Hidrológiai Közlöny 1957 (37. évfolyam)

1. szám - Ungár Tibor: Üledék- és talajosztályozások összehasonlítása

Ungár T.: Üledék- és talajosztályozások összehasonlítása Hidrológiai Közlöny 37. évf. 1957. 1. sz. 43 statisztikai érvénnyel a 3. táblázat szerint lehetne párhuzamosítani. 3. táblázat Földtani beosztás elnevezései Talaj mechanikai beosztás elnevezései Talajtani beosztás elnevezései Kőzetliszt Homokliszt Homokos vályog Kőzetliszt Iszap Vályog Iszap Sovány agyag Agyagos vályog Agyagos iszap Kövér agyag Vályogos agyag Iszapos agyag Kolloidos agyag Agyag Agyag Kolloidos agyag Agyag Megemlítendő, hogy ezek a változtatások kizárólag az üledék-, illetve talajfajták fizikai osztályozására vonatkoznak, míg a földtanban szokásos genetikai megnevezéseket (pl. „infúziós lösz", „száraztérszíni lösz", „futóhomok" stb.) ugyanígy a talaj genetikai és talajvegyészeti megjelöléseket (pl. „barna mezőségi talaj", „fakó erdei talaj" stb.) nem érintik. Az előbbi javaslatok a beosztások egyeztetésére természetesen csak előzetes tervezetnek tekintendők. Mindenesetre az üledék, illetve talajosztályozások összehangolása —• a kölcsönös adatfelhasználás lehetősége érdekében — sürgősen megoldandó feladat. IRODALOM ÉS SZABVÁNYOK fl] Uallenegger. R. : Talaj vizsgálati módszerkönyv. Bp. 1953. [2] Földvári A. : Agyagok iszapolása ammoniumhidroxid-, nátriumoxalát- és nátriummetaszilikátoldatban. Mat. és Term.-tud. Ért. XIV. k. 1. r. 1936. [3] Kézdi Á. : Talajmechanika. Bp. 1952. [4] Lampl H. : Munkagödrök víztelenítése talajvízszintsüllyesztéssel. Bp. 1954. [5] Miháltz I. : Homok szemnagyság helyszíni meghatározása. Földt. Közi. LXXXII. 1—3. f. 1952. [6] Sztrókay K. : Diszpcrzitásfok-változások vulkáni tufák iszapolásánál. Mat. és Term.-tud. Ért. LV. k. 3. r. 1937. [7] Szurovyné, Hajós M. : Üledékes kőzetek nevezéktana és leírásmódja. Föld. Int. Évi Jel. az 1952. évről. [8] Trefethen, J. M. : Classification of sediments. Am. Jour. Sei. V. 248. 1950. 19] Talajok osztályozása és megnevezése építési és talajmechanikai szempontból. MNOSZ 4487-51. 1951. [10] Talajok osztályozása és megnevezése építési és talajmechanikai szampontból (kiegészítés). MNOSZ 4487-51 K. 1954. [11] Ungár T. : Homokfajták vízáteresztőképességéről. (Kézirat) [12] P. Vajna I. : Mezőgazdasági kutatások. 2. k. 1929. [13] Szilvágyi 1.: Korszerű talajmechanikai laboratóriumi vizsgálatok. MTI. 1955. CPABHEHME KJlACCM<DHKAUMfl 0TJ10>KEHHtÍ H TPYHTOB T. Ymap FLJIH 0603HaHeHHH pblXJlblX OÖJIOMO^HblX OTJIOWeHHH 11 rpyHTOB B BeHrpwi noJib3yK>TCH TPCMH KJiaccníjmKAUHHMH. JIJIH reojiormecKHX iieneft CJIY>KHT TpeyronbHaa íwarpaMMa c flejiemiHMii Ha ocHOBamw rpaHyjioMETPIMECKORO cocraßa rpyma. 3TOT MCTOA peKOMeHflye-rcH KoMiicciieíí npnmiaAHOií reojiorim BeHrepcKOií AnaflejvuiH Hayn. KJiaccmJiHKamifl CRAH,napTii3npoBaHa OTHOCHTeJIbHO MexaHIIKH rpyHTOB. no 3THM cTaHAapTaM y 3epHHCTbix rpyHTOB (rpaBiiií, necoK, aJieBpoJiirr) 3a 0CH0By SepeTCH rpaHyjiOMeTpuiecKHHCOCTaB, ay CBH3HbixrpyHT0B (rjiiiHa, HJI) — n0Ka3aTeJib njiacTHHHOCTH. B arpoxiiMHlecKHX jiaßopaTopHHx noJib3yK>TCH KJiaccHtfmKaitiieft, ocHOBbiBaKmeiícH Ha micjie n;I0TH0CTH no ApaHb, Ha BejmiHHe nirpocKoniiHHOCTii no KypoHy H Ha BbicoTe 5 qacoBoro KanHJinpHoro noAteiwa BOÁM. ABTOPOM ripoBoaiiJiocb reonornnecKoe HCCJieAOBaHiie 39 pa3Hbix pblXJlblX OŐJIOMOHHblX OTJIOHCeHIlß, T. e. 06pa3U0B rpyHTOB, AJIH onpeflejieHHH IIX <])H3HKO-MexaHimecKHx xapaKTepiiCTiiK, OHeHb Ba>KHbix c TOMKii 3peHii« reojiorimecKOíí KJiaccH(j)iiKai;nn rpyHTOB (rpaHyjiOMeTpiwecKiiíí cocTaB, NPENEJI CKPYTKH H TENYMECTH, HHCJIO njiOTHOCTii no ApaHb, rurpocKOnnMHOCTb no KypoHy, 5 qacoBbiií KaniuiJiapHbiH noffbeM BOÁM, a B ÄonoJibHeHHH Tan>Ke onpeflejieHHe coAepwaHHH CaC0

3 11 KOHueHTpauHH pH BOÄHoro pacTBopa). Ha ocHOBaHim CTaTiiCTimecKOH 3aBIICHM0CTII (^HSIiqeCKHX XapaKTCpHCTMK (piIC. I. H. 2.) fíbiji cocraBJieH „KJIIOI", C noMombio KOTOPORO B3aiiMH0 MO>KHO nepeoueHHTb Ha3BaHHH pa3Hbix KJiaccn(j)iiKamiíí (PIIC. 3.). EbiJio ycTaHOBJieHO, MTO Me>Kfly PA3HBIMN KJiaccH^HKamiaMii cymecTByior 3HaiHTejibHbie pa3jiHiim, BCJieflCTBiie noTopbix B3aHMHoe iicnojib30BaHiie AaHHbix cneunaJincTa no MexaHHKe rpyHTOB, reonora 11 arpoxiiMHKa 3aTpymiJieTC*i. ABTOPOM npe«Jio>KeHbi T3KH6 yTOHHeHHH, C nOMOIIÍblO KOTOpbIX MOryT ÖblTb cmaweHbi pacxo>KAeHHH B Ha3BaHiiax pa3Hbix no ocHOBHOMy npHHiíiiny KJiaccii({)HKaLiiiH (TaőJi. 111.). Sonic aspects of sediment- and soil classifications by T. Ungár Loose sediments and soils are classified according to three main classifications in Hungary. The triangle diagram based on soil grading, also recommended by the Committee for Applied Geology of the Academy of Sciences is used for geologic purposes. Classification as regards soil mechanics is covered by standards, specifications of which being based in case of cohesionless soils (gravel, sand, fine sand) on grading, in case of cohesive soils (clay, silt, silty fine sand) on the index of plasticity. Soils in agrochcmical laboratories finally arc being classified according to the cohesive index of Arany, the moisture absorption value of Kuron and the 5 hour capillary rise. Physical properties characteristic for geological, soil mechanical and agrochemical classifications, grading, plastic and liquid limit, cohesive index of Arany, moisture absorption value of Kuron, 5 hour capillary rise, as well as the 0aCO

3 content and the pH value of the wet extract of 39 different loose sediments and soils have been determined by the author. Evaluating statistical relationships of physical properties (Figs. 1 and 2) a key permitting the interrelation of different nomenclatures has been prepared (Fig. 3.). Significant differences in nomenclature between classifications prevented mutual understanding between geologist, engineer and soil chemist. Modifications suggested by the author may contribute towards creating a nomenclature acccptable for all aspccts of classification (Table III.)