Hidrológiai Közlöny 1957 (37. évfolyam)

4. szám - Naszályi László: A trágyalé-gazdálkodás, mint az energiatermelés segédforrása

Naszólyi L.: Biogáz termelés Hidrológiai Közlöny 37. évf. 1957. 4. sz. 369 [m] 1. ábra. Gázhozam idő függvényében és össz-gáztermelés Abb. 1. Gasergiebigkeit in Funktion der Zeit und die gesamte Gaserzeugung többnyire a helyi kőműves, a tulajdonossal együtt, kivitelezte az egész berendezést, akár téglából, akár betonból, akár pedig előregyártott cement­lapokból. Az egyes tartányok lehetnek négyszög­letesek, vagy körkeresztmetszetűek. A nagyságuk általában darabonként 10 m 3 körüli, bár az iro­dalom ennél sokkal nagyobbat is említ. A jól működő berendezéshez legalább 3 tartály — amiből egy töltésben vagy ürítésben van, kettő pedig gázosít — és egy klasszikus kivitelezésben készült gazométer tartozik. A berendezés tölté­sére és ürítésére a kamrák felső részén vízzárás ajtó van. Ugyancsak irodalmi adatok szerint a gáz nyomása elérheti a 200 mm v. o.-t is. Az erje­dés ugyan hőfejlesztő reakció, mégis célszerű a helyi időjárási viszonyoktól függően a berendezés hőszigeteléséről gondoskodni. A Németországban felállított néhány be­rendezés, mint már említettük, lényegesen kü­lönbözik a Franciaországiaktól. Amíg az utóbbiak nagyobbrészt 3—10 számosállatra készültek, addig az előbbiek 70—100 számosállatot vettek alapul. A tartályok kivétel nélkül mind kör alap-rajzúak, szivattyúkkal és keverőberendezésckkel ellátottan. A szecskázott alom vízzel hígítva kerül az egyik tartályba, amelyben kellő hőfokra felmelegítik, csatornaiszappal beoltják az erjedés elindításához. A berendezés ritkán készül falazott tartályból, inkább vaslemezből, sőt újabban PVC anyagból gyártják. A berendezés kiegészítő részét képezi a fűtő kazán, ahol a megkívánt magasabb hőmér­séklet tartásához a folyadékot melegítik. Gépi alkatrészei a szivattyúberendezésen kívül még egy kompressziós telep is, mert a gáz egyrészét 2. ábra. Egy kamra gáztermelése az idő függvényében Abb. 2. Gaserzeugung einer Gaskammer in Funktion der Zeit M 3. ábra. Három kamra'együttes termelése az idő függ­vényében. Abb. 3. Gesamte Gaserzeugung von drei Kammern in Funktion der Zeit palackokban tárolják és teherautók, vagy trak­tor üzemanyagként, benzin pótlásra hasznosítják. Az ilyen berendezésnek az önfogyasztása még kompresszió nélkül is megközelíti a termelt gáz mennyiségének 50%-át. A két eljárás között üzemviteli szempontból is nagy a különbség. Ha a francia berendezésekbe a trágyát belerakták, azt kellő időben lezárták és gondoskodtak arról, hogy az erjedés előfeltételei (nedvesség, hőmérséklet, pH) biztosítva legyenek, akkor az erjedés és a vele kapcsolatos gáztermelés több hónapon keresztül, külső zavartól mentesen folyik le. Ezzel szemben a Németországban fel­szerelt berendezésekben az erjedés ugyan gyor­sabban, rövidebb idő alatt folyik le, de nemcsak állandó felügyeletet, hanem állandó munkát is igényel. A folyadékfázis és a benne úszó, szecská­zott alom ugyanis a gáz felhajtó hatására szét­válik, úszó, szilárd, gázt át nem eresztő, több méter vastag kéreg keletkezik, ami a gázfejlesztést tel­jesen megakadályozhatja. Ennek megelőzésére kü­lönböző keverési, légbefúvási stb. eljárásokat sza­badalmaztak, amelyeknek a segítségével remélik az eljárást zavarmentessé tenni. Ezek a keverők azonban nemcsak jelentékeny energiát emésztenek fel, hanem törésre is hajlamosak, tehát üzemi hibák és leállások forrásaivá válhatnak. Miután a német eljárás meglehetősen sok csatornaiszapot, esetleg csatornalevet is tartalmaz, mindenesetre igen nagy lesz a gáz kénhidrogén tartalma, amit fi­nomabb felhasználás esetén tanácsos leválasztani. Végül pedig meg kell emlékezni még külön a német eljáráshoz szükséges jelentékeny mennyi­ségű vízről is. Magyarország csapadékszegény or­szág, ahol egyes esztendőkben elég gondot okoz az állatok itatásához szükséges mennyiség bizto­sítása, ezért kilátástalan volna olyan eljárásnak az alkalmazása, amely a trágyát sokszoros meny­nyiségű vízzel kívánja felhígítani. Bár németor­szági adatok szerint a víz egy része a derítő és ülepítő medencékből visszanyerhető, ez azonban mind csak a berendezést teszi komplikáltabbá és költségesebbé anélkül, hogy a gázhozamot emelné. A nagymennyiségű víz felhasználása ellen szólnak a hőszigeteléssel kapcsolatos szerkezeti kérdések is, amiről alább még szó lesz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom