Hidrológiai Közlöny 1957 (37. évfolyam)
1. szám - Véssey Ede–Czerny Győző: A talajvíz mozgásának vizsgálata radioaktív izotópok és nyomjelző ionok segítségével
48 Hidrológiai Közlöny 37. évf. 1957. 1. sz. Véssej'—Czerny: A talajvíz mozgásának vizsgálata 4. fénykép. Hengeres és végablakos O. M. cső egy zseblogarlécre helyezve <Pomo 4. UUJIUHÖPUNECKAH mpyőa r. M. c OKHÜMU HŰ KOMjax, noAOJiceHHan na AoeapwpMmecKyw Auneüny III. 4. Cylindrical G. M. tube with end screen placed on a pocket slide rule A sugárzó anyagokkal való vizsgálati módszer kétségtelenül a legkorszerűbb eljárás, mely szinte beláthatatlan perspektívát nyit meg a talajvízzel kapcsolatos kutatások területén. Az eddigi vizsgálatok kísérleti jellegűek voltak, azoktól teljes értékű eredményeket még nem is várhattunk. Ezek célja főleg a megfelelő izotóp fajtájának, aktivitásának megválasztása, az indikálás igen nagy körültekintést igénylő módszereinek kidolgozása és a talaj, talaj víz-vizsgálatok megfelelő új mérési geometriájának meghatározása volt. Inaktív anyagokkal végzett laboratóriumi kísérleteink azt mutatják, hogy a tervezői munkában végzett vizsgálatainknál valószínűleg a J 13 1 izotóp fog a jövőben legjobban megfelelni. Tervbevettük, hogy az izotópok gazdaságosabb használhatósága érdekében a talaj adszorpciókapacitását inaktív nátriumjodiddal fogjuk telíteni. Mielőtt az izotópot, mely legtöbbször aktív NaJ *, a talajvízbe adagoljuk, lyukfuratonként 3—5 kg technikai minőségű nem sugárzó nátriumjodidot adagolunk az indikáló furatba. Ebben az esetben valószínűen, a későbbi időpontban betáplálásra kerülő aktív sót kisebb mértékben nyeli el a telített talaj. A rendelkezésre álló irodalmi anyagból, mivel hazai irodalom ebből a tárgykörből nincsen, csak néhány külföldi közleményre térhetünk ki. Szudánban [4] egy homoksivatagban mesterségesen előállított rádióaktív rubidiumkloriddal vizsgálta Fox C. S. egy oázis vizének eredetét. Kémlelő fúrásokból vett talajvíz minták sugárzásvizsgálatával állapították meg a rádióaktíve indikált talajvíz áramlásának útját és sebességét. A kutató ebben az esetben 86-os atomsúlyú rubidiumot használt ( 3 7Rb 8 6), amelynek ß és y sugárzása van, felezési ideje 19,5 nap. Ez az izotóp hazánkban még nem szerezhető be. Nemcsak talajvíz mozgás vizsgálatához, hanem egyéb hidrológiai célokra is használják külföldön a rádióaktív anyagokat. így Archibald R. S. [5] a vízáramlás sebességének mérésénél alkalmazott sugárzó izotópokat. Ugyanerre a célra Groat B. J. [6] rádiumot ajánlott és azt első ízben Hess V. F. és 0. Connor W. F. [7] alkalmazta a new-yorki szennyvíz-csatornákban áramló víz sebességének mérésére. A mérési lehetőségek pontosságára jellemző, hogy a csatornákon keresztül naponta összesen 20—140 millió liter szennyvíz áramlott, s ilyen mennyiségű víz célszerű indikálásához I mC rádiumbromid adagolása elegendő volt. A szerzők szerint ez a módszer, zárt rendszerben történő vízáramlás meghatározására pontosabb eredményeket ad, mint a hidraulikai módszerekkel (Venturi mérővel és bukógátakkal) végzett mérések. Nyomjelző ionok használata Az eddig leírtakból kitűnik, hogy a vizsgálatok egy részénél sem a festékes, sem az elektrolitikus módszerek nem alkalmazhatók teljes biztonsággal. Ezért, továbbá azért, mert a speciális festékek drágák, technikai minőségben pedig nehezen szerezhetők be, az eddigi gyakorlattól eltérően kizárólag olyan ionok alkalmazására tértünk rá, 5. fénykép. Hordozható G. K. 4. készülék az impulzus-átlagok mérésére 0omo 5. nepemcHbiü npuöop r. H. 4. ÖAH u3Mepenua cpednux UMtiyAbcoe III. 5. Portable G. K. 4 type instrument for the measurement of impulse averages
