Hidrológiai Közlöny 1957 (37. évfolyam)
4. szám - Naszályi László: A trágyalé-gazdálkodás, mint az energiatermelés segédforrása
3JfIf Hidrológiai Közlöny 37. évf. 1957. 4. sz. Állattenyésztésünk helyes trágyakezelése hazánk mezőgazdaságának egyik legfontosabb tényezője. Ennek egyik új, érdekes és hasznos ágazata a gáztermeléssel való összekapcsolás. Ez az ún. biogáz-termelés a szennyvíziszap gázosításával közel rokon jelenségeken alapszik s a szerzett tapasztalatok kölcsönösen értékesíthetők. Ezért helyes és időszerű, ha szenny víztechnikusaink a kérdést közelebbről megismerik. Ezt a célt szolgálja az alábbi összefoglaló tanulmány. A trágyalé-gazdálkodás, mint az energiatermelés segédforrása* NASZÁLY! LÁSZLÓ A szennyvíz-gazdálkodás nagysága a kultúra fejlettségével arányos. A közületek kifejlődésével a szennyvíz-gazdálkodás jelentősége mindinkább növekedett, mert felismerték, hogy a szennyvizek igen gyakran értékes anyagokat is tartalmaznak, amelyeknek a feldolgozása a higiénién kívül gazdasági előnyt is jelent. A szennyvíz-iszap elgázosítása jól ismert. Ez az eljárás és a következőkben ismertetendő között lényeges a különbség az alapanyagok tekintetében. A csatornaiszap rothasztásánál főleg a fehérjék és egyéb emésztési maradványok erjednek. Ezzel szemben tanulmányunk tárgyát az istállótrágya erjesztése képezi, ahol az alomszalma adja az erjesztés bázisát. A trágyáié a mezőgazdaság egyik legjelentősebb szennyvize. Trágyalén nemcsak a szorosan vett állati vizeletet kell értenünk, hanem a trágyadomboknak esővel való kilúgozásakor keletkező folyadékot is. Tudjuk, hogy kútjaink elszennyeződésének egyik forrása a túl közel telepített trágyadomb, vagy a trágyáié elvezetésének a hiányossága. A trágyáié pedig mindenképpen megérdemli, hogy vele, egészségügyi szempontokon kívül, nemzetgazdasági okok figyelembevételével is foglalkozzunk. Átlagban egy számos állat napi vizeletmennyisége 101 és csupán 1 millió fő számos állatot számítva, az országban 10 000 m 3 vizelet keletkezik. Az állati vizelet sótartalmát az J. táblázatban foglaltuk össze. 1. táblázat N P 2O 5 K,0 CaO |MgO so 4 Cl g/liter Ló 15,2 0,02 16,5 1 3,2 1 2,4 1,6 3,0 Szarvasmarha 16,0 1,50 15,5 0,3 j 0,1 0,3 1,0 Sertés 6,4 1,60 8,0 0,1 0,8 2,7 1,0 Ebből tehát látható, hogy a trágyalében oldott szervetlen sók évi mennyisége 100 millió Ft nagyságrendű összeggel egyenértékű. Ez az érték azonban még megsokszorozódik, ha meggondoljuk, hogy annak segélyével az ásványi sókon felül energiát is tudunk termelni metángáz formájában. Magyarország különösen energiaszegény ország és nekünk ennek következtében fokozottabban el kell követnünk mindent, hogy egyrészt az energiaigényeinket a legésszerűbb mértékre csökkentsük, másrészt pedig, energiatermelésünket a lehető legnagyobb mértékben fokozzuk. Ez ma*Az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület 19. r>0. ápr. 2K-án tartott klubestjén elhangzott előadás. gyarázza pl. a már évtizedekkel ezelőtt leállított vidéki vízimalmok és kis villanytelepek föléledését, amelyek törpe erőművek elnevezéssel újból bekapcsolódtak az ország villamosáramszükségletének fedezésébe. Ezt a példát azért hozzuk fel, mert a trágyáié energiagazdasági hasznosítása ugyancsak kis energia-telepek létesítését teszi lehetővé. Mindezek előrebocsátása után különösnek fog hangzani, ha rámutatunk arra a tényre, hogy ennek a mindenütt jelenlevő energia-forrásnak a kiaknázására alig történt valami. Ez annál különösebb, miután az ismertetendő energiaforrás a többivel ellentétben a kultúra és az ipar fejlődésével nemhogy csökkenne, hanem éppen ellenkezőleg, annak mérve szerint növekedni fog. Ez a lehetőség a szervesanyagok rothadása, ami bizonyos körülmények között metán termeléssel jár. Növényeink egyik jelentékeny alkotórésze a cellulóze, aminek a növény életében, és amint a későbbiekben látni fogjuk, a növény életének megszűnése után is fontos a szerepe. A cellulóze szénhidrát, aminek számtalan változata ismeretes. Mindegyik változatának közös tulajdonsága azonban, hogy bakteriális hatásra, pontosan ismert körülmények között, elbomlik. Ez az elbomlás változik a hőmérséklet, a környezet stb. szerint. Keletkezhetik belőle két, vagy többféle gáz és visszamaradhat a föld termőtalaját javító szerves anyag. Ez a folyamat az elmúlt század eleje óta ismeretes anélkül, hogy vele különösebbképpen foglalkoztak volna. A mocsárgáz kifejezés régen ismert, amivel a mocsarak kékes lánggal világító fényét jelezték, ami ugyancsak szerves anyagok rothadásakor keletkezett. A kérdés egy lépéssel közelebb került a tudományos megismeréshez, amidőn az elmúlt évszázad 80-as éveiben a bakteriális jelenségek keresése közben Pasteur és tanítványai megállapították, hogy az istállótrágya érlelése is ilyen bakteriális folyamat. Ugyancsak ők voltak azok, akik felismerték, hogy itt — a nitrogénnel kapcsolatos jelenségek figyelmen kívül hagyásával a kérdést csak a metán szempontjából vizsgálva — tulajdonképpen nem is egy, hanem kétféle erjedés folyik le. Időrendben az első a levegő jelenlétében lezajló aerob erjedés, és ezt a levegőtől mentesen végbemenő anaerob erjedés követi. Természetesen ez a két erjedés a trágyadombon többé-kevésbé egyidőben folyhat le, hiszen a trágyarakás külső és lazábban rakott belső részeit a levegő átjárhatja, ott aerob erjedés következik be, amíg a domb belsejében, levegőtől át nem hatolt részeiben az anaerob erjedés a túlnyomó. Amikor a múlt
