Hidrológiai Közlöny 1957 (37. évfolyam)

1. szám - Véssey Ede–Czerny Győző: A talajvíz mozgásának vizsgálata radioaktív izotópok és nyomjelző ionok segítségével

Véssey—Czerny: A talajvíz mozgásának vizsgálata Hidrológiai Közlöny 37. évf. 1957. 1. sz. 53 Réz- és cinkion adszorpciós kísérletek különböző talajokkal és anyagokkal (A kísérleti talaj, illetve anyag felületének csökkenő sorrendjében) 2. táblázat s -(3 S £ o GG Talaj és anyag megnevezése Szárított, porított anyag Természetes anvag víztart. W = % Számított száraz anyagsúly g Rázóoldat ml 1 g száraz anyag által adszorbeált Megjegyzés s -(3 S £ o GG Talaj és anyag megnevezése ® ti Ö <D B tl-p o '• ® ITn ,—ím S2 £ ^c® S mértékadó szemnagyság mm bemérve g Természetes anvag víztart. W = % Számított száraz anyagsúly g Rázóoldat ml 1 g száraz anyag által adszorbeált Megjegyzés s -(3 S £ o GG Talaj és anyag megnevezése ® ti Ö <D B tl-p o '• ® ITn ,—ím S2 £ ^c® S mértékadó szemnagyság mm bemérve g Természetes anvag víztart. W = % Számított száraz anyagsúly g Rázóoldat ml Cu+ + Zn+ + mg/g mg/g Megjegyzés 7. Agyag kiscelli, sárga 763 020 0,005 30 3,03 29,09 300 11,12 9,06 Bp. Bécsi úti téglagyárból o Agyag, sovány, fekete, humuszos . 190 430 0,020 30 18,50 24,45 300 9,93 9,84 13. Lös/,, sztálinvárosi. 109 642 0,035 30 0,09. 29,97 300 4,64 5,10 3. Tő/.eg, barna, savanyú • 76 300 0,050 10 7,95 9,20 100 18,45 9,03 4. Homokliszt, sárga 76 300 0,050 30 6,55 28,04 300 8,40 3,66 5. Homokliszt szürke, iszapos 76 300 0,050 30 2,04 29,39 300 6,02 6,02 6. Homok, homoklisztes, szürke .... 38 150 0,100 30 0,02 29,99 300 2,70 1,54 12. 1. Barnaszén salak . . 21 246 0,180 30 3,90 28,83 300 17,80 10,82 Péti erőműből 12. 1. Homok, szerves . . 19 075 0,200 10 9,50 9,05 100 2,68 2,32 Rákosi homokbánya 8. Mészhabarcs, kötött 19 043 0,200 30 3,30 29,01 300 12,28 9,14 9. Homok, szerves . . 18 760 0,225 30 10,23 26,93 300 10,20 5,57 Budapest, Fogarasi út 11. Portlandcementbeton, kötött. . . 16 000 0,240 10 1,69 9,83 300 34,40 26,40 250 kg/m

3 600-as pc. 40 napos 14. Kohósalakcement beton, kötött . . 16 000 0,240 10 1,70 9,83 300 17,30 13,50 250 kg/m

3 300-as k. salak c. 40 napos 10. Homok, folyami 0—2 mm 6 390 0,600 30 0,25 29,93 300 3,18 1,84 Dunahomok, rostált 1 Az 1. táblázat az átszivárogtatással történt kísérleteinket mutatja be. Az átszivárogtatáshoz 3sak egyféle, olyan áteresztő homoktalajt választottunk ki, amelynek szemszerkezete aránylag jgynemű elemekből áll és uralkodó szemnagysága ),2 mm. Választásunk a rákosi homokbánya egyenetes szemeloszlású homokjára esett, amely kisebb nennyiségű homoklisztet is tartalmaz. A homok rízáteresztőképessége k = 2,04-10 3 cm/sec, szerresanyag tartalma 1,46%, kötött vize 0,6%, zzítási vesztesége 600 C°-on 2,08%, CaC0

3 taralma 4,2%, vizes kioldással mért pH = 6,9 volt. A zavartalan talajminta 8,6 cm magas, 5 cm 3-jfí hengerből volt, térfogata 169 ml. A termézetes talaj víztartalma w — 9,5%. A mintavétel nélysége — 0,50 m. Az átszivárogtatásra került éz- és cinkionoldatokat úgy állítottuk össze, hogy ,zok fémion tartalma kb. 2000 mg/l legyen. A talajon átszivárogtatott első 100 ml-es minta lindössze 2 mg/l réziont, a cinkszulfát-oldat eseében pedig 1053 mg/l cinkiont tartalmazott. A töbit tehát — a réz esetében igen nagy mennyiséget - a talaj visszatartottá. A második 100 ml-nél lár lényegesen kevesebb réz és cink kötődött leg. Viszont amíg a réznél a hatodik 100 ml átmlött anélkül, hogy abból rézion lekötődött volna, ddig a cink esetében még a hatodik mintában is felfedezhető volt bizonyos mértékű adszorpció. A táblázat adatai jellegzetesen mutatják be a két fémion eltérő magatartását. A 2. táblázat a desztillált vizes rázással történt vizsgálatok eredményeit tünteti fel. A zavartalan talajmintában az átszivárgó oldat a talajszemcse felületének csak egy részével érintkezik és az adszorpciós folyamatokat az átszivárgás sebessége is befolyásolja. A rázással történő vizsgálatok ezzel szemben az adszorpciókapacitás megítéléséhez megbízhatóbb összehasonlítási alapot adnak. Ezért annak tanulmányozására, hogy a különféle talajtípusok és a gyakorlatban előforduló építési anyagok az adszorpció tekintetében miként viselkednek, az előző vizsgálatsorozatunkban használt réz- és cinkoldatokkal rázásos kísérleteket végeztünk. Vizsgálatainknál 10, vagy 30 g természetes nedvességű anyagból indultunk ki és azt rázógépen 100, illetőleg 300 ml törzsoldattal, szobahőmérsékleten egy óráig ráztuk. Ezután a szűrletet réz- és cinkionra mennyiségileg vizsgáltuk és az eredményeket 105 C°-on szárított talajra átszámítva adtuk meg. A talajok közül a szerves tartalmúak adszorbeálnak erősen, a humuszsavak ismert ionkicse-