Hidrológiai Közlöny 1957 (37. évfolyam)

4. szám - Markó Iván: Bécs város csatornázása és szennyvíztisztítása

378 Hidrológiai Közlöny 37. évf. 1957. 4. sz. Markó J.: Bécs csatornázása 10. ábra. Iszapszikkasztó ágyak. (A felső képen a szálUtószalag is látható, az alsón pedig háttérben a csepegtető testek és balra a szivattyúház) ható (11. ábra). A csepegtetőtest belsejében a következő rétegeket helyezték" el : 0,30 m hordréteg 0 20 cm salak 3,00 m kitöltőréteg 0 4—15 cm salak 0,30 m elosztóréteg 0 10—15 cm salak 0,40 m fedőréteg 0 20 cm salak Véleményem szerint a nálunk alkalmazott tufa sokkal alkalmasabb a csepegtetőtestek kitöltésére mint a salak. Az elektromos hajtású 3 ventillátor teljesítménye : 30 m

:

,/pere. A kúpalakú utóülepítő medencék átmérője 9,00 m, mélysége 10 m, űrtartalmuk 210 m

3. Ugyancsak sűrített levegővel űríthetők (12. ábra). Ülepítési idő 30—70 perc a változó hozzáfolyás szerint. A szennyvíztisztítótelep évi hozama 950 m

3 száraz iszap és 80 000 m

3 metángáz. A mű beruházási költsége 6,5 millió S volt. A bécs-inzersdorfi új, igen korszerű szennyvíztisztító telep a használatban kitűnően bevált. Kezelőszemélyzete minimális. A röviden ismertetett igen korszerű és kitűnően működő bécsi szennyvíztisztító telep elrendezési módja és méretei bebizonyították, hogy terveink készítésekor helyes úton járunk, mert a hazánkban alkalmazott alapelvek az Ausztriában megismertektől lényegében nem különböznek. Ezt igazolja a Pesterzsébeten most épülő új, legkorszerűbb módszerekkel működő szennyvíztisztító telepünk. Ugyanakkor megállapíthatjuk, hogy az építési munka minősége és az üzemeltetés módja tekintetében az osztrák szintet még nem értük el 9. ábra. A szivattyúház délkeletről tekintve Utóülepítő