkívül a kénes vizek csoportjába sorolható még a budapesti Imre, és Rudas fürdő egyes forrásai, Csokonyavisonta, Budapest Tétényi-úti kórház, Dunaalmás, Budapest Margitsziget stb. fúrások vizei. 9. Jódos, brómos vizek Ennek a csoportnak a vizei kémiai jellegüket tekintve a kloridos vizek közé tartoznak, gyógyászati szempontból mégis külön csoportba sorolhatók, ha a jód mennyisége literenként legalább 1,0, a brómé pedig 5,0 mg-ot ér el. A vízben lévő jód legtöbbször tengeri szerves eredetű. Alföldünk laza üledékei között még nagy mélységben is (Hajdúszoboszlón 2030 m) találni olyan vizeket, amelyekbe az elhalt tengeri szervezetek jódja került bele. Hazánkban ismeretes jódos vizek közül az első helyet a sóshartyáni „Jodaqua" gyógyvíz foglalja el 92,2 mg/l jódtartalommal. Kitűnnek még a hajdúszoboszlói 7,79, a cserkeszöllői 7,50, a pestújhelyi 4,2, a pesterzsébeti 2,5, a bükkszéki 2,22, a debreceni 2,13, a csokonyavisontai 1,64 és a Karcag-berekfürdői fúrások 1,32 mg/l jódtartalommal. A brómról, mint biológiailag aktív elemről még keveset tudunk és biológiai hatása csak kevéssé tanulmányozott. Hazai ásvány—gyógyvizeink közül első helyen a sóshartyáni „Jodaquát" kell megemlíteni 114,0 mg/l bróm tartalommal, de tartalmaznak még brómot a cserkeszöllői (36,12 mg/l), budapest—pestújhelyi (18,19 mg/l), bükkszéki (14,15 mg/l), hajdúszoboszlói (12,51 mg/l), pesterzsébeti (8,9 mg/l), debreceni (6,2 mg/l) fúrások is. 10. Rádioaktív vizek Hazai viszonylatban rádioaktívnak minősíthetjük az ásvány- és gyógyvizeinket elvégzett vizsgálataink [7] alapján akkor, ha rádiumemanáció tartalmuk legalább 1 m/x curiet tesz ki literenként. Ezeket a vizeinket még a következő alcsoportokba oszthatjuk be : 1. Rádioaktív egyszerű hideg vizek. Ide tartoznak azok, amelyeknek literében az oldott szilárd alkatrészek mennyisége nem éri el az 1000 mg-ot és hőmérsékletük 25 C° alatt marad. Pl. a Velencei hegységben fakadó gránitos eredetű források vizei. 2. Rádioaktív egyszerű termális vizek. Ide tartoznak azok, melyeknek l literében az oldott alkatrészek mennyisége nem éri el az 1000 mg-ot, de hőmérsékletük meghaladja a 25 C°-ot. Pl. az egri tükörfürdő, a miskolctapolcai termálfürdő, a hévízi tó vize stb. 3. Rádioaktív ásvány—gyógyvizek. Ebbe az alcsoportba tartoznak mindazok a vizek, melyek-
